Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-08-06 / 63. szám
Ötvenötödik évfolyam. 63. szám Sátoraljaújhely, 1924. augusztus 6. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) S3, szám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF 63. szám. (kiadóhivatal) Hizsek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Tiz Éves háború A nagy francia császár, Napoleon, végig verte fegyverével egész Európát s hatalmát csak két nemzettel szemben nem tudta kellőleg éreztetni: az angollal és az orosszal. Kieszelt tehát egy másik háborút, a gazdasági pusztítást s ezzel akarta hatalmába kényszeríteni ezt a két országot is. A gazdasági háború„Kontinentális-zár“ cim alatt indult meg, amelynek az lett a vége, hogy a győztes. francia nemzet hamarosan elveszítette még a fegyverek által szerzett hatalmát is. Tiz esztendeje annak, hogy a háború lavinája megindult, amely négy esztendőn keresztül az ördögi szerszámok minden poklával pusztította az emberiséget s négy esztendő eltelte után egy-két nemzet győztesnek érezte magát. Békét diktáltak. Mindenki tudta, hogy ez a béke nem az igazságra, hanem az erőszakra, a retorzióra, a sarcolásra épült fel. Mikor Versaillesben, Trialesi: kirepül-e a béke ga- iambja ? j Minden remény meg van • arra, hogy ez a béke már az igazságra s nem a gyülölkö- | désre fog felépülni. Rájöttek a fegyveres háború győztesei ! arra, hogy azoktól a nemze- J tektől követelnek megfizethe- j tetlen összegű jóvátételeket, j amelyek legjobban rászorul- j nak a világ segítségére. Rájöttek, hogy Európát rekonstruálni kell, ellenkező esetben valóban pyrhusi győzelemmel fogják elkönyvelni a tiz esztendős fegyveres és gazdasági háború számláját. A háború kimenetelére Amerika részvétele gyakorolta a döntő hatást. Attól a perctől kezdve, amikor az Egyesült Államok katonái megjelentek Franciaország földjének védelmére s az Atlanti Óceán zavartalanul úsztatta a munícióval rakott amerikai hajókat Európa felé, a világháború sorsa el volt döntve. Amerika polgárai ismét megjelentek Európa porondján, de most már nem fegyverrel és uniformisban, hanem irattáskával, polgári ruhában. A gazdaságilag teljesen tönkretett Európa Amerika felé fordul segítségért s ez a gyakorlati érzékű nagy állam hajlandó Európát megmenteni a vég- veszedelemtól, de kikötései vannak: Londonban békét kell teremteni. Amerika hajlandó tehát Európának dollár- kölcsönöket adni, de nem engedi meg, hogy dollárjait felperzselje Európa egymással gyűlölködő nemzeteinek pusztító tüze. Sikert várunk a londoni konferenciától, mert úgy érezzük, Amerika szive a legyőzőitek felé dobbant meg. 9 Ecdroghözi Tíszaszabályozo Társulat helyzete és mfibfidése A vármegyénket keresztülszelő trianoni országhatár nem kímélte meg a szinmagyar Bodrogközt sem. Ügyet sem vetettek a felettünk ítélkező hatalmasok arra, hogy a Bodrogköz, amellett hogy magyar, még egy teljes földrajzi és vízrajzi egység is, amely árvizek idején mint egyetlen hatalmas nagy zöld sziget terül el az őt minden oldalról ostromló vizek közepette. Hogy a csapi vasútvonal a csehek birtokában legyen, ez volt az egyetlen szempont, amely félretolt minden mást; a nemzetiségi kérdést, a kereskedelmi viszonyokat, a forgalmi vonalakat és semmibe vette a vizek világát, azok természetadta útjait, irányait. így lett a legősibb, legmagya- rabb ármentesitö társulatból a régi Bodrogközi Tiszaszabályozö Társulatból, amelynek alapjait a nagy Széchenyi rakta le s amelynek küzdelmében, kiépítésében csupa magyar név, magyar lélek, magyar géniusz munkálkodott és alkotott két csonka test s igy került annak egyik része idegen kormányzat, idegen uralom alá. Az uj országhatár megszületése után néhány évig, amig a csehszlovák kormányzat tájékozatlan volt, amig a leckét tanulgatta — nem nyúltak a Bodrogközi Tisza- szabályozó Társulathoz uj szomszédaink. A társulatnak az az ön- kormányzata, amelyet a magyar vízjogi törvények állapítottak meg, egyideig még érvényben volt, a társulat két fele közös közgyűléseket tartott Sátoraljaújhelyen, közös volt elnöksége, választmánya, tisztikara. . A társulat mind a két kormánynak alá volt rendelve, tisztikara a társulat megszállott területi székhelyéről, Királyhelmeczről intézte az ügyeket s mind a két kormánynonban és Saint-Germainben aláíratták a fegyveres győzők a békeokményokat, ugyanabban a pillanatban újabb háború demarsát indították útnak. Ez a háború nem tankokkal, géppuskákkal és ágyukkal indult meg, hanem a gazdasági fegyverek nem- kevésbé pusztító erejével. Hat éve tart már ez a gazdasági háború Európa szinterén s nagyon látjuk a napóleoni idők analógiáját: a gazdasági háború erőszakolását. Csaknem órapontosságra tiz esztendő telt el a háború kitörésétől számítva addig, mig most az úgynevezett győztes hatalmak tárgyalásra ültek le Németországgal. Egy MacDonaldnak és Hemotnak kellett jönnie, hogy Németországgal mint egyenlő tárgyaló féllel szóba álljanak. A béketárgyalások valójában csak most kezdődnek meg Londonban s az egész világ szeme visszafojtott lélegzettel A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (69) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A diktatúra „forradalmi munkáját“, vagy ahogy némelyek elnevezték „első diadalát a magyar Moszkvában“ meg is kellett örökíteni. Fényképész jelentkezett — önként-e vagy felbujtásra azt nem sikerült megállapítani — s a „szereplők“ csoportosítása után több felvételt készített. Az akasztott ember körül két oldalt vörös gárdisták álltak szuronyszegezve, elől Sipos és Sider elvtársak a pribékekkel. És ezeknek a fertelmes fényképeknek, amelyeket számos boltban árultak, nagy kelendőségük volt. A lelki dögvész elmúltával eltűntek a fényképek, olyany- nyira, hogy a bűnügyi nyomozás során nagy nehézséggel lehetett egy-egy példányhoz jutni. A meggyilkolt az alkony beálltáig függött az akasztófán. Valaki a direktóriumhoz nem tartozók közül megemlítette az akasztás után több mint egy órával, hogy le kellene már vétetni a holt embert. Csuta ingerülten válaszolt olyanformán hogy: „ám próbálja meg valaki levenni, hanem az aztán a saját fejét dughatja a hurokba“. Az volt a céljuk, hogy „elvtársaik“ gyönyörködjék ki magukat, amig látni lehet s azok is láthassák, akik nem Ujhelyben laknak, a fényképekről. Miközben a direktórium tagjai az újhelyi, imént végbement első akasztásról beszélgettek, egy Brach Mór nevezetű kereskedő lépett a terembe, aki ellen valamiféle je lentéktelen kihágási eljárás volt folyamatban. Csuta felhasználandó az alkalmat a terror fokozására, a holtra rémült Brachot az ablakhoz vezeti s reá mutatva az akasztott emberre, emigyen förmedt a re- megőre : „látja ott a fán az akasztott embert ? No hát holnap maga fog azon az akasztófán lógni!“ A megrémült ember ájultan esett össze, amire aztán a direktórium tagjai kórusban nógatták, hogy keljen fel „ne tettesse magát“ s miután a bolseviki izü tréfa megtette a kivánt hatást, eltávolították az ájult embert a teremből. Az akasztásról másnap meg Bettelheim Ernő tett jelentést távbeszélőn a beiügyt népbiztosnak. Mint valami diadalról, úgy számolt be a gyilkosságról, kiegé szitve bulletinjét azzal, hogy; „a nép határtalan lelkesedéssel tüntetett a diktatúra mellett“. Knall Ede Budapestről, ahová utasításokat veendő utazott, az újhelyi akasztás után érkezett visz- sza. Két áldozat siklott ki a karmai közül, mert ha ő vezeti a Kriskó és társai elleni tárgyalást és nem Galamb József, akiben felébredt a lelkiismeret s akire a védő érvei hatni voltak képesek, minden valószínűség amellett szól, hogy Bettelheim megkapta volna a „legalább három főbünös fejét“, amennyit a forradalmi törvényszéktől pribékje, Lang „elvtárs“ által követelt. Knall, hogy pihentében is terrorizálhasson, pár nappal a Kriskó kivégzése után maga elé rendelte Ujhely összes orvosait, akikre reáförmedt, hogy miért nem tartózkodnak otthon, a kivégzéshez — úgymond — neki orvosra van szüksége s a legutóbbi esetnél egy orvos sem volt otthon. Előbb dr. Löcherer Lőrinc vármegyei főorvos, majd dr. Ligeti József, nem mentegetőzésképen bár, megjegyezték, hogy a gyakorló orvos hivatása természeténél fogva, néha reggeltől estig lótni-futni kénytelen Tlo^TTog <=• rr.á m á n*«* -1 "n
