Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-21 / 41. szám

Ötvenötödik évfolyam. 41. süám Sátoraljaújhely, 1924. május 21. Megjelenik hetenként kétBzer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. ITyllttér soronként 1400 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon (szerkesztőség) 63. ssám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. ssám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 vámtarifa kérdése Az az országszerte meg­nyilvánuló érdeklődés, amely napról-napra tapasztalható a vámtarifajavaslattal kapcsolat­ban, világosan mutatja, hogy a közvélemény mennyire fon­tosnak tartja ezt a kérdést. Valóban egy olyan intézke­désről van szó, amely az or­szág közgazdasági életét év­tizedekre van hivatva meg­alapozni és irányt adni a ma­gyar behozatal és kivitel pro­blémájának. Legutóbb Buda­pesten a Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének kezde ményezésére nagyfontosságu tanácskozás volt, amelyen a magyar közgazdasági élet leg­kiválóbb szakértői szólaltak fel s vitatták meg a tarifaja­vaslat koncepcióit. Az elhang­zott beszédek közül kiemel­kedik Chorin Ferenc dr. nak a GYOSZ. elnökének felszó­lalása, aki oly szempontokat vetett fel, amelyek érdemesek figyelemre. Elsősorban törté­nelmi visszapillantásban mu­tatott rá, hogy az önálló vám­terület a magyarság régi álma s már a negyvenes években élénk viták folytak róla, de a 48-as idők eseményei lehe­tetlenné tették a megvalósí­tást, mtg a 67-es kiegyezés idején e tekintetben Ausztriá­nak kénytelenek voltunk en­gedményeket tenni. A vesz­tett háborút követő súlyos gazdasági krízis hozta azután ismét felszínre ezt a kérdést, főleg akkor, amikor a kor­mány látta, hogy az eddigi gazdasági elvek alapján a kül­kereskedelmi mérleg deficitjét eltüntetni nem lehet. A felhalmozódó tapasztala­tok arra utaltak, hogy eddigi vámpolitikánkkal szakítani kell $ rá kell térni a védővámos rendszerre. Chorin meggyőző szavakkal mutatott rá, hogy ilyen nagyfontosságu terv megvalósításánál lehetetlen minden igényt kielégíteni, de a döntő szempontnak azt kell tekinteni, hogy a nagy érde­kek diadalmaskodjanak az ap­róbb sérelmek felett. A vám­tarifajavaslat ellen nálunk meg­indult harc nem örvendetes jelenség, mert végeredmény­ben annak a szakadéknak a tágítására vezet, amely az utóbbi esztendőkben sajnos jelenségként merült fel az ipari és agrárius érdekek kö­zött. Ez a mozgalom annál is érthetetlenebb, mert önálló és független gazdasági életre való berendezkedésünket akar­ja megakadályozni. Egy gyön­ge vámpolitika tönkretenné azokat az eredményeket, me­lyeket eddig a szorgos mun­ka az iparfejlesztés terén pro­dukált s végeredményben azoknak az utódállamoknak a gyarmataivá válnánk, amelyek­ről mindent lehet állítani csak azt nem, hogy barátaink. A partikuláris érdekek sérelmé­nek nem szabad számbajönni akkor, amikor egy óriási je­lentőségű kérdés megvalósí­tásáról van szó s mindenké­pen kívánnunk kell, hogy ez a régi nemzeti ideál minél előbb megvalósuljon az or­szág javára. Chorin beszédjének alapját egy hosszú közgazdasági ta- pasztalokra épült élet adta A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (51) 11 A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A rekvirálások — kapcsolatban egyéni akciókkal — kinzó aggo­dalommal töltötték el a polgári elemet. A gombamódra szaporodó proletárhivatalok bebútorozása a diktatúrának nem okozhatott gon­dot a „minden a proletároké“ nyiltparancs mellett. Az ügyvédek Íróasztalai, irógépjei s egyéb iro­dai felszerelési tárgyai egy-kettőre gazdát cseréltek s nagy részük oda is veszett. Az sem volt ritka­ság, hogy a diktatúrának szüksé­ges dolgokon kívül a rekvirálók olyasmiket is magukkal vittek, amikre nekik volt szükségük. Az egyéni akciók is — még pedig nem épen szórványosan — je­lentkezni kezdtek. Eleinte legin­kább a város szélein lakó polgá­rok házaiba kopogtatott be egy­két vörös katona s fehérneműt, posztóruhát, lábbelit követelt s rendszerint rabolt is el. Egy-két emberről a téli kabátot is lehuz­meg s az utána felszólalók, akik nem annyira az általános, mint inkább a részletkérdé­seket vitatták meg, ugyancsak nagy szaktudással s meggyő­zően fejtegették, hogy azok a támadások, amelyek bizo­nyos körökből oly vehemen­ciával indultak ki, bizonyos mértékig alaptalanok, sőt a nagy érdekeket tekintve, tel­jesen elhibázottak. Valóban a Rendkívül fontos s Ujhely város közéletét, fejlődését s a közönség érdekeit igen közelről érintő ügy­ben érkezett ma leirat Orbán Kálmán dr. polgármesterhez a pénzügy m misztérium tói. A leirat arról értesíti a polgár- mestert, hogy f. hó 27-én a pénz­ügyminisztérium érdekelt ügyosz­tályai a közoktatásügyi, a belügyi és a kereskedelemügyi miniszté­rium bevonásával értekezletet tar­tanak, ták az utcán. Nagyobb fehérnemű < rekvirálást a római katholikus plé- S bánián kisérlettek meg, ahová be- j állított három vörös katona s az i összes fehérneműt, személyenkint j három pár kivételével, elvitték. Nem csekély meglepetésre rövid idő múltán a rekvirálók vissza is vitték és hiánytalanul átszolgál­tatták az elvitt készletet. Hír sze­rint a vasutasok, akik a várme­gyeháza kapuja alatt értesültek a rablási kísérletről, nyomban fel­mentek Csutához és követelték a ruháknak azonnal való visszaadá­sát. A bátor fellépésnek meg is volt az eredménye. Minthogy a forrás a rablási kí­sérlet napját naptárilag nem jelöli meg, (egy szombati nap d. u. 4 órájára teszi) ha Csutát tényleg a vasutasok bírták rá a fehérnemű visszaküldésére, akkor a kísérlet április 2-án történhetett, amikor még a vasutasgárdát a diktatúra nem volt képes lefegyverezni s természetesen a vasutasok fellé­pésének nagy nyomatéka volt. Tu­domásunk szerint az említett fe- hérnemürekvirálás volt a legjelen­tősebb s egyben első és utolsó, amely egyházi középület lakói el­len kiséreltetett meg. (Valószínű, hogy az egyéni akció felfüggesz- j külállamokkal megkezdendő gazdasági tárgyalásaink idején már az uj vámtarifával fel­fegyverkezve kell a tanácsko­zásokhoz leülnünk, mert el­lenkező esetben nagyon köny- nyen megeshetik velünk, hogy mohó szomszédaink gyarma­tává sülyedünk. Már pedig ezt bizonyára egy magyar ember sem óhajtja. melyen részletesen megvitat­ják és letárgyalják a a&tor­I Minisztériumok-közötti értekezlet a Közhivatali Székház fölépitésáről A pénzügyminisztériumban lesz az értekezlet A várost Orbán Kálmán dr. polgármester képviseli Sátoraljaújhely, május 21. aljaujhelyl állami hivatalok együttes elhelyezésére s a városháza fölépítésére vonat­kozó városi ajánlatot. A város tudvalévőén a Vörös í Ökör telkét ajánlotta jöl a köz­ponti hivatali székház fölépítésére s részletesen kidolgozott konkrét ajánlatot terjesztett föl erre vonat­kozólag a pénzügyminisztéi iumhoz. A leiratból következtetve, most már valóban fordulóponthoz ért s olyan komoly stádiumba jutott az építkezés ügye, amely reményt nyújt arra, hogy ez a városunk tése ezzel az incidenssel össze­függésben állott). A lakosság kinzó nyugtalansá­gát az elviselhetetlenségig fokoz­ták a közélelmezési nehézségek s még inkább ama híresztelések, hogy miként gondolja a diktatúra a nehézségek eloszlatását. Hirek keltek szárnyra, amelyek szerint a direktórium a proletáriatus ke­nyerét a polgárok kamaráiban le­foglalandó lisztkészletból akarja juttatni. Sőt, hogy a burzsoa egész élelmi készletére reá sza­badítja a csőcseléket. Majd eny­hébb módszerként suttogták, hogy összegyűjti a hatóság a lakosság összes élelmi készletét s közös konyhák főztjére utal mindenkit, természetesen azzal, hogy az ural­kodó proletáriatus kondérjai töl­tessenek meg először s a burzsoá érje be a maradékkal. A Budapestről vett hirek, ame­lyekről a megfélemlített és célza­tosan irányított sajtó hallgatott, fokozták a szinte tűrhetetlen köz­rémületet. Beszéltek a József fő­herceg és egyben több magas állású egyén lemészároltatásáról, a főváros előkelő társadalmához tartozó úri nőknek a csőcselék asszonyai részéről történt meg­alázó bántalmaztatásáról. A hirek Egeres szám ára, lOOO KI.

Next

/
Thumbnails
Contents