Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-08-09 / 64. szám
Ötvenötödik évfolyam. 64. szám Sátoraljaújhely, 1924. augusztus 9. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP | Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetr.entiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) 63. KZám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF 63. as&m. (kiadóhivatal) Hizsek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 3 jegyzés mérlege A Népszövetségi kölcsönnek ránk eső részére a mai nappal lezárult a jegyzés s bár a végső összegezés még nem történt meg, már ma megállapítást nyert, hogy az ország minden társadalmi rétege egyforma áldozatkészséggel vett részt a reorganizációnak ebben a jelentős munkájában. A külföldi államok a magyar kölcsönnek felosztott kontingenséből a magukra kiszabott összegeket nemcsak vállalták, hanem máris befizették. A magyar jegyzés eredményei most azt igazolják, hogy mi sem maradtunk el mögöttük s ez érthető is, mert volta- képen a mi érdekeinkről és jövőnkről volt szó. Bebizonyította a magyar jegyzés eredménye, hogy a pesszimista fölfogásnak, melyet több oldalról terjesztettek, nem volt semmi alapja s a jegyzés ered- ményeképen már ma is* nyilvánvaló, hogy a kölcsöntől várt jóhatás hamarosan jelentkezni fog gazdasági életünk minden vonatkozásában. Az eredmény latolgatásánál ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy az államháztartás egyensúlyának létrejöttét és a bankóprés megállását első sorban a külföldi kölcsönnel megindult újjáépítési akciónak köszönhetjük s ha a gazdasági életünk javulásához fűzött reményeink hamarosan valóra is válnak, ha a gazdasági helyzetünket éveken keresztül nyugtalanító bizonytalanság eltűnik, ebben nem csekély része lesz a magyar közönségnek a kölcsön jegyzésénél immár bebizonyított megértésének és áldozatkészségének. Ma már minden jel arra vall, hogy a romló valuta mellett fölburjánozott konjunkturális spekuláció csúfosan megbukott s helyette a becsületes gazdasági tevékenységnek jött el a rég várt ideje, mikor a korlátozások gazdasági és kereskedelmi téren s a kényszerhelyzet követelte megkötöttségek feloldódtak, hogy helyet adjanak az export és import egészséges fluktuálásának, hogy a most már helyreállott hitelélettel előmozdítsák termelésünket és versenyképességünket. Ezt a folyamatot elő fogja most már mozdítani a magyar jegyzés eredménye is s aki részt kért magának az újjáépítő kölcsönből, nemcsak a legmagasabb államérdek és nemzeti ügy szolgálatának szentelte készségét, hanem A törvényhatósági testnevelési bizottság legutóbbi ülésében tárgyalta le a magyar testi kultúra ápolására, fejesztésére és jövőjére nézve oly fontos testnevelési törvény végrehajtási utasítását Az utasítás első szakasza határozza meg a törvény intencióit, mikor kimondja, hogy „ű testne vetésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségeinek és egészségének megóvása, lelki és testi vele a saját javát és egyéni boldogulásának elősegítését is munkálta. Felelős kormányférfiainknak a nemzethez intézett többszöri felhívása nem volt eredménytelen. Megadta rá a feleletet az ország népe, a békeévek stabilitását és nyugalmát visz- szakivánó társadalom lelkes összefogása. Ha egyek leszünk továbbra is a hazafias cselekvésben, a visszatérő gazdasági biztonság jó érzése át fogja járni közéletünket is s a meg- I könnyebbülés a politika terén I is éreztétni fogja hatását. erejének, ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség állapotát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét. Az ifjúsági testnevelés célját és szükégességét legjobban megvilágítja mégis az a beszéd, amelyet a vármegyei testnevelési felügyelő mondott a jelzett bizottsági ülésen, melyet szószerint közlünk az alábbiakban: Méltóságos Alispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Test- nevelési Bizottság 1 Midőn Önök előtt, mint Zemplén vármegye testnevelési felügyelője, megjelenni van szerencsém, úgy érzem, hogy azonos fájdalom hatja át a lelkemet, mint a Kossuth Lajosét 1848-ban, midőn a haza megmentésére hívta fel a,nemzetet. Arany és vérbetükkel irt történelmünk tanúságot tesz arról, hogy sokszor állott már hazánk a minden életet eltakaró sir előtt. Gyakran volt már a lét, vagy nemlét kérdése felvetve. Augsburg, a Mohi puszta, Mohács, Világos, mindmegannyi kétségbeejtő helyzetet teremtettek — és mégis a viharok elmúltával délibábos pusztánk lelett megjelent a szivárvány, a mindent éltető, ragyogó, forró napsugár. Augsburgra következett Szent István korszakalkotó müve — renesszánsz, mely megmentette a magyarokat a hunok és avarok sorsától. A török uralom, az osztrák iga, az aradi golgota után glóriás dicsfényben emelkedik ki hazánk bölcse, Deák Ferenc — újabb renesszánsz és hazánk oly rapid haladást mutat, hogy annak párját seholsem találjuk a világ történelmében. S midőn hazánk los tudomása szerint az orosz szovjet csapatok átlépték Bukovina határát“. Dr. Rónai Zoltán Sopronban azt hirdette, hogy „a kommunista forradalom fáklyáját a magyar proletáriátus van hivatva tovább adni egész Európa prole- táriátusának“. Lapjaik — s akkor minden lap az övék volt — tele voltak hazug hírekkel a vörös katonák győzelmeiről, a valóság pedig azt volt, hogy az oláhok minden komolyabb ellentállás nélkül jóformán óráról órára nyomultak előre s hogy Hidasnémetinél megmozdultak a csehek, majd rá nem sokkal később a szerbek megszállották Makót. * * * Sátoraljaújhelyben mindezekről csak kósza és ellentétes hirejc kelhettek szárnyra, miután úgy a fővárosi, mint a helyi sajtó lapjai egyaránt fértél mesen hazudtak. Annyi azonban megállapítható volt a Lasztóc körül táborozott esetiektől származott híresztelések alapján, hogy a cseh előnyomulás csak napok kérdése lehet. Mikor pedig hire ment annak, hogy a csehek a Hernád-völgyön mozgolódnak, sőt Salgótarján felé is előnyomu- lóban vannak, Ujhely lakossága ! reménykedni kezdett a bitang.uraA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta : Dr. Kossuth János (70) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A Kriskó József kivégzése már dermesztő hatással volt Sátoraljaújhely és a környék lakosságára. Senki sem tudta miért kellett meghalnia. Konkrét vád se terhelte. Bizonyíték csak javára volt. Méltán rémületet keltett tehát annak az elgondolása, hogy egy néhány bitang akár vérengző ösztönből, akár bitor uralmának érdekében ártatlan emberek vérében gázolhat. ♦ * * Április hó közepén a proletárdiktatúrát a fővárosból érkezett hirek szerint veszély fenyegette. Kun Béla külpolitikai akciója, amely abban állott, hogy Budapest és környéke kivételével felajánlotta az ország meg nem szállt részeit a nagy és kisantantnak ellenértékűi kivárrta, hogy a főváros és környéke bolseviki uralom alatt maradjon s mint ilyen a hatalmaktól elösmertessék — csődöt mondott. Ugyanekkor az oláhok megkapták az engedélyt a nagyhatalmak kép1 viselőitől az ország belseje felé való előnyomulásra. Kun Béla és bandája, amint érezték, hogy kezdik alájuk fűteni a poklot, a végsőkre határozták el magukat, az ellentállásra, sőt a támadásra. Egyszersmind pokoli terv fogamzott meg agyukban. Ameddig uralmuk elért, kezükbe | volt a burzsoázia. Szolgáljon a ; végső esetben eleven védő sánc- j ként az oláhok, csehek, szerbek j ellen. A Népoperában április 18 án i tartott gyűlésen Pogány kijelen- j tette, hogy „a tanácskormány mától kezdve túsznak tekinti az egész burzsoáziát s ahol a kisantant csapatai előtt kimerik tűzni a fehér lobogót, azt a burzsoák vére fogja vörösre festeni“. Husvét első napját a diktatúra \ agitációra használta föl. Garbai Sándor Miskolcot fenyegette meg, hogy senkinek eszébe ne jusson a régi rend visszaállítása, mert különben a proletárság golyóival áll szemben. Vágó Béla, Szamuelli Tibor, előbbi Kecskeméten, utóbbi Győrött brutalizálták a népet, beszédjük refrainje volt: „Halál a burzsoáziára !“ Ágoston Péter Békéscsabán tüzelte a lakosságot a burzsoázia elleni harcra, egyszer- smint kijelentette, hogy: „hivataLevente avatás Vármegyei sportUnnepség Sátoraljaújhelyben. — A testnevelési bizottság eddigi munkássága. szíáxxx éexa, ÍOOO lEZ
