Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-08-02 / 62. szám

2. oldal Z E M P L E N talmának ellensúlyozására. Bízzunk benne, hogy a népszövetségi köl­csön magyarországi részének ma­joritása ez alkalommal a magyar dolgozó kezekben marad. A magyar közönséghez! A magyar kölcsön egy da­rabja a magyar sorsnak ! Soha annyira nem forrott össze az egyén élete az összesség, a nemzet életével, mint ma Ma­gyarországon, ahol minden család és polgár legszemélye­sebb jóléte integráns része a magyar sorsnak. Aki ezt a sorsot emelkedő utján támogatja és segíti, az a saját erőit gyarapítja, a maga boldogulásának épit szi­lárd, veszélytálló pályát. A magyar kölcsön a ma­gyar újjáépítés, a magyar jö­vő ! A külföld bizalma cso­dálatos lendülettel állott e gondolat mellé. A külföld, a nyugat segiteni akar rajtunk s ez az elhatározás annál ér­tékesebb számunkra, mert nemcsak gazdasági vonatko­zásai vannak, hanem politi­kaiak és kulturálisak s a tör­téneti magyar állam fentartá- sát szükségesnek tartják azok a társadalmak, amelyek ma a civilizáció élén haladnak s olyan értéknek tekintik a ma­gyar szellemi, kulturális erő­ket, amelyeket megtartandók- nak vélnek a világfejlődés j számára. A külföld bízik bennünk, bizik a magyar mezőgazda, iparos, kereskedő, intellektuell és a magyar munkás termelő és teremtő képességeiben és akaratában. Nagy lehetőségek mutat- 1 koznak abban, hogy az ide- I gén tőke többszörösen túl- j jegyezte a kölcsönt. Legele­mibb kötelességünk tehát, hogy ezt az előlegezett jó­akaratot és bizalmat itthon mi magunk is megerősítsük és a saját hozzájárulásunkkal megtetézzük. A magyar termelő osztá lyokhoz, akik vállukon hord­ják az egész államépületet, szól első sorban felhívásom : je- ; gyezzenek minél többet, talán még erőiken felül is a magyar kölcsönből! Ez nemcsak en- magunk iránt való kötelesség, hanem most már a nemzeti önbecsülés kérdése is. Gróf Bethlen István miniszterelnök. í. cssdarabbi sírjánál Saujhely, julíus 30. A dohánygyárral szemben, a régi zsidótemető sarkában áll a sirház, amelyben a szefárd zsidók ma messzi vidékekről tömegesen keresték fel Teitelbaum Mózest, a 84 éve eltemetett újhelyi csoda­rabbit. A temető bejárójához ve­zető szűk sikátort a búcsúk kira­kó kereskedői szegélyezik. A be­járónál pénztár, perselyek, végig a temetőn a sírig koldusok sor­fala. A sirház előtt a kívánságo­kat héberre fordító dolgozik. Bent három nagy fejfa. A csodarabbi nyugszik alattuk a feleségével és egy itt átutaztában meghalt rabbi­nus. Balra nagy láda, amelybe ki-ki bedobja kívánságait. Kifelé jövet megajándékozza a kolduso­kat és a kapuban megmossa a kezét, ha szomjas iszik. Azután hazamegy és várja, hogy az éle­tében sokakat segítő rabbi sírjá­ból is meg fogja segiteni. Csoda­rabbi. Különös ut megjárni egy zsidó búcsú idegen világát. A tömeg egy csöppet sem vidám, ünneplő. Komor és veszekedő, a legkevésbé rendesen öltözött. A fehérszakálas árusok ősi imakönyveik, c.frabetüs irataik és imaszereik között zárkó­zott arcukkal egy különös élet megriasztó felidézői. Szinte meg­nyugtatóan hat az egyik ládáin a ma biciklije. A rendőrséget erős készültség képviseli. A bejárónál csak dadogva tár­gyalok a jegyszedővel. Ötezer ko­ronáért mocskos kartonlapot ka­pok, de félek; nem vesznek tola­kodónak? Még ötezret adok hát a siralap perselyébe és megpihenni a koldusok közé ülök a kripta - ajtóba. Boldogan és szomorúan szorongatják a piszkos papírpén­zeket, csörgetik a csillogó nikkelt és vitatkoznak a szokol árfolya­mán. Vesszőfutás köztük végig­menni. Nem kérnek, hanem rá­csapnak az adakozni akaró kézre, melynek tartalma számukra préda. Az öreg fordító csendesen írja kis céduláira a különböző panaszokat, hogy a rabbi igazítsa el azokat. Vájjon Írná az enyémet is ? Igen ? A fizetés érte nach beliebung ? Jól keres az öreg, mert mindenki visz cédulát a ládába, mely körül han­gos ima zajong, siró asszonyok, könnyes szemű férfiak fanatikus hajlóngással imádkoznak. Az elő­imádkozó nem győzi mondókáját eredményesen átszőni az ablakon bekukucskálók elűzésére szánt fel­hívásokkal. Az áhítatban elmerült siró, han­gos arcok boldogan mosolyogva, csendes bizalommal vonulnak ki, hogy jöjjenek mások. A gyertyá- füstös, izzadt levegőből pénzemet féltve, kíváncsian indulok a kol­dusok sorfala közt. Utitársaim ke­zéből, tárcájából dulakodva tépik a koronát, szokolt. Megismernek, csak egy öreg kináltatja meg ma gát cigarettával. A kijáratnál szívesen megitat­nának, meg is mosdatnának, csak hiányt ne szenvedjek — csak ke­reshessenek. Vizüket nem kérem, a búcsúk ünnepi, tiszta szagu csendes áhí­tatát pedig hasztalan kérném . . . nem hozok haza bucsufiát . . . Cz. M. Jíüljőlőí megbízások a nép­szövetségi kulcson jegyzésére Értesülésünk szerint — egy­két nagybanknál, amelynek kül­földi összeköttetései vannak, már is érdeklődéssel fordultak a kül­földi ügyfelek a magyar népszö­vetségi kölcsön után: az érdek­lődő levelekben mindenekelőtt arra kérnek felvilágosítást, hogy vájjon a kölcsön magyar tranchea ép úgy biztosítva van-e, mint a külföldön jegyzett résznek. A nagyszámú érdeklődő levelek mellett, 'dáig szórványosan bár, de már is érkeztek vételi meg­bízások kölcsönjegyzésre, főkép Olaszországból, ahol köztudomás szerint ötszörösen túljegyezték a kölcsönt és igy nagyon sokan elestek a magyar kölcsön római és milánói jegyzésétől. HI KE 3TL — Az államrendőrség veze­tőjének szabadsága. Speczián Gyula r. tanácsos a r. kapitány­ság vezetője, inai napon kezdte meg öt heti szabadságidejét. Sza­badságideje alatt Tóth Elek r. ta­nácsos vezeti a kapitányságot. Kinevezés. A Nemzeti Hitelin­tézet Részvénytársaság igazgató­sága dr. Füzesséry Zoltán urat fiókigazgatóvá kinevezte s egyúttal megbízta a sátoraljaújhelyi fiók vezetésével. —- Bevezetik a tőzsdére a népszövetségi kölcsön­kötvényeket. A magyar kor­mány gondoskodni akar arról, hogy a népszövetségi kölcsön- kötvények birtokosai bármikor előnyös áron mobilizálni tud­ják az értékeiket, ezért a köt­vényeket be fogják vezetni a budapesti tőzsdére, mintahogy már kotirozzák is a nagyobb nyugati tőzsdéken az ott ki­bocsátásra került dinieteket, így a londoni, római, stock­holmi, amsterdami és new- yorki tőzsdéken már be is vezették a magyar kölcsön- kötvények címleteit, melyek ott élénk keresletnek örven­denek. — Leventék avató ünnepélye. Aug. 20-án Levente avató ünne­pély lesz a dohánygyár mögötti sportpályán, ahol tűzoltó gyakor­latokat is fognak bemutatni. A vezetőség az ünnepség sikere érdekében kéri itt is a tanonc- tartó iparosokat, kereskedőket, hogy tanoncaikat ezen időig is engedjék el a hetenként tartandó 1924 augusztus 2. előzetes gyakorlatra. Azon Le­venték, kik mint tűzoltók és egy magyar tánc szereplői lesznek kiképezve, nemcsak kedd és csü­törtökön lesznek foglalkoztatva, hanem más napokon is. — Milliárdos pénzintézet Uj- helyben A Központi Takarék- pénztár közgyűlésre hivja össze részvényeseit, melyen alaptőkéjét egy milliárd koronára fogja fölemel­ni. Az utolsó évek alatt jelentéke­nyen fejlődött intézet igazgatósága egészséges érzékkel fölismerte, hogy a mai viszonyok mellett le­hetetlen kis alaptőkével megállni a piacon s már most figyelembe vette a stabil korona által terem­tett gazdasági helyzetet. A tőzsdei ügyletek ma már nem hajtanak számottevő jövedelmet, inig érték­álló pénz mellett ma már teljesen rentábilisnak mutatkozik a rész­vényjegyzés s az intézet jó hire kétségtelenné teszi, hogy ezt a nagyszabású tranzakcióját is teljes sikerrel fogja lebonyolítani. — Kérelem a város közön­ségéhez. Úgy a város közönsé­gének, mint képviseletének is régi óhaja, hogy a vízvezeték a köz­temetőbe kivezettessék, mert enél- kül a sírok nem ápolhatok és gon- dozhatók megfelelően. A közteme­tőnek egy 22000 lakosú városhoz méltó rendbentartásához a viz nélkülözhetetlen, enélkül nem gon- dozhatók az ott pihenő hősök sír­jai sem. A város azért már a na­pokban megindittatja a munkála­tokat, amelyek jelentékenyen ter­helik háztartását. Orbán Kálmán dr. polgármester azért lapunk ut­ján is azon kérelemmel fordul a város közönségéhez s különöseb­ben azokhoz, kiknek hozzátarto­zóik pihennek a temetőben, hogy áldozatkészségükkel, adományaik­kal járuljanak hozzá a költségek­hez, mert enélkül, csak a közte­mető kapuján túl elhelyezendő közkutig haladna a vezeték. Az adományok a város pénztárába, vagy a temetőfelügyelőnél kitett ivén fizethetők be. — A vámgabona ára augusz­tus hóra. Budapestről jelentik: A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben a vámgabona j árát augusztus hóra a következők- | ben állapította meg; Rozs 280, | árpa 290, zab 320, köles 350, ta­tárka 340, ocsu 40 ezer korona métermázsánként. Vidékeken ahol nincs jő ivóviz, a me­zei munkánál, de utazások­nál is, — vigye magával — hidegen vagy melegen 0ÜL5Z1T nevű kristálycukorral is édesített kávékonservünket. Vérhas, hastífusz fellé­pése igy könnyen meg­akadályozható. Gyártja: A Kőbányai Polgári Serfőző és Szent IstvánTápszermüvek Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents