Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-07-26 / 60. szám

2. oldal Z E M P L E N 1924 julius 26. tán minden bizonnyal meg is lesz az eredménye. Nagyon helyesen tették azonban úgy a polgármester, mint a köz müvek vezetősége, hogy az égető szükségtől indíttatva, nem várták be a kölcsön folyósítását, hanem a közmüvek már a múlt hóban hozzákezdett a munkálatokhoz s * jóllehet az üzemek jövedelmei a nyári hónapokban a legkisebbek, máris tekintélyes összeget folyósí­tott az átalakítás céljaira. A munkálat érdemleges része, a kazánház teljes átalakítása, már be is van fejezve. Itt jegyezzük meg, hogy a réoi kazánház semmi másra nem volt alkalmas csak szénpocsékolásra. Az uj berendezés, melyet a köz­müvek házilag végeztetnek, lehe­tővé fogja tenni a fürdőüzem ren­tabilitását és cca 35 - 40%-os szénmegtakaritást. A régi kazánberendezés már nem is volt képes a melegviz- szolgáltalásra, mert a múltban a fürdő minden műszaki felügyelet nélkül dolgozott és berendezése az évek során át rendszertelenül végzett toldozásokkal és a szük­ségessé vált javítások elhanyago­lásával teljesen lezüllött. A város és a közmüvek veze­tősége most elismerésre méltó gondossággal igyekszik az elmúlt idők hanyagságát jóvá tenni. A fürdő egészben átalakítva és fel- 1 szerelten, kifogástalan állapotban fog hamarosan a közönség ren­delkezésére állani. A helyreállításról készített költ segvetés felöleli a fürdőépület ala pos helyreállításán kívül a szom­szédos lakóházak tatarozását, a kert parkírozását, bekerítését, fásí­tását és egy jégpálya létesítését a jelenlegi tenniszpályák helyén, meg­felelő villanyvilágítással. Reméljük, hogy ezeknek a fo­lyamatban lévő szép munkálatok­nak kiegészitéseképen hamarosan sor fog kerülni a nyilvános házak nak a Diana környékéről való ki­telepítésére is, mely a kérdés meg­oldásának nélkülözhetetlen vele­járója. Itt említjük meg, hogy informá­cióink szerint a vágóhídon is na­gyobb beruházásokra fog sor ke­rülni : hűtőberendezéssel és jég­gyártással szerelik fel talán mára jövő esztendőben. Kevés türelem tehát s készen fog állani a jó karba hozott, min­den igénynek megfelelő kád- és gőzfürdő, bizonyságaképen annak, hogy azok, akikben van akarat, munkaszeretet s belátás a közön­ség érdekeivel szemben, a mai nehéz időkben is tudnak alkotni és teremteni ott is, ahol eddig csak e régi hibák és mulasztások által fölvert gaz és dudva grasz- ; szált. Azért nem habozunk ki- ! mondani, hogy abban a köteles- ségteljesitésben, melyet ma a vá­rosházán végeznek, nemcsak ez, hanem az érdem is föllelheíő. Otthagytál! a magyar hMeltságth a hisállsmást Egy cseh (?) detektív inzultálta egyik vámtisztünket. és kezelésükben a fürdő teljesen tönkrement. Mint mikor a tehenet csak fe­jik, de nem étetik, úgy kezelték Ujhelyben a fürdőt, rászolgálva arra a kézlegyintésre, amely a többi között ennek a kérdésnek is kidukált. A helyi lapokat is régebben foglaikoztatja ez a valósággal kí­nossá merevedett ügy, nem egy­szer szóba került a nyilvánosság előtt, mig végre a város jelenlegi polgármestere szőnyegre hozta ezt a kérdést és dicséretére legyen mondva, a mai nehéz viszonyok között is megtalálta azokat a mó­dokat és eszközöket, amelyekkel a közönség érdekében fekvő fürdő- ügyet kielégítő megoldáshoz jut­tathatja. Bejártuk a telepet, megtekintet­tük az építkezést s tanúi voltunk annak, hogy olyan szép és gon­dos munkával folyik a Diana hely­reállítása, amely most már rövid idő alatt lehetővé teszi, hogy az újhelyi közönségnek nem kell nagy költséggel és fáradsággal — mikor erre szüksége van — Szerencsre, Miskolczra, vagy a fővárosba kirándulni, hogy meg- fürödhessék. A fürdő átalakítását — a pol­gármester és a városi közmüvek vezetőségének indítványára már áprili1 hóban elhatározta a kép- viselö.ostüle felhatalmazást adva száz millió takarékkorona kölcsön felvételére. Ez az összeg a költ­ségvetést teljes egészében nem fedezi ugyan, de a hiányzó ösz- szeg a többi üzemek bevételeiből fedezetet nyer. A kölcsön ezidőszerint még nincs folyósítva, de a polgármes­ter minden összeköttetésének fel- használásával igyekszik azt kisür­getni s eljárásának rövid idő mul­rizáió rábeszélést, hogy jusson eszébe a bíróságnak, minő felhá­borodással fogadták az „elvtársak“ tegnap este az elnapolást, meg mernék-e még egyszer azt kísé­relni? Végül az volt a bitang egyetlen, de annál végzetesebb „argumentuma“: kijelentette, hogy „Bettelheim elvtárs legalább há­rom ellenforradalmár felakasztását követeli.“ Mikor az ily módon kikészített „bíróság“ visszavonult, Lang a védőhöz lépett. Mümeghatottságot szimulálva kijelentette, hogy ő is ösineri a védő által felsorakozta­tott szocialista irók müveit, egy ben beöstnerte, hogy a bizonyíté­kok gyöngék, de lássa kérem — úgymond — igazán „pechjük van a vádlottaknak,“ mert Bettelheim elvtárs határozott parancsa, hogy a legelőször kézrekerülő ellenfor­radalmároknak lógniok kell.“ Eme kijelentésben némi mentegetődzés féle volt. Bűnének terhét cinkos­társára próbálta hárítani. Kiegé­szítette mondókáját avval, hogy ő anarchista, el van szánva min­denre, nagyobb nyomatékot adan­dó kijelentésépek, a zsebéből re­volvert vett elő. Különben — tette mindezekhez — a direktórium gondoskodott a saját biztonságáról. Éjjel-nappal indulásra kész vonat várja az állomáson. (Folyt, köv.) Az újhelyi vasúti határforgalmat jő idő óta — az átutazók nem kis könnyebbségére — a kisállo- máson bonyolították le a magyar és cseh vasutasok, utlevélláttamozó és vámhivatalok. így a határátlé­péssel járó formalitások a mini­mumra redukálódtak és egyetlen hang sem panaszkodott felesleges hivataloskodásról. Ezt a közönség érdekében való eredményes és ör­vendetes együttműködést azonban 23-án, szerdán délután egy csa­pással kettévágta Molnár Géza úr, Neve a névtelenség homályából ezzel egyszerre felugrott a közis­mert emberek sorába. Elég ala­csonyról. Mondhatni nagyon ala­csonyról, tehát dicséretes szép formát ugrott Molnár ur, a kassai rendörigazgatóság állítólagos de- tektivje. Vaiamikor magyarnak mondta magát. Hitelt is tudott szerezni szavának s ekkor hiszé­keny embereket állított a falhoz. Ráfizetett, lecsukták. Megszökött és lett cseh, aki tótul sem tud és felütötte tanyáját a kisállomáson. Tehát nem ok nélkül volt kelle­metlen munkatárs kisállomási ki- rendeltségünk számára. Mindenki tartózkodott tőle, sőt viselkedése j arra kényszeritette a kirendeltség vezetőállásban levő tisztviselőit, hogy beosztottjaikat óvják a vele való érintkezéstől; ami viszont gyűlöletet gerjesztett benne a mieink ellen. S ez a harag szer­dán délután egy arculliiéssel be­fejezett lármás piszkolódásban robbant ki. A jelzett időben szolgálatban lévő Schwarczer Ödön, vámszaki tisztünk, egy cseh pénzügyőr kí­séretében sétált beszélgetve a fő­épület felé, amikor a hid melletti bódé előtt ülő két uniforinisos cseh magához hívta kísérőjét és vele behúzódott a bódéba, melyből most kilépett Molnár. Utólérve a vámtisztet, „maga mondta rólam, hogy betyár csirke­fogó vagyok?“ kiáltással próbál­kozott szóváltást provokálni. De Molnár ur tévedett, Schwarzer csendes maradt. így unisolo hang­zott el egy renegát véleménye a magyarokról és egy a területen­kívüliség jogait élvező magyar vámtisztnek revolvergolyóval való megfenyegetése. Schwarzer szót­lansága sem tudta lefegyverezni az ipszét, aki végül is arcultitötte vámtisztünket — s mint ki jól végezte dolgát — bevonult a kan­tinba sörözni. Megjegyezzük, hogy Schwarzer egyáltalában nem provokálta az inzultust, csak nem érintkezett Molnárral és erre másokat is fi­gyelmeztetett. A kisállomáson igy — lelkűk I rajta — lehetetlenné vált minden együttműködés a csehekkel. Mi- gály Zottán, a vámhivatal h. ve­zetője félbehagyatva minden mun­kát, irodájával és beosztottjaival azonnal átjött a nagyállomásra. Természetesen követték az utlevél­láttamozó osztály közegei és a Máv. kirendeltsége is. Ez a rövid oka annak, hogy szerda este óta a határt átlépő közönség kétszer kénytelen elő­venni útlevelét és kibontatni cso­magjait, — a nagyállomáson a mieink előtt és a kisállomáson a csehek előtt. Meddig fog tartani megint ez az állapot, nem tudjuk. Az arra illetékesek megtették felsőbb ha­tóságukhoz a jelentést s érthető, ha elégtételt kérnek a durva in­zultusért. Hatóságaink minden­esetre megfogják találni módját a leghelyesebb megoldásnak. Sritannia-Szátló Budapest Szobák K 35,000-1 kezdve, Teljes pensio (lakás és ellátás) K 90000 tói kezdve Elözeíes rendelés esetében saját autó a keleti pályaudvarhoz oda vagy vissza K 35,000 :e2 i » E s:. — VValkó Lajos kér. minisz­ter és Kállay Tibor v. pénzügy- miniszter Táilyán Előkelő ven­dégei voltak múlt szombaton és vasárnap lapunk főszerkesztőjének, báró Maillott Nándor nemzetgyű­lési képviselőnek. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Kál­lay Tibor volt pénzügyminiszter töltöttek két napot főszerkesztőnk vendégszerető kastélyában. A To- kajhegyaija érdekei iránt mindig a legmelegebb érdeklődést tanú­sító vendéglátó házigazda felhasz­nálta ezt az alkalmat is arra, hogy vendégeivel a Hegyalja mai hely­zetét megismertesse s az okok feltárásával rámutatott arra a ne­héz gazdasági helyzetre, melyben a Tokathegyalján a termelők és a borkereskedők egyformán sínylőd­nek. Ennek a fontos megbeszélés­nek az eredményei mielőbb jelent­kezni fognak. Ezúttal azt a tájé­koztatást is szereztük, hogy a kormány a lengyel borexportra a lehető legnagyobb gondot fogja fordítani s csak annyi lodzi textil­árut bocsát be, amennyi bormeny- nyiséget a lengyel kormány bebo- csát. Vasárnap az Uribor pincé­szetét tekintették meg a vendégek Mádon, meglepődéssel szemlélve azt a nagyarányú, fejlett és ok­szerű pincegazdálkodást, mely a Szövetkezetét a Tokajhegyalja egyik legkiválóbb gazdasági szer­vezetévé fejlesztette. — A Vörös Kereszt Egylet ujhefyi fiókja az elmúlt szomba­ton tartotta közgyűlését Dókus Gyula ny. alispán, kormányfőta­nácsos elnöklete alatt. A közgyű­lésen Dókus Gyula bejelentette az elnökségről való lemondását. 45 éven át vitte Dókus Gyula a Vö­röskereszt Egylet itteni ügyeit fá­radhatatlan ügy buzgalom mai, ne­mes kitartással s a közérdekű ügy iránti nagy megértéssel. A világ­háború alatt főmegbizottja volt az Egyletnek s mindannyian emlék­szünk még, hogy a hajlottkoru huszárkapitány, milyen munkabí­rással, odaadással, katonás pon­tossággal teljesítette nehéz köte­lességeit. A közgyűlésen ez a há­lás elismerés a legteljesebb mér­tékben jutott kifejezésre azáltal is, hogy kívánságára az Egylet elnö-

Next

/
Thumbnails
Contents