Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-10-17 / 78. szám

Ötvenhetedik évfolyam.

78. szám.

Sátoraljaújhely, 1926 október 17.

Megjelenik hetenként kétezer

izerdán ée szombaton

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I

Zemplén I

POLITIKAI HÍRLAP

Előfizetési ár:

Negyedévre

20000 K.

Telefon :

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ezám.

FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ:

Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF

Hirdetések:

j| négyzetcentiméterenként.

Nyllttér

soronként 2000 K.

Telefon:

M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Beám.

Zemplénvármegye őszi Közgyűlése

A kormányzó köszöneté a Tokajhegyalja üdvözletéért és ajándékáért Főispánt enunoláoió a szólásszabadságról. A Balsa—Kenéztől Tisza- áthldalás mellett foglalt állást a törvényhatóság. Jóváhagyta a vá* rosnak az önálló villany-telep építésére vonatkozó katározatát. — Feloldotta a telekre s a magas építkezésre vonatkozó határozatokat

(Saját tudósitónktól.)

Sátoraljaújhely, október 13.

A vonatkozó szabályrendelet értelmében a törvényhatósági bizottság őszi rendes közgyűlése minden év szeptember havának második felében tartandó meg. Miután azonban főispánunk — Abauj-Torna vármegye főispánjává neveztetvén ki — a beiktatás előmunkálataival és a hivatala átvételével annyira el volt foglalva, hogy a közgyűlésen nem elnökölhetett volna, — Bernáth Aladár alispán a belügy miniszter hozzájárulását kérte, hogy az évnegyedes közgyűlés az említett okok folytán október hó folyamán legyen megtartható. A belügyminiszter engedélye leérkezvén, ma tartotta d. e. 10 ór?' kezdettel a vármegye törvényhatósági bizottsága Széli József főispán elnöklete alatt, élénk érdeklődés mellett őszi rendes közgyűlését.

Napirend előtt elnöklő főispán visszatért a júniusi közgyűlésen történt egyik elnöki intézkedésére, melyet erőszakolt és bizonyára tendenciózus magyarázattal —azok, akikre célzása vonatkozhatott — olyan beállítással igyekeztek a köztudatba bele vinni, mintha ő, elnöki jogkörében korlátozta volna a szólásszabadságot azáltal, hogy az egyik tárgyhoz hozzászólni kívánó bizottsági tagnak nem adta volna meg a szólásjogot.

Rámutatott elnöklő főispán arra, hogy ő a szóbanforgó esetben is megadta a bizottsági tagnak a szólásjogot, bál a szó alatti bizottsági tag azután kívánt a tárgyhoz szólni, miután a határozatot ő már enunciálta, holott az ügyrend szerint a tárgyakhoz csak addig lehet felszólalni, mig a ha tározat kimondva nincs s csak akkor, ha a határozat kimondása előtt a fölszólalni kívánó az elnöknél, illetve a főjegyzőnél szólásra feliratkozott.

Reámutatott továbbá arra az ő főispánsága előtt kifejlődött téves gyakorlatra, mely ellenkezik az ügyrenddel s amely gyakorlat, még ha huzamosabb tartamú is, nem sérthet jogszabályt s kérte a

bizottsági tagokat, hogy őt terhes és kimerítő elnöki tisztének ellátásában az ügyrendhez való alkalmazkodással támogassák.

Sem oka, sem érdeke, hogy a szólásszabadságot korlátozza, hi szén főispáni programbeszédének is az volt egyik, ma is mindenkor szem előtt tartott sarkalatos pontja, hogy; „Mint a törvényhatósági : közgyűlés elnöke, főfeladatomnak i fogom ismerni, hogy a szólás- ! szabadság — az alkotmányos köz- i életnek ez a becses palládiuma —

; minden irányban megóvassék,

| mivégből a tanácskozási szabályok | szoros megtartása fölött éberség- ! gél fogok őrködni“.

| Tiltakozik azért a tendenciózus i inszinuáció ellen, amit csak a rosszakarat szülhetett s kéri újból ; a bizottsági tagok támogatását ' elnöki jogkörének zavartalan be- ; tölthetéséhez.

j A bizottsági tagok egyhangú i helyeslése igazolta azt a teljes megértést, melyet az elnöki enun- ciáció keltett a közgyűlésben.

I A napirend első pontjaként a kormányzó leirata szerepelt a ! tárgysorozaton, melyben a várme gye közönségének ezüstlakadalma j alkalmából feliratilag kifejezett szerencse kivánataiért kabinetirodája utján köszönetét fejezte ki.

Különös megelégedészel fogadta Őfőméltósága — mint a kabinet- irodának Széli József főispánhoz intézett irata mondja — a vármegye közönségének az ősi hagyományok tizztel étéből fakadt és a magyar jövő iránti sziklaszilárd bizalmától áthatott üdvözlő feliratát, mert a vármegye közönsége őföméltóságáék ezüstlakadalma alkalmából tanúsított e figyelmességével őszinte örömet szerzett a Kormányzó urnák, aki a Főméltó- ságu asszonnyal együtt szívből köszöni a mindkettőjüknek oly jól esett üdv és szerencse kivánatokat.

Meleg köszönetét fejezte ki továbbá a kormányzó a Hegyalja- Szerencs vidékének nemes borából felajánlott ajándékért, melyet úgy

\ tekint, mint a Hegyalja népe ez- : úttal is megnyilvánitoit hűségének j és ragaszkodásának őszinte, becses ' zálogát.

i A lelkes éljenzéssel fogadott kormányzói leirat után Bernáth Aladár alispán évnegyedes jelentését terjesztette elő dr. Mizsák József, a vármegye főjegyzője.

Az évnegyedes jelentés bevezetője Szélt József főispán — Abauj- Torna vármegye főispánjává történt kinevezéséről s beiktatásáról emlékezett meg a következőkben :

— Őszinte örömmel és első helyen emlékezem meg arról, hogy a Kormányzó Ur Ő Főméltósága főispánunkat — zempléni főispáni állásában való további meghagyása mellett — Abauj- Torna vármegye főispánjává kinevezte.

— Ezzel a kettős munkakörrel az a férfiú tüntettetett k>, aki másfél évi ittléte alatt megmutatta, hogy nemcsak erélyes, vaskezü administrátor — de a szív embere is.

— Mert nincsen olyan közérdekű esemény, olyan segítséget, támogatást kívánó mozzanat, melyhez a mi főispánunk, véghetetlen nagyvonalú tájékozottságával, acélos energiájával, szivvel-lélekkel hozzá ne kapcsolódna s nincsen olyan nagy fáradság, amit ő kevésnek ne tartana, ha az általa képviselt ügynek diadalra juttatásáról van szó.

— Ennek a törhetetlen akaraterőnek, ennek a fáradságot nem ismerő munkabírásnak vármegyénk határain kívül is hire van, aminek szemléltető bizonysága volt a szikszói 29-ike, mely napon iktatták be az abaujiak Öméltóságát főispáni székébe.

— Az a kedves fogadtatás, melyben a szomszéd vármegye közönsége főispánunkat részesítette, annak az alkotó munkásnak szólt, aki Zemplénben minden alkalmat, minden lehetőséget megragad arra, hogy a kormányzatára bízott megyéje lakosságának általános jólétét és megelégedettségét előmozdítsa.

— Éppen ezért, amidőn főispánunk Öméltóságát uj állásában e helyről szívből üdvözlöm s neki kettős munkaköréhez erőt, egészséget kívánok, úgy hiszem, a mélyen tisztelt törvényhatósági Bizottság együttérzését tolmácsolom, amikor arra kérem őt, hogy

Egeres szám ára, lOOO 2SZ.

azt a lelkes ragaszkodást és szere- tetet, melyet eddig a zempléni közügyek iránt tanúsított — teljes meg nem oszló egészében tartsa meg vármegyénknek a jövőben is !

Az alispáni jelentés e lelkes szavait ismételten megszakította a bizottsági tagok együttérző tetszésnyilvánítása.

Jelentést tett az alispán a továbbiakban, hogy a vármegyei ügyviteli szabályzatban előirt felügyeleti vizsgálatokat valamennyi járási főszolgabírói hivatalban megtartotta s az ügymenetet általánosságban minden helyen megfelelőnek találta.

A személyi ügyekre vonatkozó rész után örvendetes megelégedést keltett a jelentés ama része, mely a berecki-i Bodroghid építésének befejezéséről számolt be azzal, hogy a hid most már rövid idő alatt át fog adatni a közforgalomnak.

Különös éídeklődést keltett a jelentésnek a gazdasági ügyekkel foglalkozó része, mely bő és részletes beszámolóval szolgált az idei gazdasági év terméseredményeiről. A termés átlagok jóval a közepes alatt maradtak és súlyosbítja ezt még az a körülmény is, hogy a magvak minősége igen sok kívánni valót hagy maga után. A búza átlagos suiya hl. csak 75 kg., de vannak 70 kg.-os búzák is. A rozs 69, árpa 65, mig a zab csak 48 kg. hl. súlyúak.

Itt kell megemlítenünk, hogy elnöklő főispán egy késői tárgy- gyal kapcsolatban azt az örvendetes bejelentést tette, hogy akciót indit a vármegye területére a nemesitett vetőmagvak besze- rezhetése iránt, hogy ez által jövőre a vármegye terméseredménye feljavittassék.

A terjedelmes és a vármegyei közélet minden ágazatára kiterjedő, alapos gonddal készíteti részletes jelentést hozzászólás nélkül vette tudomásul a bizottság.

A vármegye 1917. évi költség- előirányzatának elfogadása után, a miniszteri leiratok kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy nem foglalkozik a hegyközi községeknek Abauj-Torna vármegyéből Zemplén vármegyébe való átke- belezésével; hozzájárult a mohácsi fogadalmi templom építési költségeihez; felhatalmazta az alispánt a vármegyei font sterling kölcsönből a megállapított 57.444 font