Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-07-26 / 60. szám

Ötvenötödik évfolyam. 60. SBám Sátoraljaújhely, 1924. jullus 26. Megjelenik hetenként kétezer ezerdán ée szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) | Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP |, Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : (szerkesztőség) 63.szám FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: 63. szám. (kiadóhivatal) Hizsek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. il londoni konferencia Már jó ideje fontos ta­nácskozások folynak London­ban, amelyeknek az a céljuk, hogy a német kérdést végre dűlőre juttassák. Az egykor oly hatalmas német biroda­lom a gazdasági bajok özö­nével küzd s az a látszólagos nyugalom, amely a jelen pil­lanatban Németországban ural­kodik, nem a rendezett gazda­sági helyzet következménye, hanem minden valósziniiség szerint annak az óriási erőfeszí­tésnek a végső akkordja, ame­lyet a német nép további fenma- radása érdekében tett. Ugylát- szik a józanabbul gondolkodó világbirodalmak, mint Ang­lia és Amerika, valahogy azt sejtik, hogy Németország esetleges összeomlása az egész világ gazdasági életére olyan katasztrofális következmény­nyel lenne, hogy azt a leg­jobb megelőzni. Ezért keresik, kutatják már hónapok óta nyilvános és magánkonferen­ciákon a módozatokat, ame­lyeknek segítségével biztossá lehet tenni a német jövőt mégpedig olyan formában, hogy a versaillesi békecikke­lyek érvényessége lehetőleg kevéssé sértessék meg. A megegyezés legnagyobb akadálya Franciaország. Bizo­nyos lelki motívumok érthe tővé teszik a franciák aggo­dalmait, hiszen ez a föld szen­vedett a legtöbbet a világhá­ború irtózatos pusztítása miatt s a francia nép olyan vérál­dozatot hozott, amelynek vég­zetes következményei még manapság meg sem mutat­kozhattak s amilyenre nem lesz képes belátható időn be­lül. Természetes tehát, hogy a franciák biztosítani akarják az oly mérhetetlen áldozatok árán kivívott győzelmet s el­pusztított területeiket, mérhe­tetlen háborús adósságaikat a szintén összetört német nép verejtékéből kisajtolt pénzzel akarják rendezni. A győztes­nek a háború morálja szerint jogai vannak, de kérdés, hogy hol van az a határ, ameddig szükségességét parancsolja, mert ha Németország egy rothadó ronccsá válik, itt Eu­rópa szivében, a fekély és métely bacillusai el nem ke­rülhetik a körülötte fekvő or­szágokat sem. S hogy itt melyik országra gondolunk elsősorban, azt szükségtelen szóval is megnevezni. iuidesen Ítészen lesz a Diana-M Teljes átalakítással kerül üzembe. ezeket a jogokat okos dolog kihasználni. — Franciaország nagy igyekezetében, hogy uj vért és erőt szívjon az elsor­vadt nemzeti élet vérkeringé­sébe, olyan makacs s rövidlátó j álláspontra helyezkedett, amely j pillanatnyilag talán megszerzi a franciáknak mindazt, amit akarnak, de amelynek vég- zetszerü következményei le­hetnek a távolabbi időben. Mi történik ugyanis, ha Németország összeomlik? Egy ilyen hatalmas birodalom, amely évtizedeken át a világ szívverésének egyik központja volt, valahogy annyira bele­illeszkedett a nagy színjáték­ba, hogy azt onnan kitépni, létezését teljesen lehetetlenné tenni, a legnagyobb veszélye­ket magábarejtő vállalkozás. Németország főleg mai meg­tépázott helyzetében hatalmas * fogyasztó, a külföfdi piacokon rengeteg bevásárlásokat esz­közöl s kénytelenségből jó arannyal fizet Amerikának és Angliának. Tehát ennek a két birodalomnak a magatartását nem a puszta szerelem szabja meg, hanem az okosság. De bármennyire igy is áll a do­log a józan euiópai nézőpont mindenképen a megegyezés ; Azok között a panaszok között, melyeket a város tagadhatatlanul elmaradott és lassú fejlődése miatt Ujhelyben minduntalan lehet és lehetett hallani, legindokoltabbak a Diana-fürdő kérdésével kapcso­latos kiszólások. Évek hosszú sora óta teljesen nélkülözi már a kö­zönség ezt a tisztasági és köz­egészségügyi intézményt, melynek hiánya méltán hívta ki a városi vezetőséggel szemben a legszigo­rúbb bírálatot. Valamikor, mondhatjuk réges- régen, volt fürdője Ujhelynek: a ! Diana gőz- és kádfürdő, amely úgy ahogy mégis csak szuperált valamennyiré, üzemben volt és hacsak szükségszerűen is, de meg­felelt céljának és hivatásának. Az a gazdálkodás azonban, amely Ujhely vezetésében nagy nemtörő­dömséggel a közönség érdekeinek | lazsálásában jeleskedett, hamaro­san tönkretette és használhatatlan állapotba hozta a fürdőt is. És hogy ez a patópál-féle szisz­téma, milyen alapos munkát vég­zett, hogy a kötelességszerü gon­dozás és karbantartás elmulasztása ma milyen anyagi terheket igé­nyel a város közönségétől, azt az Ítélheti meg legjobban, aki bejárja ezt az uj életre hivott telepet és megszemléli azt a költséges és nagyarányú átalakításokat, ame­lyeket a város mostani vezetősége a Dianában végeztet, j Azért, hogy Ujhely közönsége évek hosszú sora óta fürdő nélkül volt, nem lehet a város jelenlegi veze­tőségét felelőssé tenni, hiszen na­gyon rövid ideje még annak, hogy a vezetést a kezében tarlja. De felelősek a fürdő állapotáért azok, akik olyan primitiv hozzáértést és gondosságot és annyi indolenciát tanúsítanak, hogy felügyeletükben A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (66) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A másodnapi tárgyalás némileg alkalmazkodott a formához. Meg­hallgatták a vádlottakat is és al­kalmat adtak a védőnek az irá­nyitó beleszólásra. Sőt Galamb József elnök egy tanút, akit bitang buzgalma elragadott s a védő azon kijelentése után, hogy a bű­nösséget nem a tanú, hanem a bíróság van hivatva kimondani, szájaskodni kezdett, rendre is utasított. A tárgyalás amennyiben tisz­tázta a helyzetet, a vádlottak ja­vára tisztázta. Egyetlen komoly bizonyíték sem szólt a vád ala­possága mellett. Egyik-másik tanú, aki nyilván a tömeghangulat által befolyásolva, vagy rosszindulatból terhelőleg vallott, a védő azon kérdésére, hogy meg tudná-e mu­tatni a vádlottak közül azt, akit vallomása terhel, tétovázva bámult a vádlottakra s kisült, hogy nem képes határozottan felismerni. A A vallomások típusa az volt, „igen, mind ellenforradalmárok“, „ők is ott voltak.“ Lang vádbiztos, beszédében „fényesen beigazolnak“ látta a vádat s a három „főbünös“ halá­lát kérte. Dubay védő, kínos helyzetében is, fején találta a szeget. Tisztában lévén azzal, hogy a fogyatékos intelligenciájú, gaz felbujtók s a felbőszített tömeg terrorja által akaratbénulttá vált bíróság jogi érvekkel meg nem győzhető, rö­vidre fogta a bizonyítási eljárásra vonatkozó előadását, annak a hang­súlyozásával mindazonáltal, hogy a tanuk hézagos és ingadozó val­lomásai a teljesen bizonyittatlanul maradt részletek mellett, nem igazolhatják a vádak alaposságát, védőbeszédének súlypontját a leg- hirnevesebb szocialista irók mü­veiből vett idézetekbe helyezte át, amelyek kivétel nélkül ellentmon­danak a halálbüntetésnek. A szo­cializmus valódi nagyjai nem a borzalmak terrorjával, hanem az emberi elmébe beható világosság­gal akarták az általuk „világmeg­váltónak“ hirdetett tanaikat elter­jeszteni, gyászos ellentmondást látván az embertelen eszközök alkalmazásában. Csak azon eszme ! válhat az emberiség közkincsévé, amely a benne rejlő törhetlen igazság erejével képes hódítani. Ha tehát a bíróság vétkeseknek találná is a vádlottakat, ne vegye el az életüket, amely helyrehoz- hozhatatlan. Van elég ereje a pro­letár államnak ahoz, hogy akiket javítani s felfogása részesévé tenni akar, élve különíthesse el azoktól, akiket félt. A vázlatosan ösmertetett alap- gondolatok, a kétségbeejtő helyzet hatása alatt fokozódó ékesszólás keretében megrázó hatást gyako­roltak, amely nemcsak a birákon, hanem a jobbára vörös katonák­ból állott hallgatóságon is szem­mel látható volt. Lang vádbiztos fel is pattant a védőbeszéd után s ellensúlyozan­dó annak hatását, replikájához fogott: „én nem tudok — úgy­mond — olyan szépen beszélni mint a védő, de itt nem szavakra, hanem tettekre van szükség“, fi­gyelmezteti egyben a „bíróságot“, hogy ne hagyja magát a védő ál­tal, aki a régi kapitalista zord felfogásában nőtt fel, befolyásolni. A kiontott proletárvér bosszút kö­vetel. Mikor már a forradalmi tör­vényszék Visszavonulóban volt, akkor is folytatta Lang a terro­EgT37-os száano. áia ÍOOO

Next

/
Thumbnails
Contents