Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-12-07 / 94. szám

4. oldal

ZEMPLÉN

1926. december 7.

kezetü megoldásra vonatkozólag dolgoztassák ki, még pedig úgy, hogy a középső nyílás 28 m, a jobbra és balra eső nyílás 21—21 m„ az ezek mellett levő nyílás pedig 10—10 m. legyen. A szerkezet alsó éle a legmagasabb árvíz fölött 3 m, A felszerkezet méretezésénél tervbe lett véve a kes- kenyvágányu vasút terhelés is. Közölte továbbá, hogy miután az 1922. évi XVII. te. 26 §-ával a törvényhatósági és egyéb nem állami közutakon levő nagyobb hidak építéséhez nyújtandó kölcsönre szánt hitelből, az 1922 — 1923 költségvetési évben rendelkezésre álló összeg, egyéb, már korábban előkészített építkezésekre le lett foglalva, a szóbanforgó építkezésre kilátásba helyezett kölcsön engedélyezése tekintetében még nem határozhatott. Kilátásba helyezte azonban a miniszter ur, hogy ha a törvényhozás megtelelő hitelt fog a jövőben is rendelke zésre bocsátani, úgy a hid létesítését állami kölcsönnel támogatni szándékozik.

Utasította a vármegye közönségét, hogy tegye megfontolás tárgyává, hogy a hid költségeinek milyen összegét vállalhatná el az útalap terhére és hogy a nyerendő kölcsönt mennyi idő alatt kívánná, illetve volna képes visszafizetni

A vármegye kzönsége augusztus hóban tartott rendkívüli közgyűlésében, a miniszteri intéz- vényben felvetett kérdésekkel foglalkozott s kimondotta, hogy a már régebben elhatározott épitke- kezések miatt jelenleg a hídépítés költségeinek egy részét sem képes az útalap terhére átvállalni Ismételten kérte a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a hídépítésre szükséges összeget teljes egészében bocsássa sürgősen a a vármegye közönségének rendelkezésére, a nyerendő kölcsönt 1926. évtől kezdődőleg 10 év leforgása alatt egyenlő részletekben fogja visszafizetni és gondoskodni fog arról, hogy a szükséges törlesztési részletek a vármegye közúti költségelőirányzatában az em Iitett időponttól kezdve beállittas- sanak.

December hóban értesítette a kereskedelemügyi miniszter ur a vármegye közönségét, hogy az alsóbereckii hid műszaki művelete a vasbetonszerkezeti megoldásra elkészült és hogy a hídépítés költségei a változott viszonyok mellett mintegy 850 millió koronát tesznek ki, amelynek kölcsönképen való engedélyezését az ilyen célra rendelkezésre bocsátott hitel keretei miatt, ezidőszerint egyáltalában nem áll módjában teljesíteni, sőt a hídépítésnek egész költségét kölcsönképen a jövőben sem helyezheti kilátásba. Értesíti továbbá a vármegye közönségét, hogy a kamatmentes állami kölcsönök megszűntek és jövőben a kölcsön után az állami jegyintézetnek min denkori váltóleszámitolási kamatlábát legalább 6% kai meghaladó kamatláb lesz fizetendő és a kölcsön visszafizetési határideje az eddigi 10 év helyett még a legki- vételesebb esetekben is csak 4 évben lesz megállapítható.

Látva ezen nehézségeket, az intézvények vétele után az 1923- évi december hó 20-ik napján tartott törvényhatósági bizottság elé azon javaslattal jöttem, hogy miután Sátoraljaújhely r. f. város közélelmezése és a Bodrogköz tarthatatlan gazdasági helyzete miatt a hid építése további halasztást semmi körülmények között nem tűrhet, határozza el a bizottság, hogy a hidat, bármily súlyos terheket is vesz ezzel magára, saját költségén építi föl.

A vármegye törvényhatósági bizottsága javaslatomat egyhangú helyesléssel tette magáévá. A hid sürgős építését elhatározta és bejelentette a kereskedelemügyi miniszter urnák, hogy az épitési költségeket kamatos kölcsönképen igénybe kívánja venni, kéri azonban, hogy az épitési kölcsön 5 évi törlesztésre adassék.

A vármegye törvényhatósági bizottsága a felveendő kölcsön évi részleteinek fedezeteképen kijelölte a vámoskomp jövedelmét a közúti alap, Sátoraljaújhely városj valamint az érdekelt bodrogközi községek hozzájárulását. Miután pedig sajnosán kellett tapasztalni, hogy a sokáig elhúzódó tárgyalások ideje alatt pénzünk értékének rohamos esése folytán a hídépítés költségei napról-napra emelkedtek és már 850 millió koronát tesznek, a törvényhatósági bizottság javaslatomra kimondotta, hogy a hídépítéshez a hozzájárulásokat búza értékben állapítja meg azzal, hogy a búzában meghatározott hozzájárulásoknak pénzértéke évről évre az Országos Pénzügyi Tanács által vagyonváltságföldek után fizetendő búza váltság árának nagyságában lesz számítandó.

A törvényhatósági bizottság ezen határozatára a kereskedelemügyi miniszter ur 1924. évi junius hó 14-én értesítette a bizottságot, hogy a múlt november hóban érvényben volt árak alapul vétele mellett a hid épitési költsége 130 ezer aranykoronának felel meg, ami az akkori árviszonyok mellett 2 és Vs milliárdra tehető. — Utasította a vármegye közönségét, hogy miután a fedezetet nem látja kellőképen biztosítva, az intézvényben foglalt útmutatás figyelembe vétele mellett a fedezet kérdésében újólag határozzon. Egyben tudatja, hogy időnyerés céljából az épitési munkálatok végrehajtásának nyilvános verseny- tárgyalás utján való biztosítása iránt intézkedett. Ugyanezen in- tézvénnyel a kereskedelemügyi miniszter ur 400 millió korona kölcsönt folyósított, sőt kilátásba helyezte azt is, hogy a további kölcsön nyújtásától nem fog elzárkózni

I

i

i

i

j

I

j

|

I

i

;

I

i

i

I

!

i

i

I

i

I

I

!

f

A törvényhatósági bizottság az intézvény kézhez vétele után azonnal határozott s kimondotta, hogy a berecki-i hid építését még a folyó 1924. évben megkezdeni kívánja s az építéshez szükséges 2 és V* milliárd korona és a felveendő állami kölcsön kamatrészleteire szükséges összegnek ösz- szesen mintegy 4 milliárd koronát kitevő fedezetéről, ami a méter- mázsánkinti 300 ezer koronás búzaárat alapul véve 133 vaggon búzának felel meg, búza alapon aképen kíván gondoskodni, hogy

1. a vámoskomp felemelt díjtételei fedeznének 13 vaggon búzát»

2. a varmegye közúti alapja elvállal 50 vaggon búzát, 3. a közvetlenül érdekelt Sátoraljaújhely r.-1. város és a Bodrogköz községei fedeznének 70 vaggon búzát és pedig Sátoraljaújhely r. t. város évi 7 vaggon búzát, 2em- plénagárd évi 28 q búzát, Dámóc, Leányvár, Cséke, Kisrozvágy, Sem- jén, Alsóberecki, Felsőberecki, községek egyenként és évenként 14 q búzát, Cigánd és Láca községek egyenkint évi 112 q búzát, Riese, Nagyrozvágy, Luka községek egyenkint évi 42 q búzát, Karcsa, Pácin és Tiszakarád községek egyenként és évenként 65 q búzát, végül Karos és Vajdácska községek egyenként és évenként 28 q búzát. Ha a búza ára a 300 ezer koronát meghaladná, úgy a búzában meghatározott hozzájárulás értéke ennek megfelelően lesz emelendő. A hozzájárulások 1924. évtől kezdődőleg évi egyenlő részletekben lesznek fizetendők, az érdekelt Sátoraljaújhely r. t. város és a Bodrogköz községei ezen hozzájárulást saját jól felfogott érdekükben el is vállalták.

A kereskedelemügyi minisztérium hidosztálya az a!sóberecki-i hid épitési munkálataira a versenytárgyalást még 1924. évi július hó 22-én megtartotta, az építés folyamán az árakban s munkabérekben bekövetkezhető változások mérlegelésével szakbizottságának javaslata alapján megállapította, hogy a beérkezett ajánlatok közül elfogadásra legalkalmasabb a Gajdóczky Dezső és László gyöngyösi építkezési vállalkozók által benyújtott ajánlat, mely ajánlat szerint nevezettek a munkálatoknak vállalati utón végrehajtandó részét 1.302.782.075 korona vállalati alapösszegért, a munkabérek után 35%, az anyagárak után pedig 10% rezsi és haszonszázalék mellett hajlandók az építkezést elvállalni. A miniszter ur a nevezett vállalkozó cég ajánlatát fogadta el s velők a szerződést megkötöttem. 1924. évi december hó 6-án a munkálatokat a vállalkozóknak átadtam.

Nem óhajtom részletesen ös- mertetni a hídépítés történetét; az építés egyes mozzanatai az épitési naplóban részletesen fel vannak sorolva. Meg akarok azonban emlékezni arról a nagy küzdelemről, amelyet az építés egész ideje alatt az árvizekkel kellett folytatni Az 1925. évi nyári és őszi árvizekről, az 1925. évi karácsony napján kezdődő s csaknem 4 hónapig tartó árvízről, a folyó évi nyári árvizekről. Ezek az árvizek, amilyen magas állású árviz az utóbbi évtizedekben a Bodrogon nem volt és amely árvizek az eddigi tapasztalatokkal ellentétes időben léptek föl, nemcsak hetekre, sőt hónapokra akasztották meg a munkálatokat, de a legtöbb esetben már az elkészített munkálatokat is megsemmisítették s hónapokra dobták azt vissza.

Az emberi ész, akarat és erő azonban az elemeken végül is győzedelmeskedett, a mü elkészült, a próbaterhelés sikerült és a hid a forgalomnak átadható.

Mielőtt azonban ezt tenném, a legmelegebb köszönetemet kell kifejeznem Novák Ferenc min. tanácsos urnák, aki esetről-esetre a helyszínére kiszállva, a hid építését a kereskedelemügyi minisztérium részéről ellenőrizte s az építés egész ideje alatt nagyértékü tanácsaival és útmutatással szolgált s a maga részéről is elkövetett mindent, hogy a hid mielőbb elkészüljön és a forgalomnak átadható legyen.

Igaz köszönetem fejezem ki kitűnő ' munkatársamnak, Gnädig Lipót miniszteri tanácsos urnák, az államépitészeti hivatal érdemes főnökének, ki igen-igen sokat fáradt és dolgozott a hid építése körül. Sajnos, őt betegsége gátolja, hogy jelen lehessen s velünk örüljön a híd elkészültének. Köszönetem és elismerésem fejezem ki Kalivoda Jenő mérnök urnák, ki az államépitészeti hivatal részéről két éven át itt a hely színén ellenőrizte az építkezést.

Köszönetem fejezem ki Sátoraljaújhely r.it. városnak és mindazon községeknek, melyek felszólításomnak megértőleg eleget téve a hid épitési költségeinek egy részét magokra vállalták s ezzel lehetővé tették, hogy a hid mielőbb felépüljön. Higyjék el nekem, hogy ezzel saját jól felfogott érdeküknek tettek eleget.

Köszönetem és elismerésem fejezem ki továbbá az épitési vállalkozóknak, a Gajdóczky testvéreknek. Holnapután lesz két esztendeje, hogy a hid építését nekik átadtam. Akkor azt abban a reményben tettem, hogy az egy évre tervezett építkezési program betartható és 1925. évi december hóban a hid a forgalomnak átadható lesz A hid építésének megkezdése alkalmával arra kértem őket, hogy azzal a szeretettel vezessék az építkezés munkáját, mint amily készséggel hozta meg a vármegye közönsége az építkezési költségekre az áldozatot. Kérésemnek eleget tettek, nem a vállalkozók ridegségével vezették az építkezést, de a gondos apa szeretetével működtek kőire, hogy