Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-05-01 / 31. szám
2. oldal ZEMPLÉN 9 Vármegyei Gazdasági Egyesület gyűlése Báró Waldbott Kelemen a borfogyasztási adó eltörlése mellett A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület t hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését. Ugyanezen napon, a közgyűlést közvetlen megelőzőleg az igazgató- választmány ülésezett. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóválasztmánynak az Egyesület múlt évi működéséről szóló jelentését, az 1927. évi munka- programot ; elfogadta az 1926. évi zárszámadást, a vagyoni leltárt és az 1927. évi költségelőirányzatot. Ez ügyek tárgyalása során fog- alkoznia kellett úgy a közgyűlésnek, mint az igazgatóválasztmánynak az Egyesület nehéz anyagi helyzetével. Az Egyesület a régmúlt időkben tett alapítványokból s a tagdíjakból összegyűjtött vagyonának több mint felét — ötvenezer aranykoronát — hadikölcsönbe fektette. Ez elveszett. A régi vagyonnak másik felét és egyes alapokat, nemkülönben az 1921-—23. években tett tekintélyes alapítványokat elnyelte pénzünknek főleg 1922. óta bekövetkezett teljes elértéktelenedése. Ma az Egyesületnek épenséggel semmi vagyona és semmi jövedelme nincs. Az Egyesület az utóbbi években a rézgálic, raffia elosztása körül, 1924. és 1925. években a biztosítás körül szerzett jutalékokból, 1926-ban a vármegye törvényhatósági bizottsága által megszavazott vármegyei segélyből fedezte adminisztativ kiadásait, 1927 évre ugyancsak a törvényhatósági bizottság engedélyezett az Egyesület részére 1600 pengő segélyt annak leszögezésével azonban, hogy a jövőt illetőleg nem lesz abban a helyzetben, hogy hasonló összegű segélyt engedélyezzen. Az Egyesület közgyűlése e nehéz helyzetben akként határozott, hogy felkéri a törvényhatósági bizottságot, hogy jóakaratát tovább se vonja meg az oly fontos érdekeket szolgáló Egyesülettől. Elhatározta továbbá, hogy alapszabályainak módosítása utján a jelenlegi évi egy koronás tagdijakat emelni fogja. I Az igazgatóváiasztmány napi- I rendje gazdag és fontos érdekeket | ölelt fel. Legfontosabbja azonban, | amely érdekes vitát keltett fel, báró Waldbott Kelemen tolcsvai nagybirtokosnak, az Országos Bor- gazdasági Bizottság elnökének a borfogyasztási adó törlése iránt tett indítványa volt. A Pestvármegyei Gazdasági Egyesület előterjesztésére Pest- Pilis-Soit-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága április hó 5-én tartott üléséből feliratot intézett a kormányhoz, amelyben a borfogyasztási adó törlésére kéri a kormányt s e felhívásának támogatására az összes törvényhatóságokat felkérte. Báró Waldbott Kelemen arra kéri benyújtott indítványában a Gazdasági Egyesületet, hogy minden erejét felhasználva, hasson oda, hogy Pest-Pilis Solt Kiskun vármegye törvényhatóságának feliratát vármegyénk törvényhatósági bizottsága hasonló felirattal támogassa. Báró Waldbott Kelemen indítványát az utóbbi évek borforgalmi kimutatásával támogatta. A külföldi borexportnak a minimumra való (1921. évi közel egy millió hektót kitevő borexportunk a legutolsó évben alig 20.000 hektóra redukálódott) leszállítása folytán bortermelésünk teljesen a belfo- gyasztásra utaltatott; a belfogyasz- tást pedig ugyancsak a minimumra süiyesztette a borfogyasztási adó, amely a múlt évben a bor termelői árának 50—100 százalékát tette ki. Élénk színekkel mutatott rá báró Waldbott Kelemen arra a nagy igazságtalanságra, amikor a község adminisztratív kiadásainak köze! 50 százalékát egyetlen egy termelő osztályra, a szőlősgazdákra hárítja át. A gyűlés magáévá tette báró Waldbott Kelemen indítványát elhatározta, hogy felír a vármegye törvényhatósági bizottságához, és feliratának támogatására felkéri a vármegye főispánját, az alispánt és a törvényhatósági bizottság ösz- szes tagjait. (i. e.) 9 csizmája sarkával rugdalta agyon örökbefogadóját Szuetta József füzórradványi földmives Saujhely, április 29. Zemplén és Abauj vármegyék bűnügyi krónikája a már kimuló- ban lévő április hónapban rendkívül változatos képet mutat. Betörések, rablások és gyilkosságok váltogatják egymást abban az elszomorító változatosságban, amilyet csak a bűnözők elvetemült lelki világa tud megteremteni Csütörtökön a Hegyköz egyik csendes községét, Füzérradványt verte ki nyugalmából egy a hajnali órákban bestiális kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság. - S/uetta ! József 33 éves földmives hajnali 4 órakor a tehénistállóban földrete- perte és csizmájának patkós sarkával annyira összerugdalta az öt örökbefogadott 58 éves, csonkakezü Pokrócos Jánost, hogy annak összes bordái betörtek s a rúgások követ kéziében agyvérzést is kapott. De ez nem volt elég, hanem még egy szöges végű bottal két oldalon nyakon szúrta “az önmagának is tehetetlen áldozatát ez az emberi formájából teljesen kivetkőzött fenevad. A szerencsétlen Pokrócos János szenvedett sérüléseibe két óra alatt belehalt. A gyilkosság előzményei Pokrócos János békés családi életet élt feleségével. Házuk, földjük volt s a gyermekáldáson kívül semmijük sem hiányzott. Mintegy 15 évvel ezelőtt a legénysorban levő Szuetta Józsefet vették házukhoz, hogy valamikor ez örökölje vagyonukai is. A fiú a háború miatt keveset tartózkodott odahaza s nehezen is szokta meg fogadott szülői házát, sőt a legutóbbi éveket már Pálházán töltötte. Egy időre Pokrócosék is Pálházára mentek lakni, de rövid tartózkodás után visszaköltöztek Füzér- radványba, hol az asszony egy évvel ezelőtt meghalt. A faluban már arról beszéltek, hogy Pokrócos János újból nősülni akar, mikor nyilvánvalóvá vált az is, hogy Szuetta József a fogadott fiú, a Radvánnyal határos Regmec községből nősül és a fiatalasszonyt Pokrócos János házába viszi, akitől azt kívánja, hogy a földet és a házat a nevére Írassa. Az esküvő néhány héttel ezelőtt megtörtént és Szuetta József oda is költözött Pokrócos Jánoshoz. Ez időtől kezdve állandó lett a viszálykodás az ala- csonytermetü hetyke legényből lett fiatal házas és a vézna, gyenge testű, csonkakezü, 58 éves gazdálkodó között. Ez az áldatlan helyzet idézte elő azután Füzérradvány szomorú szenzációját. A gyilkos letartóztatásban várja további sorsát az ügyészség fogházában. Gyilkos 9ü, oki lelőtte a 1G éves sógorát Borzalmas családi tragédia játszódott le a Legyesbénye községtől két kilométerre fekvő Gilip tanyán, hol Lipóczky György gazdálkodó családja békés csendességben, tevékeny gazdálkodásban tölti munkás életét. A békés csendet már két évvel ezelőtt felverte a családba benősült Lukács Endre ondi gazdalegény, aminek a család azzal vetett végett, hogy a vagyont elherdáló Lukács Endrét menesztették a Gilip tanyáról. Lukács Endre újabb és újabb követelésekkel lépett fel ezután is a családdal szemben úgy, hogy állandó hadilábon állott a vő és a család. Ez áldatlan állapotnak egy pisztoly dörrenés vetett végett, n vő: Lukács Endre a család távollétében rátört a tanyán maradt Lipőcky Imre 16 éves sógorára és egy pisztolylövéssel lete- ritette. A 16 éves gazdagyerek, kit nemcsak a család, de az egész község szeretete vett körül belehalt sérülésébe s f. hó26 ántemette el a község nagy részvéte mellett Zémann Zoltán tállyai ev. lelkész. Lukács Endrét a monoki csendőrség vette őrizetbe és kisérte át a sátoraljaújhelyi kir. ügyészségre^ hol Dr. Neuwirth György vizsgáló biró kihallgatta és kihirdette előtte a letartóztatásáról szoló végzését. 1927. május 1. :e£ i bz — A Stefánia műsoros estélye. A tavasz legszebb hónapjában, az orgonavirágos májusban, a hó 7-ik napján este fél 8 órai kezdettel rendezi a Stefánia Szövetség ujheiyi fiókja tánccal egybekötött műsoros orgona-estélyét a vármegyeháza nagytermében az anya és csecsemővédelem jótékony céljaira. A műsor kiválóságát Lévay Adél zongora, Guth Zoltán és dr. Rosenmüller Zoltán hegedümüvészete, dr. ZinnernéSzékely Szilárdka kivételes versmon- dási képessége, Nyeviczkey Anna és Bözsi színes és kedves tánc ■ számai emelik ki. Belépő jegy 2 pengő, melyben a teajegy is benne foglaltatik. Külön meghívókat nem bocsát ki a rendezőség. — Halálozás. Nagy és súlyos veszteség érte vármegyénk és városunk társadalmát, gazdasági életét giczei Diószeghy Pál ny. tiszttartó, a Diószeghy Pál és Tsa cég beltagjának Budapesten, ápr. 28-án történt elhalálozásával. — A közmegbecsüléssel, általános tisztelettel és szeretettel övezett férfiú jelentékeny és kiváló ténye zője volt vármegyénk gazdasági életének. Harminc éven át volt tiszttartója gróf Mailáth József uradalmainak s nyugalomba vonulása után a díszes állásában szerzett gyakorlati tudását és gazdag ta pasztalatait bőven kamatoztatta vármegyénk gazdasági életének jóvoltára. Hosszas és kínos szenvedés után Budapesten hunyt el s hazaszállittatván, ma délután temették el a legbensőségesebb részvét nyilvánulásától kisérve utolsó nyugvóhelyére. Fiai: giczei Diószeghy György és Józseffel kiterjedt és előkelő rokonság gyászolja. — Maiamon Béla és társulatának vendégjátéka. A budapestiek kedvenc művésze, Salamon Béla kiváló erőkből álló társulatával szerdán május 4-én tartja egy estére tervezett vendégjátékát a városi színházban. Felejt hetetlen estében lesz része városunk publikumának, mert a Teréz- körúti Színpad legnagyobb sikerű darabjait fogja bemutatni Salamon Béla és társulata, amelyeket a budapesti közönség előtt estéről- estére a zsúfolt házak tomboló tapsa és' harsogó kacagása között játszottak. A kitűnő művész-igazgató Salamon Béla mellett a Te- rézköruti Színpad ragyogó gárdájából Orsolya Erzsi, Horváth Éva, Gajári Alexa, Romlás Vilmos, Berky József és Fenyő Árpád csat-
