Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-10-22 / 84. szám

2. oldal Z E M P L E N 1924 október 22 tekintetében, de a legnagyobb va­lószínűség szerint újévig megma­rad a 17 ezres. JKagyarország újra €urópa bástyája lesz ? Paul Guiton svájci lapszer­kesztő vezércikket irt Magyaror­szág helyzetéről és cikkében ko­moly megértéssel veszi sorra a magyarok panaszait. Megállapítja, hogy a világháborút voltaképpen a pángermánizmus és a pánszlá­vizmus összetűzése robbantotta ki. Igaz, hogy Magyarország a hábo- boruban Franciaország ellenségei­nek oldalán állt, de az adott hely­zetben bajosan lehetett más vá­lasztása. Magyarország feldarabolását semmi sem igzolja. Franciaország­nak ebből a széttagolásból semmi haszna nincs, ami már több ízben bebizonyult. A veszély bizonyos. Genfben igen szép szónoklatok hangzottak el mostanában, de ha felvetették volna a kérdést, mi történik akkor, ha a szovjet-köztársaságnak egy szép napon eszébe jut, hogy Besszarábiát kiragadja Románia kezéből — bizonyos, hogy a vá­lasszal nagyon zavarba jöttek volna. Ha ez csakugyan megtör­ténnék, Európa egész déli része lángba borulna, mielőtt a nagy­hatalmaknak csak kisujjuk meg- mozditására is idejük lenne. És ki tudná előre látni, hogy milyen bonyodalmak várnak akkor Euró­pára. Akkor fogják csak sajnálni, hogy a Duna mentén nincs ellen­álló erő. Lehet-e Magyarország most vagy a jövőben ez az ellenálló erő> Kétségkívül nem. A trianoni szerződéshez nyúlni: ez szintén a puskapor felrobbantásának egyik ' 4* tehát minden rábeszélő tehetsége­dig1 fWWJ mef és könyörögtem, adjon tele­fonon parancsot, hogy férjemet ne bántsák. Egy ideig habozott; végre mégis megszállhatta valami emberségesebb érzés és parancsot adott, mely szerint „börtönbe do­batja azt, aki Mailáth elvtárshoz mer nyúlni és úgy kell vele bánni, mint egy proletárral“ volt a kon­klúzió“. „Lehetett 5—V26, mire idáig jutottunk. Kényelmesen elhelyez­kedett egy díványon; én csak ül­tem a kaiosszékben vártam, hogy mi lesz ebből ? Aludni persze nem tudott, mert kezdődött nemsokára az összefogdostatott városbeli tú­szok kihallgatása és nekem azért kellett ottmaradnom, hogy végig­hallgassam mindegyiknek az íté­letét. Mondhatom, hogy abban a pár órában nagyszerű alkalmam volt jellemtanulmányok megté­telére 1 Végül fél 9 órakor kijelen­tette, hogy most fürödni és regge­lizni megy, engem azonban még akkor is otthagyott teljes bizony­talanságban, mert tanácsosabbnak találtam semmitsem kérdezni. Azt hiszem, akkor mehetett a direktó­rium elnökével az én ügyemet megbeszélni, mert elég gyorsan visszajött*. (Folyt, köv.) módja lenne. Hiába hivatkozik Magyarország igazságára és jogára. Hiába hivatkozik természetes ha­tárokra, néprajzi adatokra, hiába sürget népszavazásokat. De a jö­vőben számíthat mélyen gyökerező szellemi erőire és számíthat fek­vésére is, mert két lábbal a Duna két partján igen fontos helyzetet foglal el. Joseph de Maistre sza­vához kell tartania magát: a sze­rencse azokhoz szegődik, akik várni tudnak. Hősi korában Magyaror­szág megmentette Európát a tö­rök áradattól. Ma sem ért még távolról sem véget az a szerepe, hogy a Nyugatnak őrszeme legyen Kelet felé. A vármegyék hitelt vehet­nek fel a közérdekű inség- munkákra A kormány rendeletet adott ki, amellyel felhatalmazza a vármegyék alispánjait és a városok polgár- mestereit, hogy a közmunka akció keretében teljesítendő közérdekű inségmunkák céljaira a maguk hatáskörében belügyminiszteri jó­váhagyás nélkül, de utólagos be­jelentési kötelezettség mellett a Pénzintézeti Központtól, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által megállapítandó összegű köl­csönt vehessenek igénybe. A kölcsön fölhasználásának módozatait mindig a végzett mun­kálatokhoz képest az illetékes szakminisztériumok fogják ellen­őrizni. A népjóléti miniszter által meg­állapított összegű kölcsönök tör­vényhatósági közgyűlési határozat és belügyminiszteri engedély nél­kül' is felvehetők utólagos bejelen­tés kötelezettségével. A törvényhatóságok már türel­metlenül várják a kölcsön kiuta­lását, mert a megyék háztartása és a törvényhatósági útalapok min­denhol ugyanazt a szomorú képet mutatják s a kölcsön nélkül sehol sem tudnak nagyobb mnnkákat végeztetni, amit pedig egyaránt sürget úgy a munkanélküliség, mint a munkálatok természete. Remélhető, hogy a Zemplén vár­megye által felveendő s most már biztosan remélt kölcsön lehetővé teszi az alsóberecki bodrog-hid építésének megkezdését. Városi közgyűlés A polgármester a városi képvi­selőtestület tagjait október 23-án d. u. 4 órára rendes képviselőtes­tületi közgyűlésre hívta össze. A tárgysorozat fontosabb pont­jai: A pénzügyi bizottság javaslata az 1924. évi háztartási és egyéb ' alapok költségvetéséről. A törvényhatósági bizottság ha­tározata a közvilágítás költségei­hez való hozzájárulásról s a tanács és a pénzügyi bizottság javaslata a közvilágítás költségeihez való hozzájárulás módozatának megál­lapítása tárgyában. Szemétdij megállapítása és a törvényhatósági bizottságnak ezen tárgyra vonatkozó határozata. A vármegye alispánjának hatá­rozata a kövezetvám szedéséről. h:i ees. CSAK EGY SZÁL VIRÁGOT KÉRNEK a mindenki halottai. Egy szál virágot várnak a deres fejű öreg népfölkelők, akik az ezeréves múltért, egy szál virágot a pehely- telen állu fiatal legények, akik egy uj ezredévért életüket adták. Hosz- szú sor sirhantjuk domborul az újhelyi temetőben is a sárgult avar alatt s látogatót várnak az ő kö­zelgő napjukra. Látogatót, aki a kegyeletes emlékezés egy virágszá­lát helyezze el avarbaborult, ros- kadt őszi sirj ukra .... November J-Qn d. u 3 órakor gyászünnepség lesz a hősök teme­tőiében s az ünnepség rendezősége Jkéri a közönséget, helyezzen egy szál virágot erre az alkalomra a mindenki halottainak a sírjára, akiket mindenkinek gyámoliianiok kell, mert értünk, az itt maradotta­kért mentek ők a halálba, a szomorú i őszi elmúlásba hanyatlott temető i hideg hantjába. SZIPÁL». mm művészi fényképészeié megnyílt!; Sátoraljaújhelyben, Petőfi-ucca 14. szám 1 Hol is a nagybecsű közönségnek, a fotográfia terén a legmesszebbmenő igényeit elégítik ki ; U. m.: Művészi portrait, speciái gyér- j mek- és csoport-felvételekben, de <* * Külön szakosztály fényképgyitásolniali I; A hősök sírjánál rendezendő ünnep programja: 1. Hiszekegy. Előadja az ipar- testületi dalárda. 2. Gyászistentisztelet a római és görög kath. egyház szertartása szerint. 3 Ünnepi beszéd. Tartja Dóm­ján Elek ág. h. ev. főesperes. 4. Ima. Mondja Göndöcz István ref. lelkész. 5. Alkalmi szavalat. 6. Himnusz. Énekli az ipart, dalárda. A gyászünnepély alkalmával gyűjtő urnák lesznek elhelyezve a hősök sírjainál még hiányzó em­lékkeresztek. beszerzésére, mely célra itt is kéri a rendezőség a közönség hazafias és kegyeletes adakozását. József Ferenc főherceg üdvözlete a túszoknak. Dr. Székely Albert az ifiu József Fe­renc főherceget házasságkötése al­kalmából üdvözölte s erre a fő­hercegtől a kővetkező választ kapta: Nagyságos dr. Székely Al­bert tb. főügyész urnák, Sátoralja ujhely. - Végtelenül jól esett nekem, hogy túsztársainak a sze- 1 retetteljes üdvözletét tolmácsolta. I Amint akkor is érzésben, a szen­vedésben voltunk vallás és fele­kezeti különbség nélkül egyesülve és éreztük egyességünk erejét, ugyanúgy kell egyesülve lennünk abban a nagy törekvésben is, amely a nemzet megerősítésére kell, hogy meginduljon. Ha egy­szer mind kezet tudunk nyújtani egymásnak, a nemzet ujrasztileté- sének küzdelme sokkal rövidebbre fog válni. Önt és az összes tú­szokat szívélyesen üdvözlöm. — Budapest, 1924. okt. 18.— Dr. Jó­zsef Ferenc főherceg. — A polgármester hivatalá­ban. Dr. Orbán Kálmán polgár- mester szabadságidejének lejártá­val f. hó 20-án hivatalának veze­tését átvette. Szabadság. Borbás Géza r.-kapitány, a határszéli kirendelt­ség vezetője a kisállomáson, okt. 20-tól kezdődőleg 4 heti szabad­ságra ment. Szabadságideje alatt dr. Endrődy József r.-fogalmazó helyettesíti. — Tanári jubileumok. Deák üeyza, Novák Sándor és Zelles Lajos sárospataki tanárok most töltik be tanári működésűk 25-ik esztendejét. Tiszteletükre a főis­; kola okt. 26-án este ünnepi va­csorát rendez. — A városok minden jöve­delmüket aranyparitásban szá­mítják. A Magyar Városok Or­szágos Kongresszusa a városok aranyköltségvetése kapcsán érdek­lődött a kereskedetmi miniszte riumnál, hogy vájjon a kövezet­vám díjtételeit aranyalapon róhat- ják-e ki és hajthatják-e be. A mi­nisztériumban Buday László ál­lamtitkár kijelentette, hogy a na­pokban egy rendelet fog megje­lenni, mely arra fogja felhatal­

Next

/
Thumbnails
Contents