Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-10-17 / 78. szám
2. olda ZEMPLÉN 1926. október 17 Iian/Ín-'behozatalI í I i felvételére s a vonatkozó szerződés megkötésére. Nógrád és Hont vármegyéknek, a házszabályoknak szigorítása iránti feliratához csatlakozik, ellenben érdekellentétből nem támogatja Szabolcsnak a szőlőgazdaság megmentése tárgyában hasonló állásfoglalás végett megküldött átiratát. Az alispáni javaslatok kapcsán nagyobb vitát provokált a kereskedelemügyi miniszter leirata a Tokaj és Záhony közötti Tisza- szakasz áthidalási pontjának kijelölése tárgyában. Az alispán, az állandó választmány a Balsa — Kenézlői áthidalás mellett foglalt állást ; Janka Károly nemzetgyűlési képviselő a Cigánd—-Domb- rádi, Molnár János és Walter József biz. tagok a berceli, dr. Bes- senyey Zénó nemzetgyűlési képviselő a Balsa—Kenézlői áthidalás mellett foglaltak állást. Elnöklő főispán és az alispán felvilágosításai után azonban felszólalók indítványaikat visszavonták s igy a közgyűlés a Balsa—Kenézlői áthidalás mellett foglalt állást, azon kiegészítéssel azonban, hogy rendkívül fontosnak és megvaló- sitandónak tartja ezen áthidalás el készülte után a Cigánd—Domb rádi és a berceli áthidalásokat is. A járási ügyek elintézése után a nagy érdeklődéssel várt újhelyi ügyek kerültek tárgyalás alá. Elsőben a villanytelep építési ügye. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete tudvalévőén úgy döntött, hogy a Tröszttel folytatott további tárgyalások beszüntetésével elhatározta a saját telep építését. A határozat után a Tröszt beadványt intézett a vármegye főispánjához, melyben vitatja, hogy a város érdekeit előnyösebben szolgálná a saját telep építése, mint az áramnak a Tröszttől való vétele, mi több, azt a kijelentést teszi a beadványában, hogy a várost az önálló telep melletti állásfoglalása folytán nagy károsodás fogja érni. A törvényhatósági bizottság elnöklő főispánnak dr. Grosz Dezső biz. tag aggodalmaim nyújtott megnyugtató felvilágosítása, után, a városnak az önálló telep létesítésére vonatkozó határozatát jóváhagyta, annál is inkább, mert előző közgyűlésében a városnak ily értelmű másik határozatát is már ugyancsak jóváhagyta. Kimondotta továbbá, hogy a határozatot kormányhatósági jóváhagyás céljából azon kérelemmel terjeszti föl a belügyminisztériumhoz, hogy döntése előtt a kereskedelmi minisztérium szakértőjével a város által meghallgatott szakértők véleményét és a Tröszt beadványában ezen szakértői véleményekkel szemben kifejtett cáfolatot vizsgáltassa felül. A határozat indokolása kijelenti, hogy a törvényhatóság helyesli a város közönségének előbbi határozatában lefektetett azon meggyőződését, hogy a közönség ér dekében fekszik egy házi üzem létesítése, mert a kérdésnek ilyen megoldását a város és Közmüveinek érdekében állónak látja úgy közvilágítási, mint városi gazdasági szempontból. Szükségét látja azonban annak* hogy az iratok áttétele mellett a Tröszt beadványa folytán a kérdést a kereskedelmi minisztérium-szakértőjével vizsgáltassa felül, mert a törvényhatóságnak nincsen erre alkalmas szakértője, holott a Tröszt azon állítása, hogy a várost, döntse folytán, károsodás érheti, a kormányhatósági szakértői felülvizsgálatot megköveteli. Nem hagyta azonbanjóvá a törvényhatóság a Blum féle telek megvételére vonatkozó városi képvise lőtestületi határozatot, hanem felhívta a város képviselőtestületét, hogy a kereskedelemügyi minisztériumtól szakértő kiküldését kérelmezze, annak megállapítása végett, hogy a villanytelep célszerű berendezésére milyen területű telekre van szükség. A kalorikus munkálatokra vonatkozó városi hatáiozatot pedig fölfételesen hagyta jóvá a köz- i gyűlés, miután az elfogadott ajánlatok olyan tervekre vonatkoznak, melyek szerin' az építkezésnek a Blum-féle telken kell történnie — a telekvásárlás ügyében hozott közgyűlési határozat pedig még függő kérdés. A törvényhatóság tehát csak arra az esetre hagyja jóvá a kalórikus munkálatokra vonat kozó határozatot, ha az építkezés tényleg ezen a telken fog megtörténni. Azon esetre azonban, ha az építkezésre nem a Blum-féle telek fog szolgálni, avagy pedig a tervezett építkezés nem önálló telepen történne, ez a jóváhagyás hatályát veszti. Nem hagyta végül jóvá a tör- : vényhatósági bizottság a városnak azon határozatát sem, mellyel a villamos telep magasépitkezését olyan vállalkozóknak adta ki, akiknek ajánlata lényegesen drágább mint a legolcsóbb ajánlat- Az újhelyi iparosok pártolására vonatkozó indoka a városi hatá rozatnak nem helytállló, mert az olcsóbb ajánlat elfogadása esetén is szerződésileg biztosítható az újhelyi munkásság és iparosok foglalkoztatása. 9 tokaji lakásként — a tények megvilágitásában A „Reggel“ cimü fővárosi hétfői lap legutóbbi számában egy terjedelmes cikk jelent meg „Tokaj kétségbeesett küzdelme a la- kásfelszabaditás ellen . . . “ címmel, a kiabáló alcímben a lakos Ságot fenyegető katasztrófáról beszélve. Utána jártunk a cikkben foglalt állításoknak s megállapítottuk, hogy Tokajt, illetve lakosságát a lakás felszabadítás révén semminemű katasztrófa nem fenyegeti s az egyedüli konsternációt csak a cikk megjelenése idézte elő. Leginkább meglepte e cikk a járás főszolgabiráját, aki a lakás forgalom kötöttségének fenntartását nem véleményezte, a Mikes püspökhöz intézett táviratszöveget alá nem irta, sőt a csendőrség miatt sincs lakásgondja, mert az őrs a régi helyén megmarad. Bárczy Gusztáv és Wieland Andor tb. főszolgabirák Halász Imrével, a cikk Írójával nem is beszéltek s a nekik imputált nyilatkozatot nem tették. Az uj lakásrendelet megjelenése után Tokajban a lakók között mozgalom indult meg a lakásforgalom kötöttsége mellett és az erre vonatkozó kérelmet írták alá Bárczy és Wieland tb. főszolgabirák Nyilvánvaló mindezekből, hogy a hatósági személyeket a cikk csak azért keverte belé az ügybe, hogy ezáltal azt szenzációsabbá tegye Teljességgel nem áll meg az az állítás, hogy „november i-én 80- 100 család az uccára kerül' Tudomásunk szerint nincs lakása özv. gróf Haller Pálné, Szatmári Ferenc és Schnell Bertalannak, akik ha a kérvényezés és újságcikkek elhelyezése helyett a kellő időben lakás után néztek volna, í bizonnyára el tudtak volna helyez- | kedni. Nem fedi a valóságot az -sem, Tokaj 1926. október 15 hogy Tokajban a háború óta 50 százalékkal emelkedett a lakosság száma, sőt azt az elszomorító tényt kell megállapítani, hogy az 1920-as népszámlálás óta 180-al kevesebb a lakosság száma. Háború előtt ötezren felül volt a lakosság száma, ma alul van ezen. Az is téves információ, hogy Tokajban 25 éve nem épült bérház, mert talán már vagy 60 éve nem épült. De nem is épülhetett, hiszen a kommunisták által megállapított lakbérek senkit nem sarkalhattak erre. Heller Sándornak már van üzlethelyisége. Bollner Károly ügyvéd házat vett s teljesen légből kapott az az állítás, hogy neki az ev. egyház azért mondott volna föl, mert nem járt templomba. Özv. Gállikné korcsmáros eddig bérelt helyiségével szemben, a Fő uccán kapott üzlethelyiséget Kerestük még azt a 80 családot, amelyik növ. 1-én az uccára kerülne, de bizony nem találtuk. A háztulajdonosok uzsorájáról a rendelet megjelenésekor talán lehetett beszélni, ma azonban már igen lényegesen mérsékelték igényeiket. De lehet-e a magasabb igényeken megütközni, mikor egyeseknek a megélhetésre szolgáló egyetlen vagyonuk — a bérházuk, nyolc éven át annyit sem jövedelmezett, hogy az adót megfizethessék. A Reggelben megjelent cikk magyarázatául Tokajban azt a fel világositást adtak, hogy a Reggel főszerkesztője Lázár Miklós, aki a tokaji kerületben a múlt nemzetgyűlési választáson megbukott, de a következő választáson újra föl akar lépni s minden valószínűség I szerint, önzetlen érdekében állónak j tartja az ilyen — 99®/o ában a tényeket nem fedő cikkek elhelyezését. Szlovák iskola a Bodrogközön j Elszakították főiünk többek kö- j zöit a Bodrogköz szinmagyar népét is. „Rigóország“ elszlovákosi- tásán és ezzel kapcsolatosan a cseh nemzeti eszme befogadására alkalmassá tételén dolgoznak most a csehek és hogy milyen módon és milyen eszközökkel, az alábbi eset mutatja. j A Bodrogköznek Sátoraljaújhely- | hez közel eső egyik szinmagyar í községében az elmúlt iskolai évben u. n. szlovák iskolát állítottak fel azzal az indokolással, hogy az ott lakó cseh csendőrök, pénzügyőrök és egyéb alkalmazottak gyermekeinek szükségük van arra. Néhány magyar gyereket is különböző ajándékok ígérgetésével a szlovák iskolába csábítottak, úgy, ihogy 16 főnyi létszámmal megindulhatott a szlovák nyelvű tanítás. Ilyen kis létszám mellett azonban még a csehek is szemérmetlennek látták a szlovák iskola további létét, ez évben tehát „hathatósabb“ eszközöket vettek igénybe, hogy iskolájuk részére a szükséges számú tanulót megszerezhessék. Kuharik csapi tanfelügyelő rendeletet adott ki, amelyben egyenesen eltiltotta a község ! néhány régi tanítóját és tanítónőjét attól, hogy az idei beiratásnál jelen legyenek. Félt, hogy azok jelenléte a magyar szülőket visszatarthatná attól, hogy gyermekeiket j a szlovák iskolába adják, a szükséges létszámot pedig ennek az iskolának rrmdenáron meg kellett szerezni. A beiratásnál tehát nem volt jelen más, mint a kényszerhelyzetben lévő igazgató-tanító, a szlovák tanítónő és ennek vőlegénye — a jegyző. Ezek azután ruhák, tanszerek, és mindenféle jók ígérgetésével puhították a szegényebb sorsú magyar szülőket és sikerült is nekik 48 gyereket összeszedniük a szlovák iskola részére. Voltak olyan szülök is, akik — bár a múlt évben a szlovák iskolába járatták gyermekeiket — ez- idén a magyar nyelvű iskolába szerették volna azokat beíratni, a jegyző azonban kijelentette, hogy szlovák iskolából magyar iskolába nem lehet íratni gyereket! Van ugyan egy törvényük, amelyik szerint mindenki szabadon választhatja meg az iskolát, ahová a gyerekét be akarja íratni, de hát — a tö -vény csak addig érvényes, amig az ő érdekeiket szolgálja. Ez a „szlovák-rendszerű“ beiratás nagy felháborodást keltett a Bodrogköz magyar népében és a felháborodást csak fokozza az, hogy a szlovák iskola mindenáron való felállításának több magyar pártolója is akadt, többek között az illető község egyik cseh érzelmű papja is, aki ahhoz is segédkezet nyújtott, hogy a szlovák iskola a külterületről a község belterületére költözködhessen. A szlovák iskola tehát teljes üzemmel megindulhatott és a szlovák nyelvre fogott magyar gyerekek nemsokára szlovák nyelven is megtanulhatják azt a csehek által felfedezett történelmi igazságot, hogy a szlovák nép két nagynevű hőse: Janosik (volt rablóvezér) és II. Rákóczy Ferenc ! Így dolgoznak szomszédaink és | fájdalmas még csak elgondolni is, hogy Rigóországban nemsokára szlovákul fognak dalolni a rigók! ,;ze] ÍO =1 kiló fával EGY Leggazdaság Mai tökéi a «egtartó „REKORD“ szénkályhák, takarét Árlapot HÉEE3 kályha- Budapest, V A Tokajheg gazdák Tör kezete érte tokosokat, hog törkölyért a köve árat fizeti: hidt préselt törkölyért ként 12 decilite préselt törkölyét kb. 50 fokos 1 vagy pedig enne Lapok“ által k folyamon számi egyenértékét. A felül a fuvardíja szövetkezet. — A magyar lyvoodba "tégy. e heti száma pomp mutatja be az egf közönség nagy sz< Valentinét, akit e) vezető személyébe fedezett fel. A S száma beszámol színházi és társack uj folytatástjközöl amerikai regénybé vany Lilly bárón gyárrá „Szőkék el A Színházi Élet e ezer korona, négy dij 100,000 K. / évenkint négyszer ad ajándékba el első ajándék regé gyedévre ezen a ja a lap kiadóhiva most legalább ne zetnek, megkapják gényt: Jeroms K. szák titka“ cimü hivatal: Budapes körút 43 sz.
