Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-12-07 / 94. szám
1296. decemb er 7. ZEMPLÉN 3. oldal HIDAVATÁS Az Alsóbereckinél fölépült Bodroghidat Bernáth Aladár alispán szombaton délben átadta a közforgalomnak Csonka Zemplén vármegye gazdasági életére nagy jelentőségű eseménynek voltunk részesei szombaton délelőtt, mikor Bernáth Aladár alispán ünnepi külsőségek között megnyitotta az Alsóbereckinél fölépített Bodroghidat a közforgalomnak. A békeszerződéssel megcsonkított vármegye élni akarásának, gazdasági újraépítésének egyik legszebb, legnagyobb bizonyító erővel jelentkező produktiv eredménye ez az alkotás, mely impozáns arányaival büszkén hirdeti, hogy Zemplén vármegye csonkaságában is életképes és meg akarja, meg tudja teremteni azokat a feltételeket, melyek a gazdasági fejlődés és haladás eszközeivel építik ki a nemzeti jövendőt. A vármegye közönsége méltán büszke lehet erre az alkotásra és méltán lehet minden elismeréssel a vármegye sorsának irányitói és legelsősorban Bernáth Aladár alispán iránt, akinek minden akadályt, nehézséget legyőző, megkerülő, áthidaló vasakarata hozta létre a rendkívül nehéz gazdasági viszonyok között a vármegye forgalmi életének ezt az egyik legnehezebben nélkülözött objektumát. Ma dél óta meleg magyar megértéssel ölelkezik a megmaradt Bodrogköz népe Sátoraljaújhely és környéke közönségével. Szombat dél óta csak megerősödhetett itt mindenkiben a hit és bizalom a jobb jövő iránt, mert a Bodrogköz és Sátoraljaújhely többé már nem elzárt területek, hanem gazdaságilag is egységbe kapcsolt részek, melyeknek közös érdekei utjából az erő, akarat és tudás elhárította a legnagyobb akadályt. Szombatra egészen téliesre fordult az idő. A csípős hideg s a szállingó hóesés'azonban nem tartotta vissza a közönséget, hogy autókon, autóbuszon, ekvipázsokon ne igyekezzék nagyszámban az érdekesnek is ígérkező ünnepi aktus színhelyére. A hid teherpróbáját már reggel kilenc órakor megkezdte Novák Ferenc keresk. min. tanácsos vezetésével a szakértő bizottság. Két 24 — 24 tonnás cséplőgép mozdonyt engedtek a hidra. A teherpróba kitünően sikerült (Saját tudósítónktól.) s a leolvasásokból nyert adatok sokkalta kedvezőbbek voltak, rriint amilyenre számítottak. Délelőtt 11 órára érkezett a hídhoz Bernáth Aladár alispán, hol már akkor a Sátoraljaújhelyből és a Bodrogközből érkezett nagyszámú közönség várta. Bessenyey Zénó épen programbeszédjét tartotta a községben, melyen Alsó- és Felsőberecki községek lakossága teljes számban részt vett. A népszerű jelölt meghallgatása után a két község lakossága is a hídhoz vonult, vezetve a karosi le venték katonás csapatától. Az alispán környezetében láttuk Meczner Béla főrendiházi tagot, dr. Szirmay István főügyészt, Orbán Kálmán dr. polgármestert, dr. Görgey István, Bessenyey Zénó és Janka Károly volt nemzetgyűlési képviselőket, Bernáth Béla és Osváth Dezső dr. főszolgabírókat, Sátoraljaújhely város képviselőtestületének küldöttségét, az államépitészeti hivatal s a társ-mérnöki hivatalok tisztikarát. A nagyszámú közönség a Sátoraljaújhely felé eső hídfőnél gyülekezett. Pontban déli 12 órakor Novák Ferenc miniszteri tanácsos bejelentette, hogy a hid teherpróbái kitünően sikerültek s a kereskedelemügyi miniszter nevében megadta az engedélyt a közforgalomra és átadta a hidat a közforgalomnak való megnyitás céljaira a törvény- hatóságnak, illetve Bernáth Aladár alispánnak. Bernáth Aladár alispán a következő beszéd kíséretében vette át a hidat. Mélyen tisztelt Közönség! A szerencsétlen trianoni határ vármegyénk közúti hálózatát, melyet a forgalmi, gazdasági és közigazgatási követelményeknek megfelelően létesített, oly végzetszerűen szelte át, hogy a forgalmi vonalakat vagy teljesen elvágta a vármegye székhelyétől Sátoraljaújhelytől, vagy pedig oly csonka szakaszokat hagyott, hogy ezek életképessége meg is szűnt ezzel Egészen uj közúti hálózatról kell gondoskodni a Bodrogköz megmaradt magyar részén és pedig a tulnyomórészben nehéz terepen vezető és eddig kiépítetlen vonalak felhasználáaával. A reánk Alsóberecki, dec 4. kényszeritett uj határ a háború előtti időben oly élénk forgalmú Sátoraljaújhely várost a legválságosabb helyzetbe hozta ; közvetlenül a város mellett elhúzódó határ elvágta a várost a tőle északra fekvő gazdaságilag művelt, termékeny területektől, minek folytán Sátoraljaújhely város közélelmezése súlyos és gyakran elháríthatatlan akadályokkal küzd s teljesen reá van utalva a Bodrogköz el nem szakított területeinek gazdasági terményeire. Elvágta > az uj határ nemcsak a Sátoraljaújhely—csapi vasútvonalat, de elvágta a Sátoraljaújhely—királyhel- mec—csapi törvényhatósági közutat is, mely útvonal a háború előtt az ebbe betorkoló Bodrog- szerdahely —luka-karádi és Szo- motor - pácin—cigándi kiépített törvényhatósági közutak utján minden időben biztosították a Bodrogköznek a vármegye székhelye felé irányuló forgalmát. Az előállott uj helyzet úgy gazdasági, mint forgalmi szempontból Sátoraljaújhely létérdekét támadta meg. De megtámadta a Bodrogköz magyar részén maradt községek lét • érdekét is, mert terményeiket nem tudták eddigi piacukra Sátoraljaújhelyre behozni. Erre való tekintettel, 1920. évi junius hó 30 án megtartott törvényhatósági közgyűlés elé azzal a javaslattal léptem, határozza el a vármegye törvényhatósági bizottsága egy, az elszakított Sátoraljaújhely—király- helmec csapi törvényhat közutat helyettesitő s ezzel nagyjában pár huzamosan haladó uj törvényhatósági közút kiépítését, amely a Sátoraljaújhely—alsóberecki—zsi- rótanyai törvényhatósági közút folytatásaként Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Semjén, Láca községeken haladna át egész Dámóc községig. A törvényhatósági bizottság javaslatomat magáévá tette. A rendelkezésre álló hitel szűk keretei miatt az ut építése hosszabb időt vett igénybe, de ma már a földmunka az egész sikon hoszban készen van, sok helyen a kőpálya is elkészült s minden remény megvan arra, hogy a jövő év folyamán — hacsak a bodrogközi gazdasági vasút képes lesz a kö vet leszállítani — az egész kőpálya elkészül, sőt ki fog épülni a zemplénagárdi 3 és fél km. hosszú kiágazás is. Ezen közút van hivatva a Bodrogköz magyar részének Sátoraljaújhely felé irányuló forgalmát biztosítani. Egy nagy akadálya volt azonban a forgalom zavartalanságának: a Bodrogon való átkelés. Alsóberecki községnél egy magántulajdonban levő komp bonyolította le a forgalmat. Az átkelés fontosságára való tekintettel, ideiglenes megoldásképen, a vármegye törvényhatósága a vámos-kompot hatósági kezelésbe vette és nagy költséggel egy 6 székért befogadóképességű uj kompot építtetett és a komple járókat is megfelelően átépítette- Mindezek dacára a kompátkelés természeténél fogva, a forgalom folytonosságánál időnkint nagy zavarok álltak elő. A tavaszi és őszi árvizek levonulásakor, a téli jégzajlások idején a komp működése gyakran heteken keresztül szünetelt és a forgajom teljesen fennakadt. Ezen jelenségek úgy Sátoraljaújhely lakossága részéről, melynek piacáról az élelmicikkek elmaradtak, mint a Bodrogköz lakossága körében, kik terményeiket nem tudták piacra hozni, nagy elkeseredés és elégedetlenséget váltott ki. Ezen az állapoton akart segíteni a vármegye közönsége akkor, amidőn javaslatomra elhatározta, hogy az alsóbereckii komp helyére egy végleges jellegű hidat épít, amelyen a forgalom minden időben akadály nélkül lebonyolítható legyen. Az 1922. év tavaszán elkészült az alsóberecki-i hid építési terve. A hid elsőrendű terhelésre vasfel- szerkezetünek terveztetett A hid összes szabad nyílása 90 méterben volt megállapítva, középen egy 30 méter nyílás, a két szélső nyílás 25-25 méternek terveztetett. A hídszerkezet alsó élének árvíz feletti magassága aképen állapíttatott meg, hogy a hajózási nyílásoknak középső 30 méteres szakaszon legalább 5 75 m., a pilléreknél és a két szélső nyílásban pedig legalább 3 méter legyen az 1888. évi árvizszinnek a 100,000 milliméter a tenger színe fölött megadott függője felett. A vármegye közönsége tekintettel arra, hogy a hid létesítését elsősorban a trianoni határ tette szükségessé az akkor még csak 20 milliót kitevő építési költségek államsegélyképen leendő engedélyezését, illetve a hídépítésnek állami feladattá leendő nyilvánítását kérte. Az 1923. év julius havában a kereskedelemügyi miniszter ur arról értesítette a vármegye közönségét, hogy a vasfelszerkezettel tervezett hid építési költségei az akkori viszonyok mellett 210 mii lió koronát tesznek ki. Épen azért a költségek lehető csökkentését találta szükségesnek, mely cél érdekében a tervezett vasfelszer- kezet helyett vasbeton felszerkezet alkalmazását vette tervbe, mely megoldás mintegy 50—60 inilió megtakarítást jelentett. Egyben intézkedett, hogy a hidra vonatkozó műszaki művelet a vezetése alatt álló minisztérium hidosztályában a gazdaságosabb vasbeton felszer-
