Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-08-25 / 62. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 192§. auguius 25. jegyzői statusrendezés hiányossá­gaira, s mindkét irányban meg­tette javaslatait s indítványait. A közgyűlés tagjai nagy ttgye- lemmel kisérték országos nevű el nökük fejtegetéseit s lelkesedéssel tették magukévá s fogadták el az előterjesztett indítványokat. A jegyzői gyűlést nyomon kö­vette a Zemplénvármegyei községi és körjegyzők fiú és leánynevelő egyesületének évi rendes közgyű­lése, melynek első tárgya a gond­nokság jelentése volt. A gondnoksági jelentés részle­tesen beszámolt az internátusi egyesület egy évi működéséről ; s végeredményként a következőket állapítja meg: „visszaszereztük internátusunkat a Jegyzők Orszá­gos Árvaház Egyesületétől, leráz­tuk kezeinkről a kényszerbérlet béklyóit, az eddigi kínosan csekély bérösszeg helyett elfogadható bér­összeget vívtunk ki s remélhetőleg rövid idő alatt átadhatjuk interná tusunkat igazi rendeltetésének.“ Részletesen beszámol ezután a gondnoksági jelentés az egyesület részére befolyt adományokról, a tagdijakról s egyéb jövedelmekről s pontos részleteket sorol fel, hogy mennyibe került az internátus fel­építése. A gondnoksági jelentés során előterjesztett javaslatok elfogadá­sával kimondotta a közgyűlés, hogy az épületen a forradalom, a proletárdiktatúra, a cseh megszál­lás és a későbbi idők alatt ejtett rongálások helyrehozatala végett gyűjtést indít s minden ragnak erkölcsi kötelességévé teszi, hogy a gyűjtést jegyzői körzetében a legerélyesebben eszközölje. Elfogadta a közgyűlés a szám­vizsgálóbizottság által megvizsgált 1911 — 1925 évi számadásokat, az 1801,525.372 korona tiszta va­gyont feltüntető vagyonleltárt; a 84,449,272 korona évi jövedelem felett rendelkező 1926. évi költ­ségelőirányzatot, melynek kereté­ben 3b millió korona ösztöndíjat, illetve segélyt ád a zemplénvár- megyei jegyzőszülők gyermekeinek Tudomásul vette a közgyűlés az ösztöndíjak és segélyek oda­ítéléséről szóló gondnoksági jelen­tést. — Eszerint a folyó évben Borcsik Tibor, Batta Pál, Dóm­ján Albert, Kovács Zoltán, Ber- kessy László, Lukács Béla közép­iskolai tanulók kaptak egyenként 3 millió kor. ösztöndíjat, Komássy Antalné, özv. Ticzka Lászlóné 1 — 1 millió kor. segélydijat. Kiosztásra vár még 7 millió ösztöndíj és 3 millió segélydij, mely felett 8 napon belül a gond­nokság elnöke és az igazgató ha­tároznak. Kimondotta a gondnokság elő­terjesztése alapján a közgyűlés s ezt megváltozhatatlan elvi határo­zatként szögezte le, hogy a jövő­ben ösztöndijat és segélydijat csakis oly jegyző-gyermekek, illetve özve­gyek kaphatnak, akiknek apáik és nagyapáik, illetve férjeik tagiai voltak az internátusi egyesületnek, és akik tagdíjfizetési kötelezettsé­güknek eleget tettek. Pályázati hirdetést a gondnok­ság többé közzé nem tesz, ellen­ben a pályázati kérvényeket az is­kolai bizonyítvány hitelesített má­solatával felszerelve a „Zemplén­vármegyei Községi és Körjegyzők fiú- és leány neve lő Egyesülete“ gondnokságához intézve, az Egye­sületi igazgató kezeihez (Sárospa­tak) minden év augusztus hó 15- ig kell benyújtani. A kérvények sorsa felett a gondnokság augusz­tus hó 20-áig dönt. A gyűlést a fürdő nagy étter­mében közebéd követte, mely a legkedélyesebben s a legjobb han­gulatban folyt le. r. t. 9 Sajó és Hernód sizi erejének kihasználása Az 1925. április 22-én megje­lent Zemplénben említést tettünk ama nagyszabású tervről, mely a Sajó és Hernád folyók vizierejé- | nek kihasználásával s az ehez szükséges telepek létesítésével Zemplén- és Borsodvármegye alsó részén világításra, gazdasági üze­mek szolgálatára és malmok haj­tására biztosítana áramszolgálta­tást. Miután erről a tervezetről a nyilvánosság előtt azóta sem esett szó, a terv propagálójához Sinko- vich László sajóhidvégi főjegyző­höz fordultunk, aki kérdésünkre a vármegyénk gazdasági életére nagy jelentőségű terv jelenlegi ál­lásáról a következő ielvilágositást nyújtotta: — A Sajó és Hernád egyesitett vizén egy nagyobb szabású villa­mostelepet óhajtunk létesíteni. En­nek előkészítését még 1920. év május havában kezdtem el Első lépésem az volt, hogy a tervezés­hez szakembereket nyerjek meg, ami sikerült is. A szakértők véle­ménye alapján jelentést tettem a Földmivelésügyi Miniszter úrhoz, aki egy minisztériumi szakerőt küldött ki, akivel bejártam a Her­nád folyó mentének nagyrészét s aki 1920. Julius hóban szakértői véleményt is adott át a Hernád folyó vizierejének kihasználására vonatkozólag. Ezen szakértői vé­leményében kitért a Sajó és Her­nád folyók egyesitett vizének fel- használására is. Ez alapon elin dúlva adtam be kérvényemet a földmivelésügyi minisztériumhoz 1920. évben, majd 1921. évi julius havában. Ez utóbbiban már egye- , nesen az egyesített vizie vonatko- j zólag kértem engedélyt, illetve állami lemondást. Ezen kérvényem pótlás végett leadatván, részletes mérnöki felvételeket készíttettem s az uj kérvényt tervekkel és mű­szaki leírásokkal 1925 év május havában újból felterjesztettem. Az ügy jelenleg a földmivelésügyi minisztériumban elintézés alatt áll. Elintézését most újból kérelmez­tük, mert a részvénytársaság meg alakítása, részvények jegyeztetése. valamint a kisajátítási eljárás meg­indítása most volna a legaktuáli­sabb. Ha igy már ezekkel ok­tóber haváig rendbe jönnénk, úgy j a mücsatorna építését hamarosan meg lehetne kezdeni, ami sok száz embernek biztosíthatna keresetet. A falvak lakosai most aratás után ' jobb kedvvel jegyeznének részvé- j nyékét. A részvénytársaság meg­alakítására vonatkozólag az elő­munkálatok készen vannak Csak az engedély, illetve az állami le­mondás kiadása késlelteti az ak­cióba lépést. — Hogy a vizimüről is beszél­jek valamit, »hangsúlyoznom kell, ! hogy ennek gazdasági és kultuiá- lis szempontból igen nagy hord- ereje lenne. Tervezetünk szerint ugyanis a villamos műbe Zemplén- vármegye szerencsi járása és Bor- sod-vármegyének kelet-déli részén levő községek lennének bekapcsol­va. Ezen körzetben58 község, 18000 | lakóház, 86r00 lakos, 18 malom j és 90 nagybirtok van, melyek j mind nélkülözik a villanyt s mellé i a vasúti vonaltól is távol esnek. | — A vizmüerő 2000 — 3000 ló­erőt fejtene ki, mely által létre­hozandó villamos energia világí­tásra és üzemek létesítésére szol­gálna. Amennyiben pedig a létre­hozandó áram mennyiség a fentiek által nem lenne kihasználva, tervbe ; vettük, hogy a fenti körzetben ; közúti villamos vasút létesittetnék. j — Alapitótagokul a környékbeli j legjobb nevű urakat sikerült meg- ! nyerni. — A remélt állami lemondás kiadása után az alapítási tervezet és a részvénytársaság megalakítá­sára vonatkozó felhívást ismertetni fogjuk. i £% e k: — A munkás és becsületes élet jutalma. Szerencsi József tokaji vincellér 46 éve áll a jász­óvári premontrei rend szolgálatá­ban mig Ádám János golopi me­zőgazdasági cseléd 48 éve szol­gálja hűséggel és becsülettel a golopi gróf Vay-uradalmat. A föld­mivelésügyi miniszter hosszú, hű­séges munkájuk jutalmaképen mindkét munkást elismerő dísz­oklevéllel és 500—500.000 korona pénzjutalommal tüntette ki. Golo- pon az elöljáróság, az uradalom személyzetének és a község lakói­nak jelenlétében f. hó 15-én adta at Gosztonyi István járási főszol­gabíró a kitüntetettnek az okle­velet és a pénzjutalmat, példakép állítva a kitüntetett munkást — munkástársai elé. Tokajban a ju­talmak átadását Isépy Zoltán fő­szolgabíró eszközölte dr. Stuhl- mann Patrik gödöllői gimnáziumi rektor, mint a rend képviselője, a gávai uradalmi intézőség és nagy­számú közönség jelenlétében. Az ünnepséget Tokaj község kép­viselőtestületének díszközgyűlése előzte meg, melyen Isépy Zoltán iőszolgabiró az elismerés legme­legebb szavaival méltatta a szor­galmas, becsületes és hűséges ; munkás érdemeit. Az uradalom i nevében dr. Stuhlmann Patrik fő gimnáziumi igazgató fejezte ki a rend elismerését munkása iránt. Az ünnepelt egyszerű és megha­tott szavakban mondott a kitünte­tésért hálatelt köszönetét. Az ün­nepély után az uradalom uzson­nára hívta meg a résztvevőket, melyen részt vett a kitüntetett j munkás is népes családjával. Szá­mos felköszöntö hangzott el, köz­tük a munkaadó premontrei rendre is, melynek a munkát és munkást i egyaránt megbecsülő magatartásán I alapul alkalmazottainak hűsége és ! kitartása. — Halálozás, bizáki Puky Árpád ny. számvevőségi főtaná­csos aug. 22 én meghalt. Nővérei s kiterjedt előkelő rokonság gyá­szolják. Kedden délután temették el a Tompa uccai gyászházból. j — Kirándulás. A Turista Egyesület f. hó 29-én kirándulást rendez Lillafüredre a Hámori tó­hoz és a Szeleta barlanghoz. Indulás reggel 6 ó. 35 p.-kor a gyorssal Miskolcig. Miskolctól villamoson Diósgyőr végállomásig, Innen gya'og 1 és fél óra. Visz- | sza érkezés este fél 11-kor a ! gyotssal. Egynapi élelmet min- I denki hozzon magával. A vasúti i féljegy kedvezményt csakis a j szövetségi igazolvány birtokában i lehet igénybe venni. A kedvez­ményt megkértük. Főtitkár. Guth Zoltán és Friedman Manci együttes hangversenye. Mindketten jelentős sikerrel sze­repeltek már az újhelyi közönség előtt jótékonycéiu keretében. Most, estet betültő müs dobogóra, első izl meg igazán a ki nagyra hivatott k Zoltán a legnagy feladatokat könnyi meg Bruch hataln senyében és Hub; táziájában. Zengő nelájának nemes.E leg hatott. Ugyancs siker kisérte F kitűnő szereplését báját, finomságát át is kifejezésre elmélyedő, finom; vészete lelehetny hoz ki a zongor Király termét zsu közönség a müse száma után lelkes ünnepelte az elő; — Városi Mo: kerül aug. ''j-án 6 és fél 9 órakoi UR A FELESÉC felvonásban. Vili Liedtkével a fő: 28 és 29-én szói nap 6 és fél 9 órak VILÁG. Conan [ regénye 8 Fdvt műsorok.-- Hetven észt a Pesti Napló mőgi negyed évszázad* al változatlanul a nem demokráciát és* a rétegének együttmüi ma is. Vészes évek ngyancsak megtépá újjáépítés azonbar vonalon megkezdői sorban a Pesti Nat ezért az újjáépít küzdött. Az a tény, a politikai és * társ irodalmi élet mine a magyar munka 1 nyújtja a jövőber biztosítéka annak, csonkított Magy; újjászületés vágya Napló hirszolgála' szerint az egész in első helyen áll. A newycrki esemény sitó szervezete má letesen tudósítja a A magyar sajtót kizárólag csak a F ily kiépített világs eredeti híranyagát használhatja fel! politikusok, gazé és társadalmi elökt hétről hétre Írásai amely egyben ,a európai értékének \ Külön szenzáció a napi száma, amelj mével békebeli. Pesti Napló gyö képesmellékletévei csak az amerikai Hétről hétre a leg népviseletek *, ,a eseményét miéi csodás képesmellé Minden fid .«izüniet a cs „RÁDIUM I »toboz ára 4 Megrendeli»' főorvos gy» ISiMlapest, Cl uíea 2$. Uet Úri cs két k Cim a kiai ne. Lévay József Felejteni c. ver­sében : Villám Iobbanása, csilla gok futása, Ragyogó szép szemed mosolygása. Tóth Kálmán a Sá­padt asszony c. versében : Meg­változtál , . . csak szép szemed Mennyországa még a régi, De abban is a fájdalmak egész pok­lát látom égni. Vajda János Újra látlak c. versében: Szemed fénye leboiulva, És alatta szivárvány , . Szép egéből könnyzápor hullt ? Be halvány vagy, oh be halovány 1 Egy kevésbé ismert népdalunk­ban, a: Naptól virít, naptól her­vad a rózsa kezdetűben: Mikor még úgy együtt voltunk jó régen, S elmerültem szép kék szemed tükrében, Azt gondoltam menny­országot láttam ott. Pedig az egy pokol kékes lángja volt. Ez a vi­lág amilyen nagy kezdetű népda­lunkban úgy dalolják: Ne nézz reám, süsd le szemed, elégeti lel- kemet, De hisz úgy sem szeretsz engem, Égjen el hát árva lelkem. Lányi megzenésítésében ez a né­hány poétikus sor olvasható: Pi­rul a csillag, a rét virága, Mert szebben csillog a szemed világa, Arcodnak éke, szemednek fénye, fogollyá tettek engemet. No ha már annyit kihalásztam dalköltésünkből a szemről, befeje­zésül még egyet lássunk, mert illő, hogy most már Dani bácsi 1 is fabrikáljon egyet: Szemed édes mosolygása, Szebb mint hajnal hasadása, Bűvös, bájos ragyogása, Tündérrózsák virulása, Tavasz nyí­lik a szivemben, Ha merengek gyöngyszemedben, S ha kis szi­ved ékes tükre, Szemed néma rebbenése, Azt hiszem, hogy a mennyben járok, Csak egy angyal csókot várok. Azt kívánom szívből neked, Ne boruljon könnybe sze­med, Ne ismerd meg, mi a bá­nat, Csókolom a szemed s a szá­dat. Befejezésül leközlöm azt a nó­tát, melyben a daloló leleplezi a csalfa szempár tulajdonosnőjét: Ha benézek beszédes két szemedbe Tudod-e, hogy mit olvasok belőle. Azt, hogy amig rám mosolyogsz, hitegetsz, A sziveddel, a lelked­del, mást szeretsz ! Egyszóval nem mindig hiszünk a szemnek, ha még annyira mosolyog is ! Volna még persze sok nóta, amelyben szerepel a szem, külön­féle vonatkozásokban, de attól fé­lek. hogy már eddig is tulon-tul igénybe vettem az olvasó türel­mét, mert hát: sok a jóból is megárt, s igy a szem dicséretét zengő nótától épp úgy megeső mörlik az ember, mintha egy hé­ten át reggel, délben, este min­dig krémespitét kap csemegének.

Next

/
Thumbnails
Contents