Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-05 / 2. szám
Ötvenötödik évfolyam. 2. szám Sátoraljaújhely, 1924. január 5. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. zzam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. az&m. József Nir. herceg levele Zemplónmegye hőzönségíhez Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Bethlen válasza Aki higgadtan elolvassa Bethlen miniszterelnöknek az ellene és kormánya ellen intézett támadásra vonatkozó válaszát, az, ha az elfogulatlanságnak csak egy szikrája is él benne, meg kell, hogy állapítsa: a válasz korrekt volt és teljesen megnyugtató Ígéret. Újból erőteljes lépésekkel haladtunk a rend és nyugalom felé s talán már az utolsó stációk egyikén vagyunk. Az a körülmény, hogy a miniszterelnök nyíltan és kertelés nélkül kimondta, hogy az államhatalom minden erejével leszámol azokkal, akikhez a csongrádi gaztett szálai vezetnek, egymagában is világos bizonyíték arra, hogy ma már igen nagy csalódásban ringatóznak azok, akik azt hiszik, hogy minden nagyobb kockázat nélkül lehet itt bombákkal operálni. A miniszterelnök azonban még tovább ment. Statáriumot | jelentett be az izgatok ellen, , ami azt jelenti, hogy az uszi- tót, a felbujtót, a lázitót egy köpönyeg alá veszi a bombavetővel s igy az ismeretlen protektorok igencsak meggondolják magukat, mielőtt fér- fiatlan aknamunkájukat megindítanák. Eddig még csak ment valahogyan a bóditó maszlagokkal megkótyagosi- tott fickók, kétes egzisztenciák összetoborzása. Ezután nem fog menni, mert Magyar- ország miniszterelnökének szava garantálja s a stalárium biztositani fogja, hogy a csongrádi volt az utolsó láncszem a galádságok sorozatában. Az ország közvéleménye tapsol a miniszterelnöknek, meit ezúttal is a helyes utón jár és mindenkinek, aki itt rendet és nyugaimat akar, a konszolidációt óhajtja, pártállásra való tekintet nélkül Bethlen mellett van a helye. A nemzet higgadt és józan közvéleményének biztatása a miniszterelnök hátvédje s erre támaszkodva nyugodtan vég. rehajthal minden olyan intézkedést, melyet a posványok lecsapolására szükségesnek talál. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága november hó 19-én tartott rendkívüli közgyűléséből Thuránszky László főispán indítványára meleg hangú feliratot intézett József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszonyhoz házasságuk 30 éves évfordulója alkalmából. József kir. herceg az alább közölt sajátkezű levelében köszöni meg a vármegye közönségének üdvözletét s e levél kísérőjéül elég csak annyit mondanunk, hogy minden sorában kifejezést ad Zem- plénvármegye ősi földje és közönsége iránt érzett határtalan sze- retetének és megbecsülésének. Méltóságos Alispán Uram ! Zemplén vármegye rendkívüli közgyűléséből, a megye közönségének nevében, házasságunk 30. évfordulója alkalmából küldött, feleségemet s engem mélyen megható meleg üdvözletért, hálás szivünk legmelegeb köszönetét küldjük. Zemplén vármegyét, annak minden lakosát szivembe záriam és igaz meleg szeretettel viseltetem iránta; mert nehéz idők véres viharjaiban, midőn nekem adatott meg annak védelme, láttam, hogy a szenvedésben, tűrésben nagy, bizalomban szilárd, hitben rendithetelen. Számos faluját láttam elhamvadni, a nyomort, ínséget a parázsló küszöbökön belépni; és láttam a nem# csüggedő lakók hősiességét és ami a fő: láttam hogy mind magyar szivü, hazájukat önzetlenül szerető igaz hazafiak. Szeretettel védtem őket szent bástyáinkon, a Kárpátok ormain hős magyar csapataimmal, óriás ellenséges hadak betörése ellen: hiszen édes magyar testvéreimet, imádott magyar hazámat védeni, értük szenvedni éltem legnagyobb büszkesége volt, értük életemet kitehetni leghőbb vágyam vala 1 Midőn szivem egész szeretetével köszöntőm Zemplént, azt kívánom, hogy a Mindenható áldja meg a legbensőségesebben egy boldogabb jövőben mindazzal, ami mindnyájunknak a leghőbb vágya: ezer éves hazánk és nemzetünk dicső feltámadásával. Méltóságodnak igaz tisztelője Budapest, 1923. december 28. József fgh. s. k. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (15) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. Vásott gúny és otromba hazugság volt már a köztársaság címében is, amennyiben azt „Nép- köztársaságnak“ nevezték, akik kierőszakolták. Hol volt a nép ? Hol nyilatkozott meg a nép akarata a köztársaság mellett ? Hanem ha a főváros és a városok népsöpredékében 1 Annyi bizonyos, hogy a nép széles rétegei határozott ellenszenvvel fogadták Kun- fiék köztársaságát. Ujhelynek nem volt egyetlen tisztességesebb polgára sem, aki ne ellenszenvezett volna a köztársasággal. A bátrabbak ki is jelentették; a félénkeb- bek a vad orditozás terrorizáló hatása alatt csendben maradtak ugyan, de a passzív rezisztencia tüntetése félreösmerhetlen volt. Az alkalmazkodók, a labilis életszinen lévő emberek egy részének meg- lapulása, a konjunktúra lesők gerinctelen hada észrevehetők voltak ugyan a manifesztációnál, a mely lényegében még sem volt egyéb a társadalmi rend felbontására törő ochtokrácia és a csekély részben elnemzetköziesedett gondolkozásu értelmiség rivalgá- sánál Ez lehetett az oka annak, hogy a köztársaság kikiáltásánál nem lehetett hallani se a Nemzeti Tanács elnökének, se a repre- zentálásra hivatott más tagjának a hangját. Mert akik doctrinär szempontból lelkesedtek is esetleg a köztársaságért, bizonyára elundorodtak attól a köztársaságtól, amelynek olyan keresztelője volt, mint a november 16-iki Ujhelyben. A vármegye falusi népessége vagy nem vett tudomást az államforma változásról, vagy ha hallott is róla valamit, határozottan királyság-párti maradt. Még a földosztás beigérésének a maszlagja se bolondította meg a népet, pedig azt várták fent Károlyiék, lent Betíelheimék. Egy felvidéki faluban, mikor az „elvtárs“ magyarázta a népnek, hogy itt van az üdvözítő köztársaság és eregette az Ígérgetések szappanbuborékjait, egy tót atyafi közbeszólt: „sunnye, olye hto budze kraly (szép, de ki lesz a király), ilyenfajta kiszólások hírét magyar falvakból is hallottuk, ahol nem egy helyütt a nehéz harcok kitüntetéseivel és sebhelyeivel ékesített vitéz katonák, hivatkozással a zászlóra tett szent esküjükre, tanúságot tettek nem- zethüségükről. Világbolonditó Károlyiék a gazdasági bajok miatt mutatkozott és a nemzetközi gazemberek izgatása következtében keletkezett zavargást az irántuk való ragaszkodásnak és a rothadt köztársaság iránt való lelkesedésnek hazudták. A köztársaság kikiáltása Ujhelyben a Csuta, Bettelheim duum- virátus diktatúrájának a kikiáltása volt. Egyelőre ugyancsak cum jure successionis, de tényleg a valóságban is. A köztársaságot ordítozó tömeg nem zenditett rá a Himnuszra, hanem egyes csoportjai az internacionálét bőgték s a veres lobogó alatt vonultak fel. És erről a nyomorult vásári komédiáról írtak azután a Károlyi újságjai hazug tudósításokat, amelyek szerint a határtalan lelkesedés az egeket verdeste és örömmámorban úszott a város és a vármegye. Pedig a nemzetközi csőcselék vad rikácsolásán kívül nem hallottunk itt örömnyilváni- tást s a hamisan és tendeciózusan feltüntetett lelkesedést azok vad bömbölése helyettesítette, akik Uj- hely csapszékeiben és zugkávéhá- zaiban itták le magukat, a dolog- talanságot jutalmazó munkanélküli segélyből. Meg kell itt említenünk, hogy a barakktábor rokkant katonái nem vettek részt a manifesztációban. Akkor még nem fertőztette meg soraikat a nemsokára összeverődött ál-rokkantak pestiliánus tömege. Mikor a manifesztációhoz gyülekező tömeg vörös zászló alatt csoportosult, követelték, hogy a felvonulás nemzeti lobogó alatt történjék. Csutáék azzal a kifogással éltek, hogy nem tudnak trikolort keríteni, mire a derék katonák kijelentették, hogy akkor ők nem vesznek részt a menetben s nyomban eltávoztak. (Folyt, kő».) Eg'yes szám ára 200 20
