Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-10-03 / 75. szám

Ctvenhetedik évfolyam. 75. szám. Sátoraljaújhely, 1926 október 3. Megjelenik hetenként kétszer ixerdán és szombaton Bzerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljanjhely (Vármegyeház udvar) Elő fizet ósl ár; Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttór soronként 2000 K. Telefon ; FŐSZERKESZTŐ; M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR —— ffT- ffTHBMM FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában His-zek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Ripka döntő szerepe Az országszerte nagy izga­lommal várt fővárosi polgár- mester választás után megál­lapíthatjuk, hogy a polgár- mester személyének kérdését teljesen Ripka Ferenc döntötte el. Az ő higgadt pártjának kezében volt a helyzet kulcsa, mert az első választás lezaj­lása után kitűnt, hogy a fő­város törvényhatóságában nem kaphat lábra az a politika, a melyik üzemi tanácsokkal akart Budapest nyakára ülni. Pedig ennek a baloldali politikának olyan erős sajtóakciója volt, amilyenre mostanában nem is emlékszünk. Ez a korteskedés í már teljesen elintézettnek tűn- j tette fel a fővárosi keresztény politikát s a régi polgármes­tert gúnyosan el is búcsúztatta. Ha ennek a választásnak a | akiben a szélsőséges jobbol­dali elemek a keresztény tábor megbontóját látták, de ime kitűnt, hogy az ő rendületlen kitartása csak hasznára szol­gált annak a politikának, ame­lyik a főváros területén dol­gozni és nem minden jószán­dékot a politikába sülyeszteni kíván. Budapest polgármestere Ripka Ferencnek köszönheti pozícióját, mert abban a pil­lanatban, amikor Sipőcz és Bárczy között pótváiaszíásra került a sor, a helyzet kulcsa csak az ő kezébe került, mert j nyilvánvaló lett, hogy az lesz | fővárosunk polgármestere, a kire Ripkáék szavazatukat fog­ják adni. Ez által rni sem ter­mészetesebb, hogy Ripka Fe­renc pozíciója megerősödött a főpolgármesteri székben és semmi ok sincs arra, hogy onnan távozzon. Megállapít­hatjuk, hogy a főváros éle­tében a polgármester válasz­tás, amihez Bárczy hívei vér­mes reményeket fűztek, sem­mi változást sem fog előidéz­ni, marad minden úgy, ahogy volt. Őszintén osztozunk a fővárosi keresztény tábor örö­mében, viszont azt is megért­jük, hogy a polgármester vá­lasztás nagy lehangoltságot és elszomorodást váltott ki a de­mokraták és szocialisták tábo­rában. flz abfluji installáció Tüntető bizalommal iktatta be méltóságába Abauj-Torna vármegye uj főiapán ját— Nagy lelkesedést és megnyugvást keltett Abaujban Széli József főispán programja {Kiküldött tudósitónktól) tanulságait levonjuk, meg kell ! állapitanunk, hogy az a sokat i hangoztatott baloldali egység, i amelyik karonfogva akart be- i sétálni a szociáldemokratákkal i a főváros pozícióiba, nem is annyira megrendithetetíen, | mint ahogy hirdették. Kisült, i hogy Bárczy hívei közül töb- { ben a jobboldali jelöltekre ! szavaztak, mert nyilván az j urnák előtt elfogta őket az az j aggodalom, hogy fővárosunk politikáját szabad e arra a bal- ' oldali tömörülés hirdetőire bízni, akik nyilván fenekestől felforditották volna a főváros i polgári uralmát. i A vidék nagy örömmel értesült arról, hogy Budapes­ten oly tömör egységben tu- 1 Azt irtuk a Zemplén legutóbbi számának az abauji installációval kapcsolatos első cikkében, hogy a megnyomorított, a határok közel­ségét érző csonka vármegyék lelke sokkal átfogóbb, a szivük érzőbb, az elszántságuk komolyabb, a megmaradt röghöz való ragaszko­dásuk állandóbb s a megnyilat­kozásuk messzebb elhallatszó, mint az életfeltételeikben inkább meg­hagyott vármegyéknek. Csonka Abauj-Torna vármegye igen népes szerdai rendkívüli köz­gyűlése, melyen Széli József újon­nan kinevezett főispánját díszes méltóságába beiktatta s a beikta­tással kapcsolatos ünnepségek a legteljesebben igazolták ezen fenti megállapításainkat, mert Abauj- Torna vármegye közönsége párat­lanul mély és bensőséges hangu­latban, minden tiszteletre méltó dott fellépni a mérsékelt pol­gári társadalom a szélsőséges politikával szemben s ebben intő jelet is lát a jövőre nézve a maga számára, mert a fő­városi polgármester választás fényes bizonyítéka annak, hogy abban az esetben, ha összetartanak a középuton haladó keresztény tömegek, nem jöhet olyan baloldali pró­bálkozás, amelyik diadalt arat­hatna rajta. Sok méltánytalan támadás érte Ripka Ferencet, öntudatos magatartással, hazafias érzelmeinek nyilvánításával, a ma­gyar sorsba és a vármegye jövő­jébe vetett erős és tántoríthatatlan hittel, bizalommal és megnyugvás­sal iktatta be székébe újonnan ki­nevezett főispánját. Aki egyúttal vármegyénk főis­pánja is. És a beiktatás, főispá­nunk klasszikus szépségű program­beszéde arról győzhettek meg min­denkit — úgy az abaujiakat, mint a zemplénieket, hogy a közös fő- ispánság nem alkalmas azoknak az aggodalmaknak megerősítésére, Szikszó, 1926. szept. 29. melyekkel bármelyik oldalról is kisérték a kormány kinevezését. Abauj sok momentumában föl­emelő nagy napja a két vár­megyének önálló de munkában és előre törekvésben közös erő­feszítésre, vállvetett munkálkodásra serkentő napja volt s amint Abaujt megnyugvással, úgy a zemplénie­ket méltán tölthette el jogos büsz­keséggel az a siker, mely ^ispá­nunknak már első lépését Abauj­ban is kisérte. Kit is ne hatott volna meg mindjárt az érkezésnél a csonka­országban velünk osztályos Abauj sorsa, mikor a kuruc Kassa, a Felvidék székhelye előtt, mái Szikszón — a vármegye ideigle­nes székhelyén — kell kiszáll­nunk a vonatból s Kassa diszes idegen tanyává vedlett székháza helyett a szikszói községházára visz utunk, melynek szűk he­lyiségeiben ütötte föl otthonát az ősi hajlékából kivert vármegye. A községháza előtti nagy teret a szikszói elesett hősök emléke díszíti. A világháború veretlen hő­sének — a magyar honvédnek markáns, kemény kötésű alakja indul rohamlépésben a megszált Abauj felé. — A negye székházául szolgáló községháza csinos, jól gondozott épület, amint maga Szikszó is rendezett uccáival, ki­tűnő járdáival, építkezéseivel egy törekvő és gondosan vezetett kis­város benyomását kelti. Fél tizenegy órára teljesen be­népesedett a vármegyei közgyű­lési teremül is szolgáló nagyte­rem. Abaujvármegye csaknem teljes számban megjelent törvény- hatósági bizottsági tagjainak tö­mött sorait a vendégek nagyszá­ma, diszes hölgykoszoru, szebbnél- szebb diszmagyarok teszik élénkké és változatossá. A jelenlevők közül, a követke­zőket sikerült feljegyeznünk: Payer Ferenc ap. protonotárius, püspöki helynök, Káger József pápai pre- látus, Timkó Jordán pápai kama­rás, Telegdy István és Zapotoczky Konstantin kanonokok, Sziáky Endre és Kovács István ref, espe­resek, gróf Károlyi István, gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő, gróf Ztehy Meskó Jakab, gróf Zichy Emánuel, báró Sardagna János és dr. Puky Endre, Nemes Ber­talan, dr. Hedry Lőrinc, Fekete Lajos, Putnoky Sándor abauji, dt. Bessennyey Zénó, dr. Görgey István, Janka Károly és báró Maillot Nándor zempiéni nemzet­gyűlési képviselőket. A társtör­vényhatóságok részéről: Borsod­ból dr. Soldos Béla főispánt, vi­téz dr. Görgey László főjegyzőt és Meskó Barna árvaszéki elnö­köt, Miskolcról Mikszáth Kálmán főispán*, és Hodobay Sándor pol­gármestert és Lichtenstein László ny. főispánt, Hevesből dr. Péchy Jenő jogakadémiai tanárt, Szilágyi Béla árvaszéki elnököt főispánunk 6 éven át volt erdélyi titkárával. Impozáns számban képviseltette magát Zemplén vármegye a be­iktatáson Bernáth Aladár alispán vezetésével. A már fent felsorol­takon kívül részt vettek Zemplén küldöttségében: Bajusz József, Bernáth Béla, dr. Buday István, dr- Chudovszky Móric Diószeghy József, Fejér Andor, Görgey Géza, Lehoczky Sándor, Mattyasovszky Kálmán, dr. Meczner Tibor, dr. Mizsák József, Molnár János, dr. Oláh István, ifj. Oláh István, dr. Szent Györgyi Zoltán, dr. Szirmay István és Zboray Károly. Sátoral­jaújhely városát Orbán Kálmán dr. polgármester vezetésével László Fererc, dr. Malártsik György és Nyevickey László képviselték. A hölgyek közül: Széli József­et, gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőnét. gróf Károlyi Istvánnét, Szent-Imrey Pálnét, Darvas Bélá- nét, Vitéz Arpádnét, Vitéz Atlilá- nét, Bernáth Gyulánét és Jeney Zoltánnét. Szent-Imrey Pál alispán délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a köz­gyűlést s a kinevezési irat felol­vasása és a szokásos formaságok után őt bizottsági tagból összeál­lított küldöttséget kért föl, hogy a főispánt a közgyűlési terembe meghívják. A küldöttség élén be­lépő főispánt a terem közönsége riadó tapssal és éljenzéssel fo­gadta, melynek elülte után Szent- Imrey Pál alispán intézett hozzá üdvözlő beszédet, kifejezést adva Egr3rés szám ára lOOO

Next

/
Thumbnails
Contents