Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-08-25 / 62. szám
ötvenhetedik évfolyam. 62 szám. Sátoraljaújhely, 1926 augusztus 25. megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) ...........1 Előfizetési ár : Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség ét szerkesztőség, kiadóhivatal 100. szám. Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. tszám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazába^ Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Szent István: szimbólum A francia nemzet évenként nagy lelkesedéssel szokta megünnepelni julius hó 14-én a Bastille lerombolásának évfordulóját. Az egész nemzet minden rétege boldogan karol egymásba e napon: Így ünnepük a szabadság hajnalhasadását. Nálunk is régen nagy nemzeti ünnep volt Szent István napja, messze vidékről felzarándokoltak az emberek ilyenkor a székesfővárosba megünnepelni a magyar nemzeti állam megalapítását. Évek folymán lelohadt ez a lelkesülés s Szent István napja jelentéktelen kis ünneppé devalválódott, melyen úgyszólván csak a hivatalos világ vett részt, a vidék közönsége, sőt a fővárosiak is alig vettek tudomást e nagyjelentőségű napról. Az idei Szent István napjára megint megelevenedett az az érdeklődés, ami régen jellemezte e napot. A pályaudvarok öntötték a vidéki közönséget, mely az ország szivébe zarándokolt. Jó ma- gyararcu, napbarnított férfiak, villogó szemű menyecskék, kiváncsi gyermekek karavánjai vegyültek el Budapest forgatagában. De jöttek a messze keletről, északról, délről is elszakított testvéreink mintegy bizonyítékot tenni a hőén átérzett nemzeti egységről. Sőt jöttek Európa többi országaiból s a tengeren túlról is magyarok, ugyanezekkel az érzésekkel és gondolatokkal megtekinteni a Szent Jobbot, mely ezer évvel ezelőtt hatalmas szorításával megalakította a Kárpátok övezte Magyarországot. Egészen bizonyos, hogy nem a véletlen müve volt ez a nagy zarándokolás. Ugylát- szik, hogy a magyar nemzet érzésvilága Szent István királyunk alakjában találta meg azt a szimbólumot, mely a lelkeknek elszakíthatatlan egy- beforradását jelenti. Ugylátszik, hogy egy önkénytelen, előre meg nem beszélt történelmi demonstrációval akarta bebizonyítani a magyarság azt, hogy trianoni határok ide, trianoni határok oda — Szent István földjének képe nem változott meg lelkében. Hosszú évek óta ez az első esztendő, melyben ez az érzés a rendesnél grandiózusabban megnyilvánult. Kell és szükséges, hogy ez a grandiózitás évről- évre növekedjék s rövid idő alatt olyan erőssé váljon, hogy már ne önkénytelenül, hanem tudatosan rögződjék meg az egész nemzet lelkében, hogy ebben az ünnepben nemcsak Az erdőkkoszoruzta, kies, ozon- dús erdőbényei füdőben tartotta e hó 21-én évi rendes közgyűlését a Zemplénvármegyei jegyzői egyesület és a jegyzői internátusi egyesület. A gyűlésen szokatlanul nagy számban — közel ötvenen — jelentek meg a két testvéregyesület tagjai. Kicsi a szám a régi nagy vármegyét tekintve, amikor 105 jegy- zőségben közel 200 jegyző látta el a községi adminisztráció teendőit, de nagy szám a megcsonkított vármegyének, amelyben negyvenre szállottak alá a jegy- zőségek s hetvenre a jegyzők száma. Pótolta a mélyen alászáilott számot a lelkesedés, mellyel ügyeik elintézéséhez hozzá kezdett a gyümultját, de jövőjét is ünnepli, ölelkezzék össze ezután is e napon az ország szivében nemcsak lelkileg, hanem testileg is az egész magyar nemzet, azzal az égbetörö minduntalan fohászkodással, hogy Szent István alkotása nem csak ezeréves, hanem örök- életü legyen. lésen megjelent jegyzői kar. Kellemesen érintette a gyűlésen résztvett jegyzőket, hogy gyűlésükön s az ezt követő közebéden megjelent Zbotay Károly pénzügyigazgató és Mészáros Bálint főtanácsos, a sárospataki adóhivatal főnöke, ezzel is dokumentálván azon meleg baráti szeretetek amellyel a jegyzők iránt mindenkor viseltetnek. A jegyzői gyűlés kiemelkedő tárgya Hubay Kálmán egyesületi elnök elnöki jelentése volt. Az elnöki jelentés kiemelte a községi közigazgatás összes bajait, rámutatott azon tarthatatlan, a községek fejlődését teljesen megbénító eljárásra, amellyel a belügyi kormány a község pénzügyi adminisztrációját kezeli. Rámutatott az elnöki jelentés a Zempléni jegyzőit gyűlése Erdöbénye fürdőn A ZEMPLÉN EREDETI TÁRCÍM Szem a Dalban. Irta : Dani bácsi. Amint, nyájas olvasó, a cimre pillantasz, bizonyára már dudorá- zod is; hány csillagból van a szemed .... kám, hogy egy egész mennyországgal ragyogsz rám. A pontozott helyen aztán azt a női nevet dalolod ki, ahogyan hívják kedvencedet, drágaságodat, galambodat, babuskádat, napsugárkádat, rózsádat, tündér- kédet, angyalkádat, szived csücskét, stb. stb. Az is igaz, hogy a nóta szerzője bizony Zsófikát sze repelteti benne. (Feketeszem éjszakája). A szem igen sűrűn szerepel népdalainkban. Nem is lehet az másként, hiszen ha rabja lettünk a ragyogó szempárnak, illő, hogy az édesbús rabságban okvetlenül dalos sorban adjunk kifejezést a bűvös szempár igézetének, ránk gyakorolt hatásának. A bűvös, bájos szemnek, a varázslatos erejű szemnek, a mosolygó, a szende, az éjfekete, a ragyogó kék szemnek szépségét a szerelmeseknek okvetlenül ki kell szerkeszteniük. A tavaszos hangulatokkal telítődött léleknek, ha dalt farag, okvetlenül meg kell emlékeznie nemcsak a virágról, a csókról, de a szemekről, is Az a szem sokat beszél; a szemekből sok mindent ki lehet olvasni, nem hiába mondják azt, hogy : szem a a lélek tükre. Másként néz reánk az üde, tiszta lélek, a rajongó, másként a kacérkodó, a szerelmes, másként a haragos, másként az alattomos, meghunyászkodó, másként, a dacos, stb. Es mert a szem a lélek tüköré, akkor hát természetes, hogy olvasni akarunk belőle. Az odáig szerelmes vágy- va-vágy bepillantani az ő tubicája szemébe, mert hát az az ő lelkének tükre. Sőt jó magunk is biztatjuk a nótában rozmaringszálunkat hogy : nézz rózsám á szemembe, mit olvassz ki belőle, ugye azt mondja, ugye azt mondja te vagy az angyalom, ragyogó csillagom 1 Ha a szerelmesek meg- illetődöttek s szóhoz sem jutnak, csak némán néznek egymásra — a szemek beszélnek: szeretlek, szeretlek 1 Valamennyi nótát nem sorolhatjuk elő, hogy bemutassuk a szemre vonatkozó szépséges sorokat, de mégis moziképben lepergetem a legjellegzetesebbeket. A többit aztán szedje elő ki-ki emlékezetéből, s egészítse ki cikkecskémet. Az idegen dalokból csak egyet említek fel a Sekkingeni trombitás búcsú dalát: Szemedbe néztem egykor andalogva, üdv tündökölt ott s szerelmi láng . . . . Ismeretes a virágnak megtiltani nem lehet kezdetű népdal. Ebben igy zengi a babája szemének dicséretét a nótaszerző : Kedves ba bám, megláttalak, szeretlek 1 Szeretője lettem én szép lelkednek. Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden, Szemeidnek bűvös bájos tükrében, A befordultam a konyhára c. dalban pedig igy: Tüzet rakott eszemadta, Lobogott is amint rakta, Jaj, de hát még a szeme párja, Annak volt ám nagy a lángja. Én beléptem, ő rám néz zett Aligha meg nem igézett! Égő pipám kialudott, alvó szivem meggyuladott. Meggyulladott természetesen a babája, az eszemadta szeme lángjától. Az öregebb olvasók bizonyára elégszer dalolták a Szeretlek én egyetlenegy virágom c. dalban e sorokat érzéssel: Szép szemedben lakik a menny galambom, Szép szemeddel elbűvöltél angyalom. A fiatalabbak meg bizonyára elégszer olvadoztak a következő sorokban ; Két babonás szép szemednek álmodója lettem, Hej, ha tudnád, hogy azóta mily sokat szenvedtem. A panaszom felhal- latszik a csillagos égig, az éjszakát mindig rólad álmodozom végig 1 Ha erre se indul meg a mi szép virágszálunk, hát akkor okvetlenül ezt kell énekelnünk : Nem vagyok én boldogságra teremtve, Legyen köztünk hát mindennek már vége, Csak még egyszer nézhetnék szép szemedbe, Hadd tudjam meg belőle, Elvagyok-e ré- ges-régen feledve I Hogyha körülölelem kezdetű dalban e sorok ragadják meg figyelmünket: Olyan a szemed járása, Mint a csillag ragyogása 1 Egy másikban : Nem nézek én, minek néznék az égre, Inkább nézek kedvesem szép szemébe, Kedvesemnek szép szemében van egem, Onnan süt rám tiszta napfény melegen. Komócsy Józsefet a szemek e sorokra ihlették : Egy csillagot nézek, Jaj, be szépen fénylik, Gondolatom repül egészen az égig, Még az égen is túl, A te szép szemedbe, Mintha minden sugár csak abból eredEgr3T©3 szám é,ra ÍOOO ZEC
