Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-04-24 / 29. szám
őtvennyolcadik évfolyam, 29. sí?ám. Sátoraljaújhely, 1927. április 24. Megjelenik hotenkónt kétezer izerdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I t Zemplén i POLITIKAI HÍRLAP El 5 fizetési ár': Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »zám mmm'ímg'tiMmii FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. tsxám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Hlinka a konkurrens agrárpárt kompromittálására, hogy el- vittassa attól a magántulajdon lopásával, amint ő nevezi, szerzett és gyümölcsöztetett zsákmány jogosságát, Három ezerötven katasztrális holdat kaptak a szociálisták termelőszövetkezeteik számára az ellopott nagybirtokokból, nem is szólván vezéreiknek külön koncáról. S természetesen reklamálja a maga számára a tót nép 75 százalékának politikai képviseletét — mondván, — hogy őket illeti a trafikok, zsupáni állások és egyéb hivatalok 75 százaléka. Amennyire visszatetsző ez a csúf oszíozás és marakodás a jogtalan örökségen, a magyar munka, erő, szellem és tisztességes vagyona felett, ép- oly kiáltó és maradandó bi zonyitéka az egész birtokreform gazságának, a magyarság ellen érvényesített rendszerének. Mi nem a magunk panaszát, elszakított véreink jaját és koldusbotját akarjuk bemutatni a világ közvéleményének, hanem megelégszünk Hlinkáék kijelentéseivel, mert ezekről még csak azt s em mondhatják rosszakaróink, hogy elfogultság, magyar propaganda szülte őket. Hlinka koronatanúja a testvéri ölelkezésnek, a turóc- szentmártoni paktum felrúgásának s lesz koronatanúja a némán vádoló tót nép érzelmeinek is akkor, amidőn az ő számadására kerül a sor, aki elárulta saját népét s áruba bocsájtja annak területi, nyelvi és kultúrái haladását a cseh kormány vállveregeté- séért, Hlinka cikke jóllehet a politikai rivalitás eredménye, magyar szempontból mégis megjegyzendő és megőrzendő a számonkérés idejére, mert fontos adalék a magyar nagybirtokok elrablásának történetéhez és peranyagához. fiz ellopott nogybMeli Az ellopott nagybirtokok felvidéki magyaroké voltak s a csehszlovák agrárreforrn következtében kerültek idegen kézre. E tény már köztudott dolog és mint sérelmi anyag, nem egyszer foglalkoztatta a közvéleményt. De a kulissza- titkok csak most derülnek ki. A legilletékesebb érdekeltek leplezik le egymást, azok a zsákmányolok, akik a magyaroktól elvett javak feletti osz- iozásban nem tudtak megegyezni, vagy pedig a rab lőtt jószág használatbavétele után irigyen nézték a többi ragadozó martalékát. Nagyon tanulságos dolog a cseh és a tót politikai pártok vezetőinek parlamenti, népgyülési és hírlapi vitájába belepillantani s az egymásra acsarkodás komédiájából ki válogatni azokat a dokumentumokat, amelyek egykor talán tanuságtevők lesznek a kárvallott magyarságrevindiká- ciós perében. Kiragadjuk a legutóbbi cseh tót barátkozás- ból Hlinka Andrásnak a tót néppárt fejének húsvéti megállapításait, amelyek, jóllehet a vezér a maga pártját a párt bankjainak szubvencionálásáért beterelte a kormánykoalícióba, erősen kompromittálók a csehekre. Ez a leplezés ugyanis a cseh belpolitikának ama pártjai és alkotóelemei ellen fakadt ki, amelyek a cseh agrár, szociáldemokrata frakciókat alakítják s amelyek ellenzékiségüknek különös dicsőségére, szintén bőven részesedtek a magyar nagybirtokok kisajátításából a magyaroktól elszedett javakból. „Ellopott nagybirtokok“ címen emlegeti Hlinka a felvi- j déki magyar uradalmakat, de | nem ám azért, hogy elégtételt követeljen a jogfosztás miatt a magyar kisebbség egyetemének, bár kisebbségi sorsa a magyarságnak megérdemelné a tót kisebbség sorstársi összefogását, hanem emlegeti Városi Közgyűlés A Közművek zárszámadása. — Újból a Bium-féle telek megvétele mellett döntött a képviselőtestület. — A magas építkezésre a legolcsóbb ajánlatot fogadta el. — Elvben elfogadta a vágóhíd átalakítására, léghűtő és jéggyár létesítésére vonatkozó előterjesztést és a szabályrendelet tervezetet Hogy mennyire fásultak már a képviselőtestület tagjai is az önálló villanytelep létesítésével szemben, mutatja az a csekély érdeklődés, melyet tanúsítottak a ma délután 4 órára összehívott közgyűlés fontos tárgysorozatával szemben. A tisztviselőkön kivül mintegy 30 bizottsági tag jött össze, abban a reményben mégis, hogy a közgyűlés talán már véglegesen elintézi az oly régóta vajúdó s a késedelem folytán a város közönségének nagy anyagi károsodásával járó ügyet. A tárgysorozat első pontját a Közmüvek 1926. évi üzletévének mérlegét, zárszámadásait és ezekkel kapcsolatosan az üzemi és számvizsgáló bizottság jelentéseit nyomtatványban is bemutatta az üzemi bizottság a közgyűlésnek. Igaz, hogy elkésetten, ami panaszra Sátoraljaújhely, április 21. is adott okot, mert közvetlen a közgyűlés előtti kiosztás nem enged időt arra, hogy a képviselőtestület tagjai a milliárdos adatokat felölelő mérlegeket és zárszámadásokat áttekinthessék. A képviselőtestület mégis örömmel és megnyugvással állapította meg, hogy a Közmüvek irányításában és vezetésében, anyagi ügyeinek intézésében a legnagyobb gondosság és előrelátás tapasztalható. A város valamennyi üzeme tekintélyes nyereséget produkált, kivéve a Diana- fürdőt, mely egyedül zárt veszteséggel. Alexander Vilmos képviselőtestületi tag indítványára a közgyűlés a felmutatott eredményekért köszönetét fejezte ki az üzemi bizottságnak sa polgármester indítványára 1848 pengő 3%-os nyereségjutalékot állapított meg az üzemi bizottság tagjainak az üléseken való részvételük arányában. Dr. Búza Béla a Közmüvek tisztviselőinek és alkalmazottainak bizonytalan helyzetére hívta fel a képviselőtestület figyelmét, akiknek a várossal szembeni jogviszonyuk, nyugdíjjogosultságuk ma is rendezetlen. Javasolta, hogy a tiszt- viselőkésalkalmazottakjogviszonya a legsürgősebben, a mai viszonyoknak és az általuk képviselt érdekeknek megfelelően rendeztessék. A polgármester megnyugtató válasza után, hogy a rendezés folyamatban van, a képviselőtestület az üzemi és a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Az épitendő uj villamos-telep részére szükséges telek vásárlására, a magasépitkezés odaítélésére, valamint az építkezés tervezési és művezetési munkáinak biztosítására vonatkozó üzemi bizottsági javaslatokat, a szakértői vélemény kapcsán Geiger Ottmár igazgató főmérnök terjesztette elő. Az üzemi bizottság Madarász Viktor szakvéleménye alapján ja- i vasolta a Blum-féle 6177 □ öles telek megvételét; a magas építkezés kivitelét illetőleg dr. Méhes Emil —- Szabó Bertalan építkezési vállalkozók legolcsóbb ajánlatának elfogadását, Schmausz József mérnöknek - aki a székesfehérvári telepet építette — a művezetéssel való megbízását. A rendelkezésre álló fedezeten kivül három és fél milliárd fedezetlen hiány mutatkozik. Erre j nézve az üzemi bizottság függő kölcsön felvételét javasolja. Erre a fedezetre az építkezés 10-ik hónapjában lesz szükség. Az önálló telep létesítése 13 milliárd és 72 millió koronát igényel. A javaslatokhoz elsőnek Chu- dovszky Móric képviselőtestületi tag szólt hozzá különösebben a telekvétel kérdéséhez. Miután szakértői vélemény szerint az önálló telep építéséhez 2500 □ öl telek szükséges, nincs kifogása, ha e telekrészt a Közmüvek megvásárolja. Az ellen azonban tiltakozik, hogy a szükséges telekrészen fe- lűlmaradó részt is a villanyfogyasztók terhére vásárolják meg s igazságosabbnak tartja, hogy ezt a telekrészt a fogyasztók megterhelése nélkül a város vásárolja meg. Egyben összeférhetetlenségi bejelentést tesz azon városi tisztviselők éra. IQ fillér
