Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-11-29 / 90. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1926. november 29. mából gróf Bethlen István mellett lehettem, tanúbizonyságot tehetek arról a munkáról, amit ő nemzetünk — az ország érdekében végzett. De Bethlen István érdemeinek méltatására nincs is szükség. Azok, akik legnagyobb ellenfelei, akik munkájával szemben a legnagyobb ellenszenvvel viseltetnek, azok is — pártállásra való tekintet nélkül elismerik azt, hogy mindaz, amit ő ezért a csonkaországért tett, felülmúl minden képzeletet és kell, hogy minden magyar a köszönet szavával adózzék azért, hogy ebben az országban ma már nyugalom és béke van. Tisztelt Választó Közönség! — Vessünk csak egy pillantást a körülöttünk fekvő országokra. Én ezen négy és fél év alatt minden lehető alkalmat megragadtam, hogy tapasztalatokat gyüjthessek. Sokat jártam a világot, hogy mindent láthassak és minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy Magyarország az összes európai államok között irigylésre méltó helyzetben van. A legtöbb országban azt tapasztaljuk, hogy ott sokkal nagyobb bajok vannak, mint nálunk. — Vannak államok, ahol népuralom van, ahol a vezetők a nép sorából kerülnek ki, akik demokratikus jelszavak alatt kerültek uralomra s ezen országokban mégis azt látjuk, hogy a kitűzött programot nem voltak képesek megvalósítani. Itt van például Anglia, hol a gyűlölködés és a pártpolitikai szenvedély immár fél év óta tartó sztrájkot kénytelen elszenvedni. De nemcsak Anglia, hanem más államok is hasonló helyzetben vannak, melyek ugyancsak nehezen tudják a társadalmi bajok mélyre ható következményeit elviselni. — Igen tisztelt Választó Közönség! Minden program csak ígéret s önöknek csak bizonyos idő múltán van alkalmuk megitélniök, hogy ezek az ígéretek megtartattak e. Hogy a múlt programbeszédemben tett Ígéreteim azonban nem maradtak csak azok, azt önöknek volt módjukban megítélni, mert minden erőmmel arra törekedtem, hogy a közérdeknek és a kerületi érdekeknek szolgálatában kifejtett programom megvalósíthassam. — Programomat öt részre oszthatom. Politikai, közigazgatási, szociális, kulturális és gazdasági vonatkozású csoportokra. Politikai programomban minden téren követem vezérem gróf Bethlen Istvánt, aki legutóbb Szécsényben kijelentette választói előtt, hogy a közeljövőben a közszabadságok terén messzemenő engedményeket kíván tenni; a miniszterelnök ur kijelentései szerint is ezek a politikai kérdések mielőbb a törvényhozás utján nyernek rendezést. Közigazgatási téren megengedem, hogy a múltban történhetlek hibák. Az idő azonban múlik, a viszonyok változnak s a közigazgatási téren is sokban megváltoztak már. A miniszterelnök ur és pártunk programja ezen a téren is örvendetes megvalósulásra számíthat. — A kulturprogram terén itt van mindjárt az a törvény, melyik éppen most, a választások alatt az ellenzéki agi- tációnak bő anyagot nyújt: ez a numerus clausus. — Nekem ebben a kérdésben nem szükséges hosz- szasan beszélnem, ismerik felfogásomat. Bírjuk a miniszterelnök ur Ígéretét, hogy amint a viszonyok engedik, amint a szeretet és megértés újra visszatér a feldúlt telkekbe, ezt a már többször megbélyegzett törvényt meg fogják szüntetni. — Nyugati államokkalszem- ben való megbecsülésünk záloga az a kulturprogram, amelynek nagyobbik részét még csak a jövőben fogjuk megvalósítani. Már eddig is igen sok tanyai iskolát létesített a kultuszkormány, mint hathatós intézményeit a nép müveltség emelésének és az analfabétizmus megszüntetésének. De itt van négy egyetemünk is, melyek erős oszlopai a magyar tudományos életnek s mihelyt ezek kapui mindenki előtt megnyílhatnak, méltókká válunk elszakított testvéreink szellemi vezetésére. — A szociális program megoldása szorosan összefügg a gazdasági kérdésekkel. Négy és fél év alatt kénytelenek voltunk a legsúlyosabb törvényeket megszavazni, hogy az állam pénzügyi helyzetét rendbehozhassuk. Tudatában voltunk azonban annak is, hogy a túladóztatás állandó nem lehet. Bethlen István gróf szanálási programja befejező dött akkor, mikor az állam háztartás egyensúlyát megteremtette, most következik a nem kevésbbé fontos rész a magángazdaságok talpraállitá- sa s adórendszerünk reformja. Az elmúlt hetekben a pénzügyminiszter már a nemzetgyűlés elé terjesztette az adó- csökkentési javaslatot, amely 40 millió pengővel enyhíti az adóterheket. A földadót 17 %-al mérsékli a javaslat, mig a házadót 15°/o-ra szállítja alá. Az egyenes adók mérséklése jelenti a pótadók csökkentését is s a javaslatnak az az alapelve, hogy a mindennapi megélhetés gondjaival küzdő kispolgár terhein kiván köny- nyiteni. Az összeülő uj or- szággyülés legelső feladatát képezendi az adócsökkentési javaslat elfogadása. A forgalmi adónál elismeri a felmerülő panaszoknak jogosságát. Nem áll módjában kijelenteni, hogy ezt az adót, amely ma már a többi államban is nélkülözhetetlen tétele az államháztartás egyensúlyának, belátható időn belül eltörlik, de lényeges könnyítése nagyon rövid idő alatt várható. A szegényebb néposztály érdekeitől vezetve a kormány a kenyérre nézve teljesen eltörli a forgalmi adót, mig a lisztnél az 1%-os fázis rendszerre térnek át. De egyéb cikkeknél is biztos a fázis rendszer bevezetése. Reámutat egyébként arra a tevékenységére, melyet a forgalmi adó sérelmeivel kapcsolatban képviselői működése alatt választói érdekében kifejtett. A továbbiakban a hadiköl- csön és az életbiztosítás valorizációjáról beszél Görgey. Becsületbeli kötelessége az államnak, hogy azon kispolgárok filléreit, akik abban a biztos tudatban, hogy a pénzük a magyar államnál a legbiztosabb helyen van, hadi- kölcsön jegyzéseket eszközöltek, visszafizesse, de legalább is a kamatszolgáltatást minden késedelem nélkül megkezdje. Az életbiztosítás s a hadiköl| A legszebb karácsonyi ajándék! | egy művészi fénykép vagy nagyítás, mely i S Z ! PÁL műtermében készült. 1-------—------— ® Nagyítás ok régi képek után és felvételek este villanyfénynél készülnek. S3 Ej Műterem: Sátoraljaújhely Petőfi ucca 14. szám. || csőn valorizációja között junk- timot lát, amennyiben a biztositó társaságok is arra hi vatkozhatnak, hogy tőkéjüket hadikölcsönbe fektették. A tisztviselő- és nyugdíj- kérdéssel kapcsolatban kijelentette és biztosította az érdekelteket, hogy a kormány a közeljövőben ezen ügyben komoly lépéseket kiván tenni. Ép ezért érthetetlennek találja azt, hogy akkor, midőn a nyugdíjasok sérelmeik orvoslását egyedül a kormánytól remélhetik, ugyanakkor mint az újhelyi kerületben is megtörtént, a kormánnyal szemben ellenzékként lépnek fel. Kötelezőig biztosítja a nyugdíjasokat, hogy a parlamentben általa ismételten jogosnak elismert sérelmeik orvoslása érdekében küzdeni fog. Teszi ezt elsősorban a néhány százezer koronás nyugbérrel küzdő polgártársai érdekéhen, de semmiesetre sem a 4 —5 millió koronás nyugdíjjal bírók ügyének előmozdítására. Hivatkozik a nyugdíjasok józan felfogására és reméli, hogy nem esnek az érzelmi kisértések áldozatául. A választó-közönség meg- megujuló tetszésnyilvánításaitól kisérve mutat rá azokra az eredményekre, melyeket szükebb hazája — kerülete érdékeiben ért el. Minden erejével törekedett arra, hogy a szorító munkanélküliség mun- kaa mák nyújtásával leküzdessék. Reámutat e téren a be- reckii Bodroghid építésének fontosságára s a pénzügyi székház építkezésére, melynek alapmunkálatait már hétfőn megkezdik. Ujhely jövőjét a hosszú évekre programba vett építkezésekkel kapcsolatban kedvezően iiéli meg s reméli a Csehszlovákiával való kapcsolatok mielőbbi felvételét, mely rövidesen visszahozhatja Ujhely régi forgalmát. Nem tagadhatja el, hogy nagy elégtétellel tekinthet vissza a városunk visszafejlesztését célzó tervek meghiúsítására. Szóba került a közhivatalok, a megye székhelyének áttelepítése, melyek azzal a szomorú következménnyel jártak volna, hogy Ujhely minden jelentőségét elveszítve egy kis mezővároska nívójára degrádálódhatótt volna. Hivatkozhat a jelenlevő városi és megyei urak tanúbizonyságára, hogy ezeknek a terveknek, az ilyen aggályos jelenségeknek elhárításában teljes erejével közreműködött. Foglalkozott végül egyik helyi lap azon vádjával, hogy képv. működésének súlypontját a kis egzisztenciák, választói magánérdekeinek védelmére
