Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-07-30 / 61. szám

Ötvenötödik évfolyam. 61. szám Sátoraljaújhely, 1924. julius 30. Megjelenik hetenként kétezer szerdán óe szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : (szerkesztőség) 63. üzám FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: 63. szám. (kiadóhivatal) SBSüääUI Hizsek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 sanda mészáros Az egyik délutáni lap, amelynek az a fő ismertető­jele, hogy nem nagyon sze­reti a zsidókat, szenzációsnak készült cikket közölt az ausz triai szanálásról. Ez a cikk rémes dolgokat mond el. — Szinte csodálatos, hogy mi­lyen rossz következményeket hozott Ausztriára ~ már ter­mészetesen e lap szerint — az a 650 millió aranykorona, amit a külföld kölcsön gya­nánt nyújtott. Elmondja, hogy emiatt készül most kormány- válság, hogy a pénzügymi­niszter már nem mer feljárni a hivatalába, mert ott várják a rokkantak, akik sebeiket mutogatják, órákig elüldögél­nek és pénzt követelnek a szerencsétlen minisztertől. De mindez még nem elég. A tisztviselők fizetése nem halad előre, az elégedetlenség nö­vekszik, a posta- és távirda alkalmazottak épen most ké­szülnek leállni. A válság már a levegőbe lóg, szinte forra­dalmi tünetek mutatkoznak s mindez az átkozott szanálás következménye. A végén pe­dig jön a sötét jóslat: „A szanálás alatt álló Magyar- ország is annakidején ide fog érni“. Lehet, hogy Ausztriában ilyenek a viszonyok, lehet hogy nem ilyenek. Nyilat­kozni nem merünk, mert az utóbbi időben nem jártunk kint, de mindeneseire meg kell lepődni azon a gondo­latmeneten, amely a „kis ha­mis“ tendenciózus cikkén vé­gigvonul. Hát, ha Ausztriában — dacára a 650 millió arany­korona kölcsönnek — mégis ilyenek a viszonyok, milye­nek lennének abban az eset­ben, ha Ausztria nem kapta volna meg ezt a kölcsönt s tovább kellett volna járnia azt a haláltáncot, amelyet látva mindenki ennek az országnak végét jósolta. Ha most elége- gedetlenkednek a rokkantak, tisztviselők s egyéb állami al­kalmazottak, vájjon mit csi­nálnának abban az esetben, ha nem lett volna szanálás s tovább kellett volna folytatni azt a rettenetes életet, amely csaknem romlásba döntötte Ausztriát ? Ha az igen tisztelt ujságocska most forradalmat jósol Ausztriában, vájjon nem elkövetkezett volna régen ez a forradalom a külföldi köl­csön segítsége nélkül ? Mégis csak különös, hogy egy lap vészteljes és halálthozó baj- nák tüntesse fel azt a tényt, hogy egy országnak sikerült megállni a gazdasági romlás lejtőjén és a 650 millió arany­koronás kölcsönnel útját állni a további sülyedésnek, sőt talán a teljes katasztrófának. Ilyen abszurd gondolatmene­tet még nem hallottunk, hogy egy országot tönkretesz az, hogy pénzhez jut. Itt nagyon is kitetszik a sanda mészáros szerepe, aki nem oda vág, ahova néz. A „kis hamis“ kormányt szeretne buktatni, de elvakultságában nem veszi észre, hogy ez nem kormány­buktatás, hanem országbukta­tás lenne. Magyarországnak más útja a kibontakozáshoz nincs, mint az a programm, amit a szanálás ir elő. Ezt most már határozottan és erőteljesen végig kell csinálni, annál is inkább, mert minden ellenkező hiresztelés cáfolatául. Ausztria igenis egy kezdeti felvirágzás korszakának kü­szöbén áll, amelyet a részére nyújtott külföldi kölcsönnek köszönhet. — Nincs semmi okunk, hogy a magyar sza­nálástól kevesebbet várjunk s épen ezért a most kibocsáj- tandó belföldi kölcsönrészlet lejegyzésénél minden magyar ember tegye meg a köteles­ségét. A tényeket lehazudozni nem lehet s minden okunk megvan bízni Magyarország jövendő talpraállásában. Augusztus 1—S-Éig jegyezhető a belföldi bölcsön A jegyzés előnyei: Népszövetségi garancia és értékálló valutában való visszafizetés. Megjelentek a kormánynak a , népszövetségi kölcsön magyar ré­szének jegyzésére vonatkozó fel­hívásai. A 7 és fél százalékos dol­lárra és aranykoronára szóló bel­földi kölcsön kiegészítője a népszövetségi kölcsönnek, melyet valamennyi külföldi pénz­piacon túljegyeztek. Már ezért is hinnünk kell, hogy a népszövet­ségi kölcsönnek jegyzése nálunk Is teljes sikerrel fog Járni s pénzpiacunk nem ke­vesebb eredménnyel veszi föl a Jegyzéseket, mint a kül­földiek. Reánk a kölcsön teljes össze­gének elhelyezéséből csupán egy kisebb rész esett, amely kereken 10.000,000 aranykoronának meg­felelő összeget eredményez. A kötvények észamerlkal dol­lárra és ennek érmeparltás szerint számított aranykorona •gyenértékére szólnak 10, 20, ÍOO s 200 dolláros oimletekben Az aláírási ár minden 100 dollár névértékű kötvény után 88 dollár lesz és a kölcsön f. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg évi 7Vs0/»-al kamatozik és 19 év alatt éven­kénti részletekben névértékben ke­rül visszafizetésre. Az aláírási ár magyar koro­nában Is fizethető. Ez a jegyzésre váró kölcsön van hivatva arra, hogy a háború alatt és azóta megrendült állam­hitelünket ismét szilárd alapokra fektesse és helyreállítsa, amire nézve minden előfeltétel adva van. A kölcsönszolgálat értékálló pénz­ben történik és a kamatfizetés, A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (67) 11. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A tanácskozásra visszavonult forradalmi törvényszék tagjai a védbeszéd hatása alatt bevallották, hogy mélyen meg vannak rendülve, Majd szótlanul járkáltak fel s alá, egyik papirszivart a másikról gyújtva meg. A tanácstalanság, a szótlan töprengés a lelkiismeret felébredésének tünete volt. Egyben kétségtelen jele annak is, hogy a különböző szuggesztiv erők, a zagyva tanok s a Bettelheimtól való rettegés sem tette őket fene- vadaká. Merészeitek gondolkozni és érezni. Egy incidens zavarta meg a bírákat kínos töprengésükben. Lang benyitott hozzájuk s tudatta, hogy két tanú jelentkezett Sárospatakról. Valamiféle jegyzőkönyvet is adott át nekik, amelybe a két ianu val­lomása volt foglalva. A bírák re­mélve, hogy az újabb bizonyíték nyomatékos lészen, vagy valami mentő gondolatot ébreszt, félbe szakítva töprengésüket, a Lang tiltakozása dacára is, visszatértek a tanácsterembe. A két tanú vallomása meglepő volt. Egybehangzóan vallották, hogy nem Kriskó József volt jelen az inkriminált összejövetelen, ha­nem a bátyja, Kriskó István. Ga­lamb elnök elképedve förmedt Kriskó Józsefre „hát miért nem mondta a tárgyaláson, hogy ma­gának a bátyja volt az ellenforra­dalmárok gyűlésén ?“ „Mondottam én, hogy nem voltam ott, véde­kezett a jámbor az igazsághoz hí­ven, s azt sem tudtam, hogy ott volt-é István testvérein vagy sem.“ A bírák visszatértek még na­gyobb konfúzióval, mint amiben bejövetelük előtt voltak. A két tanú alibit bizonyított, amely a legegyügyübb ember fejébe is sze­get üthet. Két tanú egybehangzó vallomásával szemben képtelenség megállapítani, hogy a vádlott el­követhetett volna bűntettet, mikor a helyszínén sem volt. A bírákat tanácstalan tépelődé- sükből a tömeg türelmetlenségét jelentő zaj és Lang ítéletet sür­gető nógatása riasztotta fel. Vala­mit tenniök kellett. Három embert dobni az éhes fenevadak prédá­jául, ahoz nem voltak eléggé Bet- telheimisták. Valamennyit felmen­teni, ahoz a csőcselék terrorjának hatása alatt nem voltak eléggé vakmerők-. Gyászos kompromisszu­mot eszeltek ki. Egy embert fel kell áldozni, abban megállapod­tak. De kit a három közül ? A Kriskó nevét hallották legtöbbet emlegetni a tárgyalás folyamán, Bizonyíték ugyan ellene sem volt. sőt bizonyiték volt amellett, hogy Kriskó tettes nem is lehetett. — Leskó István, amivel vádolni le­hetett volna, valamiféle fegyver­manipulációval, azt még a Káro- lyi-iéle uralom alatt tette a kor­mány parancsára. A harmadik „főbünös“-ről jóformán minden feledésbe ment a konfuzus tár­gyalás alatt s még olyan gyanú- okok sem formálódhattak ki, amiknek alapján a Bettelheim kü­lön statáriális paragrafusára hivat­kozva t. i., hogy „aki rendeletein- kot kalaplevéve nem fogadja ha­lálfia“ elitélni lehetett volna. A rettegésben tartott, szabad akaratától megfosztott forradalmi törvényszák Kriskót kötéláitali ha­lálra, Leskó Istvánt 5 évi, Stefán Jánost 10 évi fegyházra Ítélte, a többi vádlottakat felmentette. Egeres szám ára ÍOOO

Next

/
Thumbnails
Contents