Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-10-03 / 75. szám
Ctvenhetedik évfolyam. 75. szám. Sátoraljaújhely, 1926 október 3. Megjelenik hetenként kétszer ixerdán és szombaton Bzerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljanjhely (Vármegyeház udvar) Elő fizet ósl ár; Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttór soronként 2000 K. Telefon ; FŐSZERKESZTŐ; M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR —— ffT- ffTHBMM FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában His-zek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Ripka döntő szerepe Az országszerte nagy izgalommal várt fővárosi polgár- mester választás után megállapíthatjuk, hogy a polgár- mester személyének kérdését teljesen Ripka Ferenc döntötte el. Az ő higgadt pártjának kezében volt a helyzet kulcsa, mert az első választás lezajlása után kitűnt, hogy a főváros törvényhatóságában nem kaphat lábra az a politika, a melyik üzemi tanácsokkal akart Budapest nyakára ülni. Pedig ennek a baloldali politikának olyan erős sajtóakciója volt, amilyenre mostanában nem is emlékszünk. Ez a korteskedés í már teljesen elintézettnek tűn- j tette fel a fővárosi keresztény politikát s a régi polgármestert gúnyosan el is búcsúztatta. Ha ennek a választásnak a | akiben a szélsőséges jobboldali elemek a keresztény tábor megbontóját látták, de ime kitűnt, hogy az ő rendületlen kitartása csak hasznára szolgált annak a politikának, amelyik a főváros területén dolgozni és nem minden jószándékot a politikába sülyeszteni kíván. Budapest polgármestere Ripka Ferencnek köszönheti pozícióját, mert abban a pillanatban, amikor Sipőcz és Bárczy között pótváiaszíásra került a sor, a helyzet kulcsa csak az ő kezébe került, mert j nyilvánvaló lett, hogy az lesz | fővárosunk polgármestere, a kire Ripkáék szavazatukat fogják adni. Ez által rni sem természetesebb, hogy Ripka Ferenc pozíciója megerősödött a főpolgármesteri székben és semmi ok sincs arra, hogy onnan távozzon. Megállapíthatjuk, hogy a főváros életében a polgármester választás, amihez Bárczy hívei vérmes reményeket fűztek, semmi változást sem fog előidézni, marad minden úgy, ahogy volt. Őszintén osztozunk a fővárosi keresztény tábor örömében, viszont azt is megértjük, hogy a polgármester választás nagy lehangoltságot és elszomorodást váltott ki a demokraták és szocialisták táborában. flz abfluji installáció Tüntető bizalommal iktatta be méltóságába Abauj-Torna vármegye uj főiapán ját— Nagy lelkesedést és megnyugvást keltett Abaujban Széli József főispán programja {Kiküldött tudósitónktól) tanulságait levonjuk, meg kell ! állapitanunk, hogy az a sokat i hangoztatott baloldali egység, i amelyik karonfogva akart be- i sétálni a szociáldemokratákkal i a főváros pozícióiba, nem is annyira megrendithetetíen, | mint ahogy hirdették. Kisült, i hogy Bárczy hívei közül töb- { ben a jobboldali jelöltekre ! szavaztak, mert nyilván az j urnák előtt elfogta őket az az j aggodalom, hogy fővárosunk politikáját szabad e arra a bal- ' oldali tömörülés hirdetőire bízni, akik nyilván fenekestől felforditották volna a főváros i polgári uralmát. i A vidék nagy örömmel értesült arról, hogy Budapesten oly tömör egységben tu- 1 Azt irtuk a Zemplén legutóbbi számának az abauji installációval kapcsolatos első cikkében, hogy a megnyomorított, a határok közelségét érző csonka vármegyék lelke sokkal átfogóbb, a szivük érzőbb, az elszántságuk komolyabb, a megmaradt röghöz való ragaszkodásuk állandóbb s a megnyilatkozásuk messzebb elhallatszó, mint az életfeltételeikben inkább meghagyott vármegyéknek. Csonka Abauj-Torna vármegye igen népes szerdai rendkívüli közgyűlése, melyen Széli József újonnan kinevezett főispánját díszes méltóságába beiktatta s a beiktatással kapcsolatos ünnepségek a legteljesebben igazolták ezen fenti megállapításainkat, mert Abauj- Torna vármegye közönsége páratlanul mély és bensőséges hangulatban, minden tiszteletre méltó dott fellépni a mérsékelt polgári társadalom a szélsőséges politikával szemben s ebben intő jelet is lát a jövőre nézve a maga számára, mert a fővárosi polgármester választás fényes bizonyítéka annak, hogy abban az esetben, ha összetartanak a középuton haladó keresztény tömegek, nem jöhet olyan baloldali próbálkozás, amelyik diadalt arathatna rajta. Sok méltánytalan támadás érte Ripka Ferencet, öntudatos magatartással, hazafias érzelmeinek nyilvánításával, a magyar sorsba és a vármegye jövőjébe vetett erős és tántoríthatatlan hittel, bizalommal és megnyugvással iktatta be székébe újonnan kinevezett főispánját. Aki egyúttal vármegyénk főispánja is. És a beiktatás, főispánunk klasszikus szépségű programbeszéde arról győzhettek meg mindenkit — úgy az abaujiakat, mint a zemplénieket, hogy a közös fő- ispánság nem alkalmas azoknak az aggodalmaknak megerősítésére, Szikszó, 1926. szept. 29. melyekkel bármelyik oldalról is kisérték a kormány kinevezését. Abauj sok momentumában fölemelő nagy napja a két vármegyének önálló de munkában és előre törekvésben közös erőfeszítésre, vállvetett munkálkodásra serkentő napja volt s amint Abaujt megnyugvással, úgy a zemplénieket méltán tölthette el jogos büszkeséggel az a siker, mely ^ispánunknak már első lépését Abaujban is kisérte. Kit is ne hatott volna meg mindjárt az érkezésnél a csonkaországban velünk osztályos Abauj sorsa, mikor a kuruc Kassa, a Felvidék székhelye előtt, mái Szikszón — a vármegye ideiglenes székhelyén — kell kiszállnunk a vonatból s Kassa diszes idegen tanyává vedlett székháza helyett a szikszói községházára visz utunk, melynek szűk helyiségeiben ütötte föl otthonát az ősi hajlékából kivert vármegye. A községháza előtti nagy teret a szikszói elesett hősök emléke díszíti. A világháború veretlen hősének — a magyar honvédnek markáns, kemény kötésű alakja indul rohamlépésben a megszált Abauj felé. — A negye székházául szolgáló községháza csinos, jól gondozott épület, amint maga Szikszó is rendezett uccáival, kitűnő járdáival, építkezéseivel egy törekvő és gondosan vezetett kisváros benyomását kelti. Fél tizenegy órára teljesen benépesedett a vármegyei közgyűlési teremül is szolgáló nagyterem. Abaujvármegye csaknem teljes számban megjelent törvény- hatósági bizottsági tagjainak tömött sorait a vendégek nagyszáma, diszes hölgykoszoru, szebbnél- szebb diszmagyarok teszik élénkké és változatossá. A jelenlevők közül, a következőket sikerült feljegyeznünk: Payer Ferenc ap. protonotárius, püspöki helynök, Káger József pápai pre- látus, Timkó Jordán pápai kamarás, Telegdy István és Zapotoczky Konstantin kanonokok, Sziáky Endre és Kovács István ref, esperesek, gróf Károlyi István, gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő, gróf Ztehy Meskó Jakab, gróf Zichy Emánuel, báró Sardagna János és dr. Puky Endre, Nemes Bertalan, dr. Hedry Lőrinc, Fekete Lajos, Putnoky Sándor abauji, dt. Bessennyey Zénó, dr. Görgey István, Janka Károly és báró Maillot Nándor zempiéni nemzetgyűlési képviselőket. A társtörvényhatóságok részéről: Borsodból dr. Soldos Béla főispánt, vitéz dr. Görgey László főjegyzőt és Meskó Barna árvaszéki elnököt, Miskolcról Mikszáth Kálmán főispán*, és Hodobay Sándor polgármestert és Lichtenstein László ny. főispánt, Hevesből dr. Péchy Jenő jogakadémiai tanárt, Szilágyi Béla árvaszéki elnököt főispánunk 6 éven át volt erdélyi titkárával. Impozáns számban képviseltette magát Zemplén vármegye a beiktatáson Bernáth Aladár alispán vezetésével. A már fent felsoroltakon kívül részt vettek Zemplén küldöttségében: Bajusz József, Bernáth Béla, dr. Buday István, dr- Chudovszky Móric Diószeghy József, Fejér Andor, Görgey Géza, Lehoczky Sándor, Mattyasovszky Kálmán, dr. Meczner Tibor, dr. Mizsák József, Molnár János, dr. Oláh István, ifj. Oláh István, dr. Szent Györgyi Zoltán, dr. Szirmay István és Zboray Károly. Sátoraljaújhely városát Orbán Kálmán dr. polgármester vezetésével László Fererc, dr. Malártsik György és Nyevickey László képviselték. A hölgyek közül: Széli Józsefet, gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőnét. gróf Károlyi Istvánnét, Szent-Imrey Pálnét, Darvas Bélá- nét, Vitéz Arpádnét, Vitéz Atlilá- nét, Bernáth Gyulánét és Jeney Zoltánnét. Szent-Imrey Pál alispán délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést s a kinevezési irat felolvasása és a szokásos formaságok után őt bizottsági tagból összeállított küldöttséget kért föl, hogy a főispánt a közgyűlési terembe meghívják. A küldöttség élén belépő főispánt a terem közönsége riadó tapssal és éljenzéssel fogadta, melynek elülte után Szent- Imrey Pál alispán intézett hozzá üdvözlő beszédet, kifejezést adva Egr3rés szám ára lOOO
