Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-04-10 / 26. szám
C tvennyolcadik évfolyam. 26. szám. Sátoraljaújhely, 1927. április 10. I Meg-Jelenik hetenként kétezer <zerdán ée ezombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Kzám Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jg négyzetcentiméterenként. Nyilttór soronként 16 fillér FŐSZERKESZTŐ: FE .ELÓS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatai 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy,hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek; Magyarország feltámadásában Amen. Rákosi ]enc köszöneté a sátoraljaújhelyi túszok üdvözletéért A Zemplén március 23-iki számában közöltük a sátoraljaújhelyi túszok levelét, melyben a velük együtt tuszfogságot szenvedett Rákosi Jenőt 60 éves írói jubileuma alkalmából üdvözölték. A nehéz napokra való emlékez- tetés meleg visszhangot váltott ki Rákosi Jenő leikéből, melynek a Meczner Béla ny. főispán, felsőházi taghoz intézett és itt közölt levelében adott kifejezést: Budapest, 927. ápr 5 Méltóságos uram, engedd meg nekem, hogy hálámat és köszönetemet kedves tusz- társaim megható megemlékezéséért nekik általad fejezhessem ki és megkérjelek, hogy alkalmas módon érzelmeimet velők közölni kegyeskedjél. Különös dolog az, hogy az ember a mi jót és szerencsét tapasztal az életben, az hamar elhalványodik és megfakul az emlékezetben. Ellenben a viszás és rossz tapasztalatainkat az idő kivetkőzted fekete mezéből és lassan-lassan szinte fehérbe és szép rózsaszínű ruhába öltözteti. Ama közős rabságunk idejének minden kellemetlensége eltűnt emlékezetemből, de még maradt a mi szép, kedves és lélekemelő volt benne. A közös szenvedés jobban egymáshoz láncolja az embereket, mint a közös öröm. A közös bánat jobban megnyitja egymásnak a sziveket, mint a dicsőség és boldogság, mely könnyen önzővé teszi az embert. És a közös szerencsétlenségben több hasznos tanulság és tapasztalás van, mint a szerencsében, amely feledékennyé tesz hamar bennünket. Innen van, azt hiszem, hogy sátoraljaújhelyi tusz- társaim, akikkel együtt búsultunk, együtt aggódtunk, nemcsak magunkért, nemcsak egymásért, hanem legfőképen a Hazáért: nem felejtkeztek meg rólam most sem, amikor ismét rám sütött a nap. Süssön áldott fénye és melege mindazokra, akik a szép üdvözlő sorokat aláírták és süssön valahára ismét nemzetünkre is, melyet épen napjainkban a Gondviselés, a maga titkos tanácsa és impenetrábilis szándékai szerint egyszer megint a bibliai Jób sorsára vetett. Köszönöm mindnyájatoknak irántam való, a Haza balsorsának sötétségeiben fogant és született kedves barátságát. — Téged pedig, méltóságos Uram, még egyszer kérlek, vedd szivesen, hogy ezzel a levéllel teihellek, mint aki elsőnek Írtad alá a meleg szivvel és költői tollal irt sorokat, melyeket drága emlékül meg fogok őrizni. Baráti üdvözlettel és kitűnő tisztelettel Neked és a többieknek a közös rabságból elhozott minden szeretetemmel hívetek és alá:atos szolgátok Rákosi Jenő. í 9z élet iskolája IrtaMaday üyula orsz. gyűl. képviselő. | I Annak a kulíurstratégiának I utján, ainelyeta közoktatásügyi kormányzat néhány esztendő j óta olyan meglepő lendülettel : és korszerűséggel igyekszik kiépíteni, egyik jelentős állomása a polgári iskolák reformja. A képviselőház már elfogadta, a felsőházban most j kerül tárgyalás alá. Részint a trianoni helyzet í szorongatása, részint iskola- : ügyi szervezeteink avultsága tette szükségessé, sorozatosan, j a különféle iskolai tipusok reformját. Az egyetemek diszloká- ; dójának és struktúrájának ! kérdése körülbelül nyugvópontra jutott, egyetemeink j négy bástyatornyán a nyugati ! univerzitások nívóján leng a | magyar trikolor. Középiskoláink hozzásimultak az élet követelményeihez, mert az élet a magyar nemzetnek, a magyar társadalomnak elsősorban műveltséggel és nyelvismeretekkel felvértezett férfiakat akar adni. A magyar nemzet egyik legnagyobb betegségének, a magyar jövő halálos ellenségének, az analfabétizmus rákfenéjének pedig a tanyai iskolákról szóló 1926. évi Vll. t.-cikkel üzentünk hadat. Van azonban, hogy úgy mondjuk, a legalsó rétegek és a nemzeti intelligencia között egy középréteg, amelynek igényeit a polgári iskola eddigi szervezete, eddigi tananyaga részint a maga zavaros relációinál, részint a kiépítetlen voltánál fogva nem tudta kielégíteni. Tulajdonképpen ez az oka annak, hogy az egyes társadalmi osztályok között, sokkal mélyebbek.az elválasztó árkok, mint másutt, ahol a műveltség általánosabb és egyenletesebb. A vagyoni és a szociális nivó-különbsé- get csak egy tényező hidalhatja át; ez a hatalmas, nagy, megnyugtató, nivelláló tényétén) ező pedig, amelynek minden született ember birtokába juthat: a műveltség. Ezt a műveltséget akarjuk mi megadni most már nemcsak a nemzet felső társadalmi rétegeinek és nemcsak az alsóbb osztályok millióinak, hanem a polgárság nagy tömegű középrétegének is. Végeredményben tehát a polgári iskola igenis, a tömegek iskolája lesz nálunk. A polgári iskolai végzettség és műveltség képesíteni fogja majd azt az iparost arra, hogy az ő ipari termelvénye sokkal Ízlésesebb, minőségileg különb, értékesebb legyen, mint egy műveletlenebb munkás kezéből kikerülő ipari termék és azt a kisiparost képesíteni fogja arra, hogy a maga kis arányú, elhanyagolt, nyomorgó kisipari műhelyét, valósággal kisüzemmé alakitsa át és ilyenképen vezesse. A polgári iskolát végzett kereskedő látóköre egészen bizonyosan ki fog szélesedni. Sokkal il ZEMPLÉN EREDETI TÁRCÍM Báró In key Eduárd. Néhai Zalkodi Bajusz József volt 1848/49-es honvédfőhadnagy, sátoralja- ujhelyijügyvéd hátrahagyott munkáiból VI. Ő már ágyában, amelyet a tőszomszédból. a vendéglőből hoztak — feküdt. Két napig tartott hosszú utunkon soha a levertség jeleit nem bírtam rajta felfedezni, de most kétségbe volt esve. Kért, hogy járjak közbe érdekében a vészbi- rósági elnöknél, csakhogy meg ne öljék, hiszen ott van a sok birtoka, vegyék, foglalják le azokat, csak életének kegyelmezzenek. — Könnyei peregtek és igy folytatta: — Kedves öcsém 1 egy katona életében — háborúban — leginkább előfordul az én esetem, hogy elfogják vagy megsebesültén az ellenség kezébe kerül. Azért figyelmeztetem, hogy ha kedves öcsémmel is ilyesmi történnék, a mig én életben leszek, csak írjon nekem és én ki fogom szabadítani, mert humánus bánásmódjával örök hálái a kötelezett. De még egyszer kérem, beszéljen Fintával, hiszen kedves öcsém — amint láttam — ezekkel az urakkal is régi jó ösmerős. ígérje meg nekem, hogy reggel, mielőtt Nagykállót elhagyná, beszól még hozzám, elbúcsúzik tőlem és megmondja, hogy milyen a Finta érzelme. Hárman: Finta, Péchy és én Péchynél vacsoráztunk. Vacsora után azt mondtam Finta elnöknek : — uram-bátyám 1 igen szép holdvilágos este van, menjünk egyet sétálni. Én még sohasem voltam Káliéban, szeretnék széjjel nézni. Az ilyen kövér embernek, mint kedves bátyám, az evés utáni séta használ „post scenam slabis vei mille passus eabis.“ Az alispán otthon maradt, én az elnökkel körülmentem a csendes, kihalt város fapallós járdáján, tágas piacán és járkálás közben mindjárt kezdtem az emberi élet kioltására irányuló büntetésnemek ellen egy értekezletet tartani, mire Finta sókajtozva megjegyezte, hogy hát ez az ő véleménye is, és ő szivesen mellőzné Inkeyre nézve a halálbüntetést, de mikor Kossuth olyan erősen ráparancsolt, hogy 48 óra alatt ítéletet mondjanak felette és az olyan világosan halálra szól. Ő szeretne segíteni, fog is tenni, amit tehet, de a biráktól elnézést nem vár. Tanácsoltam neki, hogy hallgattassa ki Jánosit és azokat a Ferdinánd-huszárokat, akik Inkeyt Losoncon az orvosnál volt szállásán elfogták, és mert nem a csatában fogatott el és már a kard, a fegyver ki van ütve a kezéből, vegyék el sok nagy birtokát, de ne öljenek, mert az akció reakciót szül és a sok jó magyar, aki osztrák kézbe került, keservesen fog Inkey miatt meglakolni. Védtelen, lefegyverzett katonát soha sem szabad megöletni. (Folytatjuk.) ára lO fillér
