Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-12-19 / 97. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1926. december 19.---------}---------------------­1 banSpbehozatal ÉRETT NVUGATINDIAI BANÁN A LEGJOBB TÁPLÁLÉK BRTO.EF0NÍ182S5 SÍ alkotjuk, idegenek vagyunk egy­más számára. Pedig nekünk még van hivatá­sunk. Nem a lassú halál, hanem a feltámadás. Erről kell még bi­zonyságot tennünk. Kemény aka­ratú, szilárd jellemű, széles látó­körű nemzetet kell teremtenünk Ez a teremtés a nevelés dolga. A világtörténet nagy alakjai tanítókká lettek, mikor nemzetük megmen­téséről volt szó. Erre a nemes munkára ajánlotta magát Ön is. jó Uram — és bármilyen sivatag is nálunk a lelkek talaja: kiáltó szavunk zengje át a pusztát, bár­mennyire vérzik is homlokunk, járjuk gyönyörrel fajtánkért a Gol­gotha útját. Éppen azért. Hitet és erőt az élet ismerete ad. Vájjon kevesebb vagyok-e én, mint az a hegyvidéki lakos, aki puttonában hordja fel a földet a sziklás hegyoldalba, hogy termő­földje legyen. Jön a sebes zápor, lemossa munkáját. És ő újra kezdi. Nem csügged, mert éln[ akari Vájjon gyengébb vagyok-e én, mint az a gombaparány, mely szétfeszíti az ut kemény rögét. Egyetlen esőcsepp, mit se tehet a kősziklával, de a cseppek soka­sága átfúrja a követ, szétrepeszti a kemény kősziklát. Ilyen esőcsepp szeretnék lenni legalább. A kis méh minden gondolkozás nélkül adja életét a többiért. Hát az, aki teremtett engem és a mé- het: engem szánt volna alacsonyabb rendbe ? uram ! ön őszintén feltárta helyi társadalmunk hibáit, félszegségeit, sivárságát, rútságát. És azt vonja le ezekből, hogy: tehát félreállok. Ne tegye! Nagyon kérem. A tár­sadalom nem egyéb, mint egy ké­szülőben levő istenkép. Tele torz, hibás vonásokkal. Ez a kép önre is vár, hogy ecsetet ragadva, meg­látó szemmel, helyes érzékkel, biztos kézzel javttson rajta. Hogy közben sarat dob felé az alattomos kéz ... Ne vegye észre. A gyémánt a sárban is gyémánt marad. A szépet nem mocskolhatja be a rut, mert ők az élet vonalá­nak ellenkező delejsarkai. Újra hívom azért Uram, legyen velem együtt pusztában kiáltó szó, kálváriát járó mester, de a ma­gyarok Istenének gyönyörűsége, kire büszkén tekinthet alá, mond­ván : — Ez az én szerelmes gyer­mekem 1 . . . Cigánd, 1926 dec 15. igaz meleg üdvözlettel Kántor Mihály. HIRES Advent Benne vagyunk a szent Kará­csony ünnepének utolsó hetében. A gyermekek álma is szebbé vá­lik: angyalokkal, csilingelő felhő- szánkán karácsonyfát hozó angya­lokkal, színnel, ragyogással, égi illattal van az tele Készítik kicsiny szivüket a karácsony áldott gyö­nyörére. És jobbitgatják magukat: hogy hozzájuk is eljöjjön az az áldott, drága égi vendég . . . Ez a legemberibb ünnepünk. Várás a szív élete. Mindaddig, mig utolsót nem dobban, a várás hangulata varázsol bele poézist, melegséget. Ki már nem vár sem­mit, kinek nincs már álma, remé­nye, kinek szeme nem mélyed bele a jövő rejtelmes ködébe, az a legszegényebb halandó. Kínosa remény: néiküle koldussá lesz a szív .. . Ma magyar ünnep az advent... Minden kincsünk, erőnk, bátor­ságunk egy remény, egy alom­várunk .. . Várunk olyan törhe­tetlen hittel, mint az imádkozó anyja tudja várni elment fiát; várjunk olyan édes, színes álom- latással, mint a menyasszony ál­modik a maga boldogságáról; vá­runk úgy, olyan makaesul, mint a rab, ki anélkül, hogy órája vagy naptárja volna, tudja, hogy halad az idő s bármily lassan, bármily nehéz ólomlábakon, de jön, jön az ő szabadulása . . . Várunk. De jaj nekünk, ha ez a várás csak valami puha, pasz- sziv ölbesüllyesztett kezű tétlenség, mely mindig kívülről vár, mindig másokra néz, másoktól igényli a teljesedést. Akarnunk kell azt a hitt feltámadást. Nálunk nincs még Advent. Itt nincs még az az akarat, mely mil­liók lelkét megkapja s beleállitsa abba az egyetlen törekvésbe, mely­ért itt az iskolás gyermektől kezdve az aggastyánig mindenkinek lel­kesedni kell: a teljes magyar életéit. Itt még egymás ellen vá­daskodnak, itt még mindig egy­más kiuzsorázására törekszenek a szemben álló érdekek, — itt még édesebb az álom, a nyugalom, a pihenés, az emésztés, — mint a harc I Eszméljünk fel, mert örvénybe sodortatunk. Álljunk meg, mer1 lezuhanunk oda, ahol a halál vár, melyből nincs feltámadás. Térjünk meg. Ijjedíen látjuk, hogy lassan lassan alábbhanyatlik a mi tüzünlc, a turáni tűz ... Egymást rontó véieiml Tudjá tok-e, hogy várnak minket? ...Ez az, amiről nemcsak nemcsak ad­ventben, de egy pillanatig sem szabad megfeledkeznünk — mer1 megver az Isteni Térjünk megl... Zeemann Zoltán. — A Zemplén legközelebbi — karácsonyi száma pénteken, dec. 24-én délután a szokott időben jelenik meg. — Vármegyei közgyűlés. Zemplén vármegye törvényható sági bizottsága december hó 23- án délelőtt 10 órai kezdettel tartja évnegyedes rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatából a követ­kéz; fontosabb tárgyakat emeljük ki: A vármegyei közigazgatási bizottságba öt tagnak választása. Kilépő tagok : Dókus Gyula, Páyer Ferenc, báró Sennyey Miklós, Sebeő Gyula és báró Waldbott Frigyes. A központi választmányba 28, az igazoló választmányba 5 a vármegyei tiszi nyugdíjalapra ügyelő választmányba 6, a bor­ellenőrző bizottságba 12, az Er­zsébet közkórházi választmányba 1, a testnevelési bizottságba 6 tagnak választása. Az alispán év­negyedes jelentése, a közigazga­tás általános állapotáról. Dr. Ra - kovszky Iván volt belügyminiszter búcsúzó leirata és dr. Scitovszky Béla nv kir. belügyminiszter le irata, kiuevezése alkalmából. Az alispán előterjesztése szerencsi, sárospataki és bodrogközi járások főszolgabirái részére egy egy kisebb gépkocsi beszerzése, illetve e cél­ból a várm. rendelkezési alapból kölcsön engedélyezése iránt. Isépy Zoltán tokaji járási főszolgabíró, Bárczy Gusztáv járási szolgabiró tb. főszolgabíró és dr. Nyomárkay Ödön Erzsébet közkórházi f orvos kérvénye, nyugdíjaztatásuk iránt. A vármegye egyes pénzalapjainak | Ä legszebb karácsonyi ajándék! | @ egy művészi fénykép vagy nagyítás, mely fg E S I5ZIPAL műtermébEn készült. I Nagyítások régi képek után és felvételek este S3 HASHAJTÓ @ villanyfénynél készülnek. Jg ® Műterem: Sátoraljaújhely Petőfi ucca 14. szám. 0 rovatain engedélyezendő hitelát­ruházások. Az állandó választmány ülését december hó 22-én d. e 9 órára tűzte ki a főispán. — A Zempléni Gazda hu­szonnegyedik száma a karácsonyi ünnepek után jelenik meg. — Újra megalakult a Mansz. helyi csoportja. A Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetségének Széli Józsefné főispánné védnök­sége alatt újra alakult sátoralja­újhelyi csoportja, mely egyesület városunk társadalmi életében ha­zafias és kulturmissziót van hi­vatva teljesíteni, a dec. 5-én meg­tartott kulturdélután rendezésével újból életjelt adott magáról. A Mansz kulíurdélutánjait ezután minden hónap első vasárnapján fogja tartani az állami polgári leányiskola tornatermében. Ezen­kívül a jótékonycélt szolgáló csa­ládi teadélutánok rendezését is elhatározta a Mansz. és az egye­sület védnöke Széli Józsefné fő­ispánné múlt vasárnap az első 5 órai teadélutánon már is vendégül látta a csoport ügyvezető-elnök- nőjét, a szakosztályok vezetőit és a csoport tilkárát. Amint értesü­lünk, a főispánné által megkezdett családi teadélutánok rsndezése minél szélesebb körökben folyta­tódni fog a Mansz. Asszonyok között. — Megjelent Zemplénvárme- gye Évkönyve. Nyolc évi kény­szerű szünetelés után ismét el hagyta a sajtót a boldog béke és a nagy háború éveiben szinte pá­ratlan közkedveltségnek örvendett Zemplénvármegye Évkönyve Har­minchat évfolyamon át volt a zemplénieknek nélkülözhetetlen ba­rátja a karácsonytájt megjelenő Zemplén Naptársaz uj Évkönyvnek egyformán örvendett a vármegye minden rendű és rangú lakója. A világháborút követő forradalmak okozta zűrzavaros gazdasági helyzet az Évkönyv megjelentetését lehetet­lenné tette. S hony a Zemplén Naptára mennyire nélkülözhetet­lenné tette magát harminchat esz­tendős múltjával, ez csak a nyolc évi szüneteltetés alatt bizonyoso­dott be. Az Évkönyv barátainak az újból megjelentetésre ösztönző felszólításai kötelességévé tették a „Zemplén* szerkesztőségének, hogy bármily áldozatok árán is a harminchetedik évfolyamot sajtó alá rendezze. Az Évkönyv elké­szült és múltjához méltó tartal­mával és uj díszes köntösével régi barátainak elismerését bizo­nyára ki fogja érdemelni. — Az Évkönyvnek a hivatalok és magánosok részére is nélkülöz­hetetlen, nagy gonddal é,s pon­tossággal összeállított cimtári ré­szén kívül gazdag irodalmi része van, melynek előszavát Komá­romi János a „Magyarság“ il­lusztris szerkesztője irta. — Az irodalmi rész bek között Emőc. may István, dr j munkái. Széli Jó náth Aladár alisp Wolkenstein Erne bott Frigyesnt hercegnő, gró Wanderbylt C nőné arcképei oj vet, melynek ein grafikusművész i könyv, melynek 40 fillér, meg en ható a Zemplén — Eljegyzés két Tiszafüredről Simon Sátoralj; külön értesítés h — Az izr. 1 revüje. Pömpá is sikeres estét i Nőegyíet a St közreműködésév házban. Az a ss keret, amelybe; lőtt, bizonyságá nak‘ hogy ügyes napi attrakcióv; nagy tömegeket egy estét feiec maga az a ténv. elkelt, elég dí: hogy a siker te estére leomlott; válaszfalak és eg; aki csak valami a néma, haldoki Székely Alt .-rí a fel, Gruber né P, meleg hangján kelt, dr. Zinne. verseket szavalt tánc-számok pe újhelyi közönsí csemege számb; elragadók voltai Rózsa nővérek, ( márkay Pista produkáltak, no demelték azt í újrázást, amiv'’ jutalmazta őket. neqin a Herceg Ion és Rózsa ( > szemet káprázta a sok vágyakoz nők ajkáról égi férfiakéról elszá annak, hogy i újszerű produk fel lehet rázni a közönsét is. A siker megteremt zetőséget, mint legnagyobb elis — Szilveszti kalmazottak Kö jén a vasúti zenekarának könyvtár alapja egybekötött z; szilveszteri tánc melyre ez utón deklődőke a rí — Felhívás. futballbirói tani tek, f. hó 20-ái órakor a Ping f külön helyiségb

Next

/
Thumbnails
Contents