Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-08-09 / 64. szám

. 2. oldal Z E M P L E N 1924 augusztus 9. zenithjéről, nemzetünk nagyléte villámsugárként hat be a nyu­gati kultúra tárházába, akkor sza­kad reánk a világháború a Tria­noni bilincsekkel. Elvesztettünk mindent — or­szágunk kétharmadát az öszzes kincsekkel, idegen uralom alá kerültek testvéreink, hőseink sír­jai ; nem adhattunk egy virág­szálat, hantjaik felett idegen szó hangzik, nem hajlik sirjukra az édesanya, nem mond felette az ártatlan gyermek lohászt. De nemcsak ezt vesztettük el, Uraim 1 Elvesztettük legdrágább kincsünket, erkölcsi .bázisunkat, lelki erőnket, amelyek hiánya az ép testnek rákfenéje. Uraim ! Tegyük le a mai napon uj renesszánszunk alapkövét. De a megújulás küszöbén számolni kell a teljesen megváltozott vi­szonyokkal ; különösen két irány­ban kell megkezdeni rendíthetet­len hittei a kitartó 'áradságot és áldozatot nem kímélő munkát. Elsősorban gondoskodnunk kell a nemzeti és vallásos érzés erős- bitéséről, nehogy újra kisarjad- zon 1919. Másodsorban erősbitenünk kell lelkivilágunk kápolnáját, testünket. A múltban nevelésünket a nép­iskola és az általános védkötele- zettségen alapuló hadsereg vé­gezte. Az utóbbi kiesett kezünk­ből, de talán nem is volna ma elégséges, mert ifjúságunk lelke és szellemi vezetése annyira ki van téve a minden becsületes munkától távol álló demagógia kénye-kedvének, hogy ki kell ragadnunk az iljuságot a nem megfelelő vezetők kezéből Erről kíván gondoskodni má­sodik Hunyadi Jánosunk nagybá­nyai Horthy Miklós kormányzó akkor, mikor az általános köte­lom közeli bukásában, vagy leg­alább is abban, hogy újhelyi uralmuk napjai meg vannak szám­lálva. Az újhelyi direktórium nyugta­lanságán is észre lehetett venni április második felében, hogy nem érzik biztonságban magukat. Fosz­togatáshoz láttak. Itt-ott aranyat harácsoltak. A környék úri kasté­lyaiból sok rablóit holmi került a direktórium (a volt főispáni hiva­tal helyisége és a lakosztály) ka­marájába és pincéjébe. Egyetlen helyén való rendeletüket a szesz- tilalmat akként értelmezték, hogy rajtuk kivül másnak inni nem volt szabad. Ám ők, már mint a di­rektórium tagjai és a benfentesek valóságos orgiákat csaptak éjje- lenkint, felfalták a velejtei *(gróf Andrássy Sándor-féle) és garanyi (Almássy-féle) kastélyok dús élés­kamráiból rablóit sódarokat és csemegéket s mig a lábadozó be­tegek orvosi rendelésre alig voltak képesek egy negyed liter borhoz jutni, a zsidó hitközség pedig hiá­ba kért engedélyt a csekély ineny- nyiségii húsvéti borra, ők tucat­számra öntötték magukba éjjeli korhelykedéseik alkalmával a drága külföldi palackos borokat, köztük a pincemuzeumok féltve őrzött kincseit is. (Folyt. küv.J lezettségen alapuló testnevelési törvényt s annak végrehajtási utasítását mint egyedüli ments­várunkat szentesítette. * Az utasítás 14. §-a alapján ala­kult meg Zemplén vármegyében is a Törvényhatósági Testnevelési Bizottság, melynek hat tagját a közgyűlés választotta, hat tagját pedig a főispán javaslatára az O. T. T. elnöke nevezte ki. A bi­zottság elnöke az alispán s hiva­talból tagjai a vm. t. főorvos, a tanfelügyelő, a vm. testnevelési felügyelő, a tankerületi főigazgató által kijelölt középiskolai igazgató, a polgármester és a járási főszol- gabirák. A törvény végrehajtási utasítása a testnevelés ügyével összefüggő igen fontos feladatokat hárít a bizottságra s Zemplén vármegyé­ben a bizottság és annak előadója már eddig is lelkes és eredményes munkálkodást fejtett ki a testne­velés érdekeinek szolgálatában. Elrendelte, hogy a vármegye területén az összes leventék min den ünnep- és vasárnap ■ az isten - tisztelet előtt egy órával ünnepi ruhában gyülekezzenek az iskolá­ban vagy más alkalmas helyen, ott az emliíett célt szolgáló elő­adásban részesüljenek, majd onnan a felekezetűk szerinti templomba vezettessenek. Augusztus hó 1-től 20-ig Sáros- j patakon egy testnevelési tanfolya- : mot szervezett, melyen a végre- j hajtási utasítás már ismertetett : szellemében a vármegye területé- : ről 40 tanító és más alkalmas ! egyén vesz részt. A költségekre 1 Sátoraljaújhely város megszava- j zott 2.000,000 kor.-t. a „Horthy j Miklós Bizottság“ 4 millió kor.-t. Sárospatakon egy leventeünnepély- i bői folyt be nagyobb összeg s az egyes községekben már eddig is jelentékeny összegek gyűltek ősz- ■ sze a testnevelési alapokban. Az iparos és kereskedelmi ta- 1 none iskolákban nyolc hónapon át 1 heti 2 órában kötelezővé tétetett a testnevelés és pedig: szeptem- j bér hó 1 -töl november hó 15-ig és március hó 15-től kezdve szept. hó 1-ig. Ezen időn belül akkor, midőn a rendes oktatás folyik, azokon a napokon, amikor a fiuk amugyis iskolában vannak; az iskola szünideje alatt pedig az esti órákban, midőn a napi munkájú- , kát már befejezték hetenként 2-szer. Ezenkívül havonként (va­sárnap vagy ünnepnap) egy dél- j utánt kirándulással töltenek el. A községekben, ahol a lakos- , ságnak túlnyomó része föld mi ve­lőssel foglalkozik, tavasztól kezdve őszig, ünnep és vasárnapokon dél után 2 órán át kötelező a testne­I velés, kivéve azon rövid idősza­kokat, midőn a nagy és rendkívül nehéz mezei munka feltétlenül szükségessé teszi a vasárnapi pi­henőt (aratás, cséplés, szüret stb.) Időszakonként pedig, ha ezáltal a gazdasági munka nem szenved hátrányt, hétköznap is 2—3 óra a testedző foglalkozás tartama. A községekben a pontos tervet a járási testnevelési vezető a vi­szonyoknak megfelelően az elöl­járósággal együtt állapítja meg. A vármegye területén már szá­mos községben meg is kezdették a Levente Egyesületek működé­sűket. Augusztus 20-án, Szent István ünnepén pedig Levente-avatóün­nepélyt rendez a bizottság Sátor­aljaújhelyben, melynek műsora olyan gazdag és mély tartalmú, hogy bátran mondhatjuk : ehez hasonló még nem volt Rákóczi földjén. Az ünnepély műsora: 1. Katonazenés fölvonulás külön csoportokban : a) a vármegyei lo­vas Levente Egyesület, b) a test - nevelési tanfolyam, c) a sátoralja­újhelyi, sárospataki stb. Levente Egyesületek. 2. Szabad gyakorlatok katona­zenére. Bemutatják: a tanfolyam és a Levente Egyesületek. 3. Svéd torna. 4. Szimfónikus hangverseny ka tonazenével; a vármegyei Levente Dalárda bemutatkozása. 5. A leventék mint tűzoltók. 6. Céllövészet. 7. Élőkép: Jelen — Jövő. 8. Honfoglalás. 9. Sirva vigad a magyar (leány és fiú leventék). 10. A leventék foglalkozása, lo­vas és más játékok. 11. Összpontosított felállítás ze­nére. 12. Szavalat. 13. Leventék felavatása. 14. Elvonulás. 15. Este táncmulatság, hang­verseny a Vadászkürtben. / Ez a nagyszabású ünnepség lesz hivatva igazolni azt a nagyarányú és céltudatos tevékenységet, ame­lyet a bizottság és annak előadója kifejtettek a vármegyei testnevelés érdekében. Az ünnepségen képviselve lesz­nek a vármegye községei is levente ifjúságukkal együtt. A magyar jövőt építő munkás­ságot lelkes áldozatkészséggel tá­mogatják a községek is, melyeknek minden lakója egy skatulya gyufa és egy kgr. búza árával járul hoz­zá a testnevelési alap gyarapítá­sához. Brítannio-Szálló Budapest Szobák 30,000 koronától. Teljes pensio (lakás, három­szori étkezés) 90,000 kor.-tói. Szoba havi bérletben teljes penzióval 2.700,000 kor.-tól. Előzetes rendelés esetében saját autó Keleti pályaudvarhoz oda, vagy vissza K 35,000. A „238“-asok táborbaszáilása A csonkaországban mindenfelé táborban vannak már a magyar cserkészcsapatok. Az öreg fenyve­sek, a bükk erdők tisztásain a legszebb élet lelt tanyát, tábor­tüzek villannak föl a bánatos ma­gyar éjszakában, de vidám, edzett magyar fiuk ülik körül, akik hisz­nek, bíznak, örömteljesek, mert nem félik a magyar jövendőt. Hétfőn reggel öt órakor indult táborba az újhelyi kegyesrendi főgimnázium cserkészcsapata is. Kaltenbach Ferenc s. tiszt vezény­letével Kudlicska Károly tornatanár kíséretében. Párás, hűvös a hajnal, csak a cserkészek szállingóznak már min­denfelől megrakott hátizsákokkal a gimnázium udvarán kijelölt gyü­lekező helyre. Nagy a sürgés for­gás s hamarosan megtelik a két szekér a tábor felszerelésével, bog­rácsokkal, ládákkal, sátorponyvák­kal s minden egyéb a táborozás­hoz szükséges dolgokkal. Vezényszóra sorakozik a csapat s katonás rendben segédtisztjük vezetése mellett kivonulnak a vá­ros végén várakozó kisvasút sze relvényéhez. A fegyelmezett kis csapat példás rendben és gyors tempóban málházik föl a vonatra. Kész; a kürtös diszjelt fű, a csa­pat tiszteleg, majd fölszállnak s a cserkészinduló hangjai mellett meg­indul a vonat Pálházára. A cser­készvonatot messze elkíséri még a szülők s az összesereglett ér­deklődők éljenzése és minden jót kívánása. Cserkészeink a csonkaország egyik legszebb pontján, a kemence­pataki Szuha-völgyben ütik föl sátraikat — gróf Károlyi László birtokán. A táborozásra a nemes gróf a legnagyobb készséggel adta meg az engedélyt s derék cserké­szeink bizonyára hálásan fogják élvezni a nemes célkitűzést és hivatást méltányolni tudó földesur vendégszeretét. Most vasárnapra már nagy napra virradnak a fiuk, mert kora reggel mintegy 50 főből álló társaság lá­togat el táborhelyükre megrakodva a féltő és gondos szülök minden jóval és hazaival. Vidékeken ahol nincs jó ivóvíz, a me­zei munkánál, de utazások­nál is, — vigye magával —• hidegen vagy melegen DULSZiT nevű kristálycukorral is édesített kávékonservünket. Vérhas, hastífusz fellé­pése ijgy könnyen meg­akadályozható. Gyártja: A Kőbányai Polgári Serfőző és Szent Istv tnTápszerraüvek Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents