Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-11-15 / 91. szám

Ötvenötödik évfolyam. 91. szám Sátoraljaújhely, 1924. november 15. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 6?. szám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Már számos esetben tettük szóvá azokat a szomorú je lenségeket, amelyek az elsza­kított területeken élő magyar­ság Helyzetét megkeserítik. Rámutattunk arra, hogy a népszövetség nem fejt ki kellő erélyt még annak a csekély jognak a biztosításában sem, amely idegen elnyomás alatt élő véreinknek osztályrészül jut. Újból és újból jajkiáltá­sok törnek át a kis megcson­kított Magyarországba, jaj­kiáltások Erdélyből, a Felvi­dékről, a Bánátból, a Bács kából, mindenhonnan, ahol magyarok élnek és szen­vednek. Legutóbb a román szená­tus ülésén Nagy Károly er­délyi református püspök me­rész és határozott beszédben mutatott rá arra, hogy a gyu­lafehérvári gyűlés határoza­tainak egyetlen pontja sem ment teljesedésbe. A kisebb­ségek nem használhatják a saját nyelvüket a közigazga­tás és igazságszolgáltatás fó­rumai előtt, nem taníttathat­ják gyermekeiket olyan isko­lákban, ahol az édes anya­nyelven csepegtetnék beléjük a tudományokat. Igazságos politikát követelt s ez az igaz­ság csak az a csekélység, hogy a nemzeti kisebbségek nyugodt fejlődését ne akadá­lyozzák meg erőszakkal. — Utána Vajda-Vojvoda volt miniszter tette szóvá azt a kíméletlen politikát, amely Erdélyben csak egy kizsák­mányolandó területet lát s ahol kleptokrácia, magyarán tolvajság uralkodik. Súlyos vádakat vágott a román kor­mány fejéhez s Bratianut egyenesen megvádolta, hogy erőszakos eszközökkel hami­sította meg a román válasz­tások eredményét. Amiket itt elmondtunk, ezek a vádak oly emberek ajkáról hangzottak el, akik maguk is élik és szenvedik a román igazságtalanságokat. Az egyik magyar, a másik erdélyi román, de egyek a panaszok kiáltásában, egyek az igazságosság felé való tö­rekvésben. Az egész kisantant céltudatos és fokozatos mun­kával törekszik arra, hogy a már amugyis végletekig meg­nyomorított hazánkat sziszte­matikus munkával tönkrete­gye. Katonákat és fegyvereket keresnek nálunk, akik a vég­letekig ki vagyunk fosztva, akik boldogok vagyunk, hogyha a nyomorúság ful- lasztó légkörében szabad lé­legzetet vehetünk s minden vágyunk a béke, a nyugalom. Tudjuk, hogy a legyőzöttek kenyere az igazságtalanság, de ha a népszövetség azzal a pretenzióval lép fel, hogy a kisebbségek védelmét min­den erővel keresztül viszi, akkor ez az Ígéret ne ma­radjon csak frázis, ne marad­jon csak üres szó, mert a legyőzött országokat ért foly­tonos csalódások végre is meg fogják rendíteni azt az erkölcsi erőt, amelyet az elő­zetes szép programm alapján a kis nemzetek bizalma köl­csönzött a népszövetségnek. Ha a népszövetség Col­ban urat küldi ki az erdé­lyi magyarság panaszainak A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (93) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Lezárultával a Bettelheim-kor- nak, vissza kell pillantanunk rá s amennyiben hézagpótlásként szük­ségesnek mutatkoznék, „szemügyre kell vennünk“ a sátoraljaújhelyi bolsevizmus fő alakját. Dr. Bettelheim Ernő jómódú családból származott. Gyermek­kora és fiatalsága ment volt a nélkülözésektől s mint családjának eleven eszével korán feltűnt sarja annak becézett kedvence lett. Ta­nulótársai és tanárai egyaránt mint eszes, szorgalmas, ambiciózus ta­nulóról emlékeznek meg, aki nor­mális iskoláit s az újhelyi (pia­rista) főgimnáziumot véges-végig mint első eminens végezte el. Ta­nárai annyira kitüntették, hogy házi dolgozatok megbirálásával bizták meg. Testi ügyessége pár­huzamosan fejlődött a szellemiek­kel, mint tornász is az elsők kö­zött volt. és helyzetének megvizsgá­lására, akkor ez az ur ne úgy teljesítse feladatát, hogy csak banketteken vesz részt, amelyeket a román hatóságok rendeznek tiszteletére, ne olyan emberrel kisértesse magát hi­vatalos utján, aki az erdélyi magyarság egyik legnagyobb ellensége, hanem annak a megbízásnak hü teljesítésében, amelyet a népszövetség ráru­Amint lapunk múlt számában irtuk, Thuránszky László főispán csütörtök reggel a fővárosba uta­zott. Utazásának célja a főispáni értekezleten való részvétellel kap­csolatban több nagyfontosságu ügy elintézése volt. A főispán pénteken este vissza­érkezve a tővárosból, szombaton reggel fogadta munkatársunkat s a főispáni értekezletről és a vár­megyét közelebbről érintő ügyek­ről a nyilvánosság számára a kö­vetkezőkben nyilatkozott: — A Zemplén nov. 8-iki szá- | mában fentartással közölt az a hir, melyet a lap egyik miskolci újság értesülése nyomán közölt, Korán mutatkozott nála az el­bizakodottsága, amelyet a nem zabolázott kamasz értelem nyegle blazirtsággá fejlesztett. Értelme el- ferdülésének az idő is kedvezett. A minden tekintélyt lábbal tipró, nemzetietlen felfogás burjánzik fel az irodalomban, mételyezi meg a közszellemet. A politikai közélet­ben a velőtlen demagógia tobzó­dik, hajszolva az egyéni érvénye­sülés sikereit a nemzet életérde­kei rovására. Nevek bukkannak fel az ösmeretlenség homályából, amelyekhez azóta átok tapadt. Társadalmi intézmények keletkez­nek vagy kelnek munkára satani- kus elánnál, amelyeknek nem is rejtett célzatuk a nemzeti érzés elfojtása, a nemzet eszményeinek lerombolása. Pokoli ambíciók az irigység emésztő tüzének fellán- goltatását veszik munkába. Irtsák ki a nincstelenek a vagyonosokat 1 (Világ proletárjai egyesüljetek!) A fajok nemes versenye helyébe a minden nemzet csőcselékéből ala­kult tömeg ama szenvedélyét (az irigységet) igyekszik vezéreszmévé tenni, amely ha az emberben el­hatalmasodik, azt megszelidithe- tetlen fenevaddá képes tenni. házott szálljon le az erdélyi magyarság közé, hallgassa meg panaszait, nézze meg saját szemével nyomorúságait s akkor bizonyára más jelen­tést küldött volna a népszö­vetség tanácsa elé és saját lelkiismerete sem engedte volna meg, hogy az erdélyi magyarság helyzetét olyannak tüntesse fel, mint ami semmi kívánni valót nem 'hagy hátra. hogy t. i. a kormány pénzügy­igazgatóságok — s közöttük az újhelyi pénzügyigazgatóság — megszüntetését tervezi, minden ala­pot nélkülöz. Magánál Búd János pénzügyminiszter urnái érdeklőd­tem s ő a leg erélyesebben megcá­folta ezt a híresztelést. — Annál kevésbé lehet ilyen terve a pénzügyi kormányzatnak, mert hiszen most járt Ujhelyben a kereskedelemügyi minisztérium magasépítési osztályának vezetője, Vásárhelyi Dezső műszaki főta­nácsos, aki az itteni felvételek alapján máris munkába vette a központi hivatali székház építési terveinek elkészítését. A durva materializmus sivár légkörében fejlődnek forradalmár hajlamai, erős kilengéssel a nihil irányában, amit környezetének majomszeretete s az elnemzetiet- lenedett bamulói zsenialitásnak minősítenek. Hamar nekiront a vallásnak, ami a szocialisták sze­rint különben is „magánügy“ s mint olyannak is csak ideig-óráig van létjogosultsága, ameddig a világboldogitó internacionále meg­tűrni jónak látja. Vallástalansága az atheizmusban köt ki s annak tekintélyt tipró hangulatában a hígvelejű pökhendiség elhasznált bombardjaiban ad kifejezést. Szavahihető emberek beszélik, hogy — egyetemi hallgató korá­ban — a zsidók kiengesztelési ünnepén, édesanyja kérésére elkí­sérte őt a templom kapujáig. Ami­kor az anya arra kérte a fiát, hogy kisérné be a templomba is, a fiú a méltatlankodás hangján tört ki: „ugyan, anyám, csak nem képzeled, hogy én — a templomra mutatva — oda be fogok lépni“ s azzal visszafordult. Bettelheim Ernő ellenszenves alakja volt a városnak — kivéve övéit és tudákos bámulóit. A kon­Thuránszky László főispán nyilatkozik a főispáni Értekezletről Nincs bxó a pénzttgylgazgatóságok megszüntetéséről. — Könnyíteni fognak a közerő kirendelésének terhein — Központi kezelésbe veszik s postatakarék ntján fizetik a rokkantak Járulékait — Rendezik a vármegyei tisztviselők státusát — A vármegyei nyugdíjasok Is pon­tosan fogják kapni Illetményeiket

Next

/
Thumbnails
Contents