Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-10-22 / 84. szám
Ötvenötödik évfolyam. 84. szám Sátoraljaújhely, 1924. október 22. megjelenik hetenként kétszer Bzerd&ngés szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. XTyUttér soronként 1500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. Siam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) •>. érném. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában, ! Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. ! Amen. Adózás és állami érdzh Mostanában a legtöbb újság tartalmának tekintélyes részét a különféle adónemekről írott cikkek teszik ki. — Ezek a cikkek tagadhatatlanul igen alkalmasak arra, hogy különböző érzéseket és gondolatokat váltsanak ki az adózókból, mert mig a bírságolások, zálogolások és végrehajtások felettébb kellemetlenül érintik az adózókat, addig a kereseti adóra vonatkozó különféle kedvezmények azt mutatják, hogy a kormány ügyel arra, hogy az oktalan adóztatással tönkre ne tegye az adózókat. De a bírságolás, zálogolás és végrehajtás sem olyan igazságtalan, mint azt sokan feltüntetni szeretik, nem különösen azoknál, akiknek nem okoz anyagi nehézséget a kiszabott adók lerovása, mert se nem erkölcsös, se nem hazafias, hogy valaki elvonja magát az adófizetés kötelezettsége alul, amig polgártársai vagyonuk és jövedelmük tekintélyes részét az adópénztárba fizetik. De amint erkölcsöt követelnek és áldozatra való készséget az adófizetőktől, éppen- ugy morált, igazságot és belátást kell kérnünk az adók kivetésénél. Igazságosságot, hogy senki ne fizessen többet, mint amennyit helyzete indokol és belátást, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítése el ne nyomorítsa az adó zót s képtelenné ne tegye existenciája fentartására. Mert sok a panasz az adókivetések s különösen a forgalmi adó ellen, mely mai formájában csakugyan a legnagyobb drá gitó. Nem mondjuk, hogy szüntessék be a forgalmi adót, de az adó kezelését, behajtását reformálják úgy, hogy az kevésbé terhelje a keres kedőt, az iparost és a fogyasztó közönséget. A konjunktúra kedvezett egyideig a kereskedelemnek és az iparnak, sajnos azonban, a konjunktúra egy pillanatra sem volt kedvező annak a fogyasztó közönségnek a számára, mely fix jövedelmére, vagy napi keresetére van utalva. Ma már jó régen vége az ipar és kereskedelem konjunktúrájának. Üres üzletek, csendes műhelyek tanúskodnak róla, hogy elmúlt a jó vásárok ideje, nincs vevő, nincs forgalom. Ezeket a megélhetésért nehezen küzdő osztályokat ma kétségtelenül sok teherrel sújtja az adó. Már pedig állami érdek, hogy azok, akik pillérei az állam adópolitikájának, ki ne dőljenek abból a sorból, melyre első sorban kell számolni az újjáépítés munkájában. Az adópolitika morálja tehát az legyen, hogy az állam kapja meg tisztességesen a magáét, de ne nyúljon olyan mélyen a zsebekbe, hogy azok végkép kiürüljenek, mert az üres zsebekből nem tud gazdálkodni sem a kereskedő, sem az iparos, sem az állam. Belátást, megértést kíván a mai helyzet az adózó osztályokkal és kíméletet a kritikus időket élő kereskedelemmel és iparral szemben. Ezt az utóbbi osztályt fenyeA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (88) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. „Ezt megtéve, egynéhány cigányleányt találtam ugyanott, mint a női osztálynak rajtam kívül való egyedüli lakosait, ekkor hálát adtam az Istennek, hogy nem ezekkel záratott össze. Első nap este őrváltásnál beállított hozzám az uj őr, egy jóravaló derék ember és tudatta velem, hogy a szemben lévő elvtársak kéretnek, hogy másnap reggel ne menjek ki az udvarra, majd elvégzik a dolgot. A megható figyelem a legnagyobb hálára indított. Férjemmel kétszer engedtek ki az udvarra egy egy félórai sétára“. „A harmadik éjjel (ápr. 26-án) fél három óra tájban óriási lárma vert fel bennünket, a cellák ajíai kinyittattak s durva ittas vörösök álltak be minden ajtóba azzal a kiabálással: „Kifelé! elmennek inneni“ Férjemmel tanakodtunk, hogy mit is vigyünk el, mert a holmikat magunknak fog kelleni cipelni, tehát csak mentői kevesebbet. összeszedtük a legszükgeti különösen a pusztulás. A kisiparos társadalom megmentése nagy érdeke az államnak és városoknak, melyeknek mindent el kell követni, hogy a kisiparosok ségesebb dolgokat és kiléptünk a tornácra, ahol a félhomályban pislogó mécsesek mellett a vörösöknek szidalmai és egynéhány ideggyönge fegyenc nyögése és jajgatása között sorakozni kellett és lassú léptekkel végigmenni az épületen és az udvaron koromsötétségben a vörösöktől két oldalt kisérve, akik azzal a kedves kilátással fenyegetődztek, hogy „aki kilép a sorból az le lesz szúrva“. „A törvényszéki palota előtt megállították a menetet és felhangzott a parancs: „Mailáthné elvtársnő lépjen kil“ Elválva férjemtől, felvezettek ismét a forradalmi törvényszéki elnök hivatalos helyiségébe és ott az elnök elém dobott egy csomagot (amelyet már két nap előtt gyermekeink küldöttek be a részünkre) és utasított, hogy szedjem ki belőle, ami kell; erre én megkérdeztem, hogy miért tegyem azt. „Elmennek Pestre“ — volt a válasz — „de sokat ne vigyen, mert nincs, aki cipelje; csak cigaretta legyen, az a fő!“ „Ezzel kiment és hallottam a mellékszobában telefonálni. Hosz- szabb tanácskozás után végül ezt mondta az elnök ur a telefonba: „39 férfival mégsem küldhetek átvergődjenek a súlyos válságon és tönkre ne tegye őket az a teher, amely most reájuk is nehezedik az állami érdek mindannyiunkkal közös szolgálata címén. egy nőt egy marhakocsiban I“ Ezzel el lett a sorsom döntve 1 Tudtomra lett adva, hogy én nem megyek, csak férjemnek pakkoljak, azután nagy páthosszal felszólított, hogy menjek férjemtől búcsúzni, amit megköszöntem.“ .Mikor végre a szegény áldozatokat elindították a vasútra, az elnök ur végigébresztette az összes közegeket, kik rendelkezésére állottak és elfogatási parancsokat osztogatott a város ösz- szes számottevő személyiségei ellen.* Közben folyton érdeklődött, hogy a túszok megérkeztek-e az állomásra ? Az egyik ilyen beszélgetés folyamán kivettem azt, hogy a túszok ruházatáról volt szó. Iszonyú félelem fogott el, hogy a férjemet meg fogják ruháitól és bundájától fosztani. Előszedtem * Farkas Andor polgármester, Wil- kovszky Kálmán kereskedő, dr. Mecz- ner Tibor földbirtokos, Dubay Nándor kereskedő, Kardos Zsigmond gyógyszerész fogattak be a túszok közé hajnali négy óra tájban. Még ezeknél is később került a sor Thuránszky László főjegyző és Bernáth Aladár másodfőjegyzőre. A Vilkovszky Kálmántól nyert értesülés szerint Knall halálbüntetéssel fenyegette meg azokat, akik a letartóztatottak hozzátartozóit értesíteni mernék övéik túszfogságba való jutásáról. Ä novemberi házbér 50 százalékkal növekszik a lakbér Egf37“@s szára ára lOnn resr Lakásoknál: 1924. augusztusban volt 10 száz. „ novemberre lesz 15 „ 1925. februárra 20 „ „ májusra 25 „ „ augusztusra 30 „ „ novemberre 36 ,, 1926. februárra 43 „ „ májusra 56 „ Üzleteknél: 1924. augusztusban volt 25 száz. „ novemberre lesz 34 „ 1925. februárra 42 „ „ májusra 50 „ Most novemberre tehát 15 százalék lakbért kell fizetni, boltnál pedig 34 százalékot Azonkívül a közüzemi dij és a bérnek még negyede kincstári részesedés lesz. Mind nov. 5-én délután 5 óráig kell megfizetni. A minisztertanács még nem döntött a szorzószám Elhagytuk október közepét, tehát kezd aktuális lenni a novemberi fertály házbére is, mely az érvényben lévő lakásrendelet szerint most is növekszik, még pedig nem is szelíden, hanem a múlt évnegyedi lakbérnek pont 50 százalékával. — A szanálásról szóló törvény szabja meg ugyanis a lakáspénzek és boltbérek összegének emelkedését is, még pedig azzal a princípiummal, hogy sem, az egyik, sem a másik nem emelheti magasabbra a teljes fel- szabadulás előtt az 1917-es alapbér aranyban számított 50 százalékánál. Ez a legmagasabb ösz- szeg, amit a háztulajdonos szedhet az alatt az idő alatt, mig a házával szabadon nem rendelkezik, vagyis mig neki is a lakás- rendelet parancsol. E szerint a bérek a következőként alakulnak :
