Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-11-06 / 84. szám
2. oldal ZEMPLÉN 8z önálló villanytelep építése és a — Tröszt ajánlata Igen tisztelt Szerkesztő Űrt A „Zemplénvármegye“ cimü helyi lap legutóbbi számában dr. Búza Béla értékes és figyelemreméltó cikk keretében ismerteti a villanygyár építése tárgyában alkotott azt a véleményét, hogy a város érdekeit legjobban az önálló áramfejlesztő telep létesítése fogja szolgálni. Az elektromos árammal való ellátása oly közelről érinti Sátoraljaújhely r. t. város gazdasági életét és minden egyes polgárának érdekeit, hogy e kérdésnek beható és minden szempontra kiterjedő vizsgálatát elsőrangú fontosságúnak tartom. A közérdeket vélem szolgálni akkor, amikor alábbiakban a magam álláspontját — amely Búza doktoréval merőben ellentétes — ismertetem és annak nyilvánosságra hozatalát kérem. Az 1895-ben épült villamosmü, mely az elmúlt 31 éven át — annak ellenére, hogy városunk a megszállás előtt egy nagy gazdasági körzet virágzó kereskedelmi gócpontja volt — deficittel vagy igen csekély jövedelmezőséggel dolgozott, a mai igényeket kielégíteni már nem tudja, és ezért az áramszolgáltatás kérdése uj alapon keli, hogy megoldást nyerjen Az ez ügyben lefolyt tárgyalások során két megoldási lehetőség merült fel: az egyik egy uj városi villamosmü létesítése, a másik pedig egy megépítendő távvezeték utján valamely már meglevő nagy energiaközponthoz való csatlakozás. Már azon az értekezleten, melyet a vármegye főispánja a villamosmü átépítésének tárgyában ez év tavaszán egybehívott, kifejezést adtam azon nézetemnek, hogy a villamos világítás kérdése nyilván egy távolsági vezeték megépítésével lenne a városra nézve a legcélszerűbben és legolcsóbban megoldható. Az azóta lefolyt tárgyalások, melyek eredményét újságcikkekből ismertem meg, még jobban megerősítették azt a véleményemet, hogy a város helyesen csak akkor jár el, ha teljesen lemond az önálló telep gondolatáról és csatlakozik a távolsági vezeték megépítésével egy nagyobb villamos központhoz. A szakértők megállapítása szerint a Miskolci Villamossági Részvény- társaság (Tröszt) ajánlata évi 1.200.000 kilowattóra fogyasztásig a város közönsége részére előnyösebb, minlha az. áramot a város tervbe vett saját telepe állítaná elő. E megállapítás következménye- képen elsősorban azt kell vizsgálat tárgyává tennünk, van-e kilátás arra, hogy a város jelenlegi 400.000 kilowattórás fogyasztása az 1,200.000 kilowattórát belátható időn belül meghaladja. Az áramfogyasztás növekedése szorosan összefüggvén a város fejlődési lehetőségeivel, tekintetbe j kell vennünk azt, hogy városunk | az átkos „trianoni határ követ- , keztében legfőbb megélhetési for- ! rását, vidékének nagy részét, el- j veszíette és ennek következtében fejlődése megakadt Számottevő iparunk sajnos nincsen, minek kö- j vetkeztében a nappali ipari áram j szolgáltatása a fogyasztás jelentős 1 növekedését nem vonhatja maga után. Ezek szerint a jelenlegi fogyasztás (400.000 kilowattóra) csupán a vízmüvek évi 300.000 kilowatt- órás és a kisiparnak maximálisan 100.000 kilowattórára becsülhető fogyasztásával növekedhetik Ez összesen 800.000 kilowattóra, ami annyit jelent, hogy továDbi 400.000 kilowattóra fogyasztás — tehát a jelenlegi fogyasztás megkétszereződése — esetén is, alacsonyabb a Tröszt ajánlatában foglalt egységár, mint a tervbevett városi önálló telep által fejlesztendő áram előállítási ára; de olcsóbb és ennélfogva előnyösebb lesz a táv vezetékes megoldás 1,200 000 kilowattóra fogyasztáson felül is, amint azt alább részletesen ki fogom fejteni. Tekintettel arra, hogy a saját telep létesítésének költségei 13 milliárdot tennének ki, szemben a távvezeték megépítéséhez szükséges 6 milliárddal, a város közönsége ez utóbbi megoldás esetén 7 milliárdot tökében megtakarít és ezenfelül olcsóbban kapja a villamos energiát. Fentidézett cikk Írója is 800.000 kilowattóra fogyasztást irányoz elő, de egyben felveti annak lehetőségét is, hogy a sátoraljaújhelyi fogyasztást egy távolsági vezeték létesítésével, mellyel az egész környéket a városi telephez csatoljuk, növelni lehet. Ez igaz! Szem elől téveszti azonban azt, hogy ezen környéki távvezeték megépítése újabb 6 milliárd befektetést igényelne inig a Tröszttel való megegyezés esetén a távolsági vezeték ■ amúgy is áthalad a szóbanforgó í fogyasztási területen, miáltal újabb beruházások szüksége nem merül fel. Ez annyit jelent, hogy a városnak a maga, valamint a környék áramszükségletének fedezése céljából saját telep építése esetén 19 milliárdot, mig a Tröszt által ajánlott távvezetékes megoldás esetén csupán 6 milliárdot kellene befektetnie. Már most tételezzük fel, hogy a város környékbeli vezetékét is megépíti és néhány év múlva' oly kedvező gazdasági viszonyok közé kerül, melyek lehetővé teszik azt, hogy az öná'ló villamostelep a jelenlegi fogyasztás négyszeresét, vagyis 1,600.000 kilowattórát termeljen. Ez esetben a helyzet a következőképen alakulna: Ha figyelembe vesszük azt, hogy a jelenlegi városi villamosmü a tartalékkal együtt összesen 700. HP. berendezéssel rendelkezik és jelenleg csak évi 400.000 kilowattórát állít elő, a tervezett 2 drb. 600 HP. turbina sem lesz elégséges 1,600.000 kilowattóra előállítására és ezért egy harmadik gép beszerzésére lesz szükség, ami újabb 3 milliárd befektetést fog igényelni. Ezzel a város befektetése a következő lesz: Az első átépítés 13 millárd A távolsági vezeték megépítése a környék megszerzése céljából 6 Újabb gépek beszerzése 3 Összes befektetés 22 milliárd korona. Ugyanezen évi 1,600.000 kilowattóra fogyasztás mellett a Tröszt1926. november 6. tel való megálapodás esetén csak egy újabb transformátor beszerzése válnék szükségessé, ami igen magasan számítva 400 millió koronát igényel, ez viszont azt jelenti, hogy a befektetésnél bővítés címén ily nagy fogyasztás mellett 2.6 milliárd megtakarítható A szakértők állítása szerint 1.200.000 kilowattórán túl a Tröszt ajánlatában foglalt egységár „valamivel drágább“ mint a városi mű által előállítandó áram egységára; 1,600.000 kilowattóra fogyasztásnál tehát csak 400.000 kilowattóra egységára magasabb „valamivel“ mint a saját telep által előállított áramé, ennek következtében azonban a befektetés fentiek szerint 2 6 milliárddal több, mely befektetéskülönbözet kamata, amortizációja és fenntartási költségei viszont a saját telep által előállított áramot drágítják. Értesülésem szerint a Tröszt ajánlatában foglalt egységárak a következők: Évi 1,200.000-tól 1,400 000 kilowattóráig 13 aranyfillér, 1,400000 kilowattórán felül pedig 12 aranyfillér. Ez azt jelenti, hogy 1,200.000 kilowattórán felüli 400 000 kilo wattóra (az első 200.000 kilowattóra 26.000 koronába, további 200.000 kilowattóra 24.000 koronába) a városnak összesen 50.000 koronájába kerülne a távvezetékes megoldás esetén. A szakértők fentiekben jelzett álláspontja szerint ez összeg „valamivel“ megasabb mint a városi telep által fejlesztendő áram költségei lennének Nem tudván pontosan, hogy ezen többlet mennyit tesz ki, a további számítások céljából tételezzük fel, hogy a különbözet 5%. Ebből kiindulva önálló telep esetében az áram előállítása (1,200.000 kilowattórán felül) 5°/o- kal olcsóbb, a megtakarítás tehát 2500 aranykorona = 36 250.000 papirkorona. A beruházás ellenben 2 6 milliárddal több, amelynek 7 %-os kamata, gépekről lévén szó minimálisan 7 %-os leírása és 2 % fentartási költsége, összesen l6°/o-a = 416 millió papirkorona terheli az olcsóbban előállított villamos áramot. Fentiekből következik, hogy még 1,600.000 kilowattóra évi terhelés nél — és ezenfelül is — lényegesen olcsóbb a Tröszt által ajánlott egységár az önálló telep által előállított áram egységáránál. Ezek után önként felvetődik a kérdés: helyesen járunk-e el, ha a villanytelepbe a mai viszonyok mellett ily nagy összegeket fektetünk be, anélkül, hogy ebből a város közönségének haszna lenne. Városunk nem bővelkedik gazdag javakban és hitelünk hamar kimerül, ha csak egy objektumba, a villamosműbe 13, esetleg 19, vagy épen 22 milliárdot befektetünk. A mai energiagazdálkodás mellett ily kis villamostelepet sehol sem építenek, hanem ily városok, Orvosi őyógykozmetika Budapest, IV., Sz#rvi!a-tér 5. félemelet) Tel. 89-92. részleges fogyasztás, mellplasztika, szőrirtás, szépségápolás, hajkezelés. sőt ennél sokkal nagyobbak is igyekszenek a villamos energiát távolsági vezeték utján beszerezni. Ennek előnye az, hogy mindaz, amit a város a távolsági vezeték megépítésekor beszerez, maradi ndó, mert a réz alig vészit értékéből, a modern transformátor pedig elérte úgyszólván a legnagyobb tökélyt, mivel 97—98% hatásfokkal dolgozik s igy egyedül az oszlopok fentartására és illetve kicserélésére kell súlyt helyezni. Ez utóbbi is minimális költségre redukálódik, ha a város faoszlopok helyett vasbetonoszlopokat állít fel, melyeknek élettartama úgyszólván örökös. Azon állítás hogy a kölcsön kifizetése után ingyen jutunk a gépek és felszerelések birtokába semmiképen sem helytálló, hiszen tudvalevő, hogy a gőzgépek és kazánok technikája oly gyors léptekben halad, hogy egy 10 évvel ezelőtt felszerelt gép a szénfogyasztás szempontjából elavultnak, üzembe tartása már nem gazdaságosnak minősitheíő. A tervezett 13 milliárdos befektetésből — mely összeg a fogyasztás növekedését biztositó környék bekapcsolását távolról sem teszi lehetővé — a helybeli iparosságnak igen kevés jutna, mivel a felépítményen kívül minden felszerelést a nagy gyárak szállítanák. De felépitvényre a távolsági vezetékes megoldás esetén is szükség van mert a magas feszültségű (35.00) voltos) áramot egy u. n. letrans- formáló állomásban kell megfelelő alacsonyabb feszültségre átalakítani, mely állomás ugyancsak építkezést igényel. Ha azt akarjuk, hogy a felvett kölcsönt legnagyobbrészt helybeli munkásoknak és vállalkozóknak juttassuk, sokkal célszerűbb és a városra nézve sokkal előnyösebb, ha az áramszolgáltatás kérdését — a város közönsége érdekeinek teljes megóvása mellett — a minimális költséggel oldjuk meg és a fenmaradó összeggel, esetleg annak csekély pótlásával a rég óhajtott csatornázást és a tovább már nem odázható járdaépitéést való sitjuk meg. Rá kell még mutatnom dr. Búza Béla cikkének egy állítására amelyet helytállónak nem tartok. Azt állítja a cikk, hogy távolsági vezetékes megoldás esetén a város- nak kalorikus tartalékra van szüksége, mely újabb 3 milliárdos befektetéssel terheli meg a város közönségét. Úgy vélem, hogy a technika mai állása mellett ez az aggály már idejét múlta. Ha végig tekintjük a világ nagy villamos telepeit, azt látjuk, hogy nem 70, de 400 km. távolságból is ellátnak villamos energiával 3- 4—500 ezer lakosságú városokat, melyeknek azonkívül, hogy világításra van szükségük, a munkások ezreit foglalkoztató igen nagy iparüzemeik vannak. Ha ezen gyárak üzemeit távolsági vezetékekre rábízni nem lehetne, úgy a távolsági vezetékek minden bizonnyal nem épülhettek volna meg. A magasfeszültségű vezetékeket és a hozzátartozó transformátorállomásokat a technika mai állása mellett oly szakszerűen lehet megépíteni, hogy azok a legteljesebb üzembiztonságot nyújtják és a helyi villamos telepekkel szemben semminemű hátránnyal nem bírnak. Előnye viszont a nagyobb telephez való csatlakozásnak az, hogy egy ily telep több tartalékkal rendelkezvén, minden üzemzavar könnyebben elkerülhető és kiküszöbölhető, mint egy kis Ami végürazt hogy a város érc relmes volna az, idegen vállalkozó kell mutatnom a; Magyarországon városok »lektrom letét tulnyomórés szolgáltatják, fel nünk azt, hogy e nemű veszélyt ne A város képviselő jában áll az ára; ződés megkötései gokat és kötelezi san rögzíteni, érdekeit megvéd vállalkozóval vak érintkezés feltétel és biztosítani les Fentiek után, ; — szemben az inkább általánc érvelésével ' — vélem azt, hogy tatásnak távvezeté való megoldása ti ság mellett a fo nek alacsonyabb i tositana, egyben két szabadítana i ami pedig lét-érc iának és keresk eredményben teh felelne a város é az önálló áramfe Végezetül pr szempontra Minden tényezői, oly gazdasági fo közületeknek, m sunk is, elsőre! saját érdekeinek — az országos ditása; már pc megkövetelik, h< energiaforrások a legmagasabb vök; sanak és mennél tek vonassanak b körébe. E kettős cél < el, ha a városok létesítenek — messze meghalac — kis elektronra nem a mar meg giaközpontokhoz Ez a felfogás kereskedelemügyi a hírlapok által programjában is szükségesnek látj szágos elektrifiká sék és elsősorba helyes gazdálkod, lévő távolsági kC csatlakozás utján rosok és özsé energiaszolgáltató A köz érdekeit tolt soraim közlés tisztelt Szerkesztő netemet. Sátoraljaújhely, Készségesen adt lér Ödön ny. m:n cikkének, mert a; melyet közérdekű nősen meg kell i kötelességünkké i Ezt a készséget tette számunkra higgadt és tárg mellyel az iliuszt dést tárgyalja s i ben egészen uj c meg a közönségn
