Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-07-30 / 61. szám

2. oldal Z E M P L E N 1924 julius 30. valamint a tőketörlesztés oly biz­tosítékokkal van körülbástyázva, hogy a legteljesebb garanciát nyújtja a befektetett tőke számára. Tagadhatatlan, hogy a hadiköl- csönök s egyéb államadóssági cimletek értékcsökkenése kétség­kívül bizalmatlanságot ébresztett a lakosságban minden államköl- csönnel szemben. Mig azonban az államadósság értékcsökkenése ‘ki­zárólag a vesztett háború és az azt követő válságos viszonyok okozta inflációban leli magyará­zatát, addig a most kibocsátásra került népszövetségi kölcsön nem hasonlítható össze a háborús kölcsönökkel, mert épen azt oélozza, hogy a fedezetlen pénzjegykiboosátás teljes ki- kakaposolásával pénzünk ér­téke szilárd alapakra fektet- tessék. Különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a köl­csönt Jegyzők a külföldiekhez hasonlóan élvezni fogják a népszövetségi ellenőrzés és védelem előnyeit, ami bizto­sítja őket arról, hogy ngy a kamatokat, mint visszafize­téskor a kölcsön tőkéjét Is, értékálló valutában fogják megkapni. Bármennyire nehéz is ma még a gazdasági helyzet, kétségtelen, hogy már a gyógyulás utján va­gyunk. A mostani kölcsönjegyzés eredményének is ezt kell bizonyí­tani. Zemplén vármegye közönsége mindenkor kitartással és törhetet­len akarattal, fáradhatatlan mun­kával vette k. '■észét az újjáépítés feladataiból. A vármegye sok elemi és gazdasági csapástól sújtott kö­zönsége ma a legnehezebb gazda­sági helyzettel küzködik, de azért kétségtelen, hogy tekintettel a köl­csön közvetlen előnyeire és teljes biztonságára, ezúttal is minden hazafias készségével vesz részt a kölcsönjegyzésben, hogy az anyagi előnyök mellett szolgálja azokat a normális szempontokat is, me­lyeket a kölcsönjegyzés sikere eredményezhet. Kétségtelen lévén, hogy ha a biräk Bettelheim s az. azáltal fel­bőszített csőcseléktől’nem tartanak, nem hoztak volna halálos ítéletet, beérték volna a három fővádlott szabadságvesztésével, megállapít­hatjuk, hogy Kriskó Józsefet Bet­telheim gyilkoitatta meg, ő volt a felbujtó, ő vádolt a Lang szájával, ő ítélt a lelkileg megbénított birák, mint vak eszközök által, ő vetette a hurkot az áldozat nyakába a pribék kezével. Az Ítélet kihirdetése után Lang a bíróság előtt rosszalását fejezte ki az enyhe ítélet fölött. Az jár­hatott a nyomorult fejében, hogy mit fog szólni Bettelheim elvtárs a parancsát csak’ részben respek- pektáló ítélethez. Az ártatlanul elitéit férfiasán fo­gadta a gyilkos Ítéletet. Kérte, hogy golyóval végeztessék ki. Lang közbeszólt, hogy a megho­zott Ítéleten változtatni nem lehet. A gazember elfelejtette, hogy két nappal előbb az ő parancsára változtatta át a Becker András golyóáltali halálbüntetést rendelő írásba foglalt itétetét a bíróság akasztófára. (Folyt, köv.) Visszatértek a magyar hatóságok a kisáilomásia Megegyezés a múlt heti incidens ügyében. — A ma gyár hatóságok ragaszkodnak cseh területen is a fegy­viseléshez. Megírtuk múlt lapszámunkban, hogy annak a durva inzultusnak következtében, melyet egy Mol­nár nevezetű cseh detektív egyik magyar vámtisztünkkel szemben elkövetett, az lön az eredménye, hogy a magyar utlevélláttamozó és vámhivatalok egy héttel ez előtt otthagyták a kisállomást és átmentek a nagyállomásra s mind­máig ott teljesítették az utlevél- és vámvizsgálatot. A hivatalok jelentésére a vizs­gálat megejtésére hétfőn reggel egy bizottság érkezett Ujhelybe. A pénzügyminisztérium képvise­letében Fadgyas Lajos pénzügyi főtanácsos, a fővámigazgatóság részéről Nagy József dr. pénzügyi titkár, a Máv. igazgatóságától Prichiadny Kálmán igazgató-he­lyettes és Tamás Ferenc fei- ügyelő, az üzletvezetőségtől Ste- fanovics Dezső felügyelő, az ál­lamrendőrség részéről p dig Tas- nády Antal miskolci rendőrfőta­nácsos, Speczián Gyula r. taná­csos és Borbás Gyula r. kapitány, a határszéli kirendeltség vezetője voltak a bizottság tagjai. A bizottság délelőtt 11 órakor átment a kisállomásra, ahol a cseh részről kirendelt bizottság várta őket. A hétfőn és kedden is folyta­tott tárgyaláson a bizottságok megállapították az inzultus tényét és abban Molnár detektív szere­pét s a cseh bizottság elvben hajlandónak mutatkozott a raeg- felő elégtétel szolgáltatására. A mi bizottságunk Molnár detektív eltávolításához ragaszkodott, mint akinek modora és magatartása kizárja a békés együttműködést. Ragaszkodtak továbbá a magyar hatóságok a szerződésnek ahoz a pontjához, hogy fegyveresen lát­hassák el a szolgálatot. A bizottságok a magyar ható­ságok követelését s általában az egész eljárást jegyzőkönyvbe fog­lalták s a budapesti, illetve a prágai kormányhoz terjesztették fel jóváhagyás végett. Magyar részről a jóváhagyás már le is érkezett s így a mai napon a jelzett hatóságok a kis- állomáson újból megkezdték mun­kájukat. Mától kezdve tehát magyar részről is újból a kisállomáson történik az útlevél és vámvizs­gálat. A magunk részéről csak he­lyesnek találjuk ezt a határátlépő közönség érdekében De teljesen indokoltnak tartjuk a magyar részről kifejezett azt a követelést is, hogy hatóságaink személyzete az őket hivatásuknál fogva meg­illető fegyveres felszereléssel lát­hassák el szolgálatukat cseh te­rületen is, mert ez mindenesetre kizárja a hasonló inzultusok meg­ismétlődését. Városok akciója a kamat­mentes előlegek lentartására j A városok megkapták már a I kormánynak azt a leiratát, mely­ben közli, hogy az összes váró soknál és községeknél is beszün­teti az eddig folyósított előlegeket, melyeket a tisztviselői fizetések zavartalan folyósithatása érdekében vettek igénybe. Az előlegek megvonása folytán a kormány 75 milliárd korona kölcsönt helyezett kilátásba olyan feltételekkel, hogy ezt az összeget j a városok egyetemlegesen három hónap alatt kötelesek visszafizetni 10 százalék kamatozás mellett. Ez a hitelnyújtás városoknál nem talált kedvező fogadtatásra s nem fogadják szívesen elsősorban azért, mert az eddig kapott elő­legekkel szemben a kölcsön visz- szafizetése szerintük rövid határ­időhöz van kötve, másrészt pedig a kamattétel oly magas, hogy ezt a terhet a mai viszonyok között a városok egykönnyen elviselni nem tudnák. Mitől olyan zamatos a kávéja, Édesem? Egyszerű, csak UHU-kávé-val van főzve. Az állami előlegek megvonása következtében beállott uj helyzet miatt a városok kongresszusának állami bizottsága sürgős körtávi­ratot küldött széjjel, amely a városok megbízottait csütörtök dé­lután 5 órára értekezletre hívja össze a fővárosba. A kongresz- szus igazgatóságának az lesz az előterjesztése, hogy mindenek előtt a kormányt a további kamatmen­tes előlegek fenntartására kérje föl. Az értekezlet foglalkozik ezen­kívül a munkanélküliség kérdésé­vel és a városi beruházásokra szükséges kölcsönök felvételével jfagyarország csendőre A prágai konferenciával termé­szetesen a lengyel sajtó is behar tóan foglalkozott s az egyes lapok megállapítása ugyancsak találó és fölötte érdekes, mert a lengyelek a legközvetlenebb közelségből is­merhetik a kisantant belső állapo tát, hiszen egyre hívogatják őket a szövetségbe való belépésre. A varsói „Kurjer Polski •* például azt írja, hogy a kisantantuak csak egy célja van : ügyelni Magyarországra. Ez már maga elegendő annak megmagyarázására, miért nem ve­hetett részt Lengyelország ebben a szövetségben. Mindjobban mu­tatkozik az ellentét a kisantant tagjai közt egyrészt az Oroszor- hoz való viszony miatt, másrészt mert Csehország látja, hogy föld­rajzi fekvése következtében kény­telen Németországgal számolni. A poseni Dziennik Paznanski szerint lejárt már az az idő, ami­kor a kisantant szerepet játszott az európai politikában. A krakói Nova Reforma a kisantantot „Ma­gyarország csendőréinek mond­ja. Megállapítja a kisantant kebe­lében lévő ellentéteket és idézi a Prager Presset, amely nyíltan be­vallja, hogy egyetlen közös célja a kisantantnak Magyarorország sakkbantartása. Ehhez a csendőr­szerephez szerették volna Len­gyelországot is megnyerni, ami azonban nem sikerült. Végül a Kurjer Godzienny megállapítja, hogy a kisantantkonferencia ku­darccal végződött. Difi hirdetni ahor még pedig eredményesen, az forduljon LEOPOLD GYULA hirdető vállalathoz Budapest, VII, Erzsébet-körut 39 ahol hirdetéseket az ösz- szes létező bel- és kül­földi hírlapokban és nap­tárakban kiváló szakérte­lemmel, lelkiismeretesen, pontosan és szolid árakon eszközölnek. — Minden felvilágosítás a t. c. hir­detőknek díjmentesen.

Next

/
Thumbnails
Contents