Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-21 / 41. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1924 május 21. életérdekében fekvő nagyarányú építkezés mielőbb meg is indulhat. Többször kifejtettük már, meny­nyi és milyen előnyökkel jár váro­sunkra a tervezett székház fölépi tése. Fölszabadulnak azok a laká­sok, melyekben ma hivatalok van­nak elhelyezve. Kedvező, tágas, modern elhelyezést találhat minden arra utalt hivatal s igy különösen a városi hivatalok, melyek elhelye­zése ma igazán csak szükségszerű. Megfelelő s elegendő számú hiva­tali helyiséghez juthat az állam- rendőrség, amely az olyannyira fontos és szükséges bejelentő hi­vatalt, helyiség hiányában nem tudja ma sem megszervezni. A hi­vatalok központi elhelyezése egy­formán szolgálja ezek s a közön­ség érdekeit, inig a hatalmas tel­ken a város szivében, a legélénkebb helyen frontális elhelyezést nyerő épület és a Színház utca kibővítése a város fejlődésének lesz erős bá­zisa, nem is említve a szépészeti szempontokat. Hozzávéve most azt a rengeieg munkaalkalmat, melyet az építkezés fog nyújtani, városi iparunknak, kereskedelmünknek és minden munkáskéznek egyenlően érdeke, ht gy ez az életrevaló szép teiv megvalósuljon és e sokat szenvedett, területeitől megfosztott város kárpótlást nyerjen a reásza­kadt sanyaruságokért s megerő­södjék a jobb jövőbe vetett re­ménységében. Hinnünk kell, hogy a régen ápolt remény valóra válik s min­denkorra alkalmat fog adni a vá­ros közönségének, hogy megnyug­vással, hálával és elismeréssel fo­gadja annak a kormányzatnak gondoskodását, amely az állam- háztartás ezer nehéz gondjai kö­tulozták a valóságot, de ami igaz volt bennük, az is elég volt az el- rémitésre. Való volt, hogy a Jó zsef főherceg palotájában rabolt a söpredék s a főherceg ruháit sem hagyta meg. Amint ma már tud­juk, a főherceg a nála az első al­kalommal tisztelgésre jelentkezett angol katonatiszt küldöttséget se fogadhatta, mert nem volt egy tisztességes kabátja sem s hogy a bitang forradalom leveretése után a főhercegi palotából elra­bolt egyik zongorát egy kispesti rongyproletár odújában találták meg. Ami pedig a proletárasszo­nyok bestialítását illeti, akik taj­tékzó dühhel fordultak utcán, vil­lamoson, élelem elosztóhelyeken a „kalapos nagyságák“ felé s nem csak durva, nyomdafestéket nem tűrő szidalmakkal, de igen gyak­ran tettlegességgel is illették a betevő falat után kétségbeesetten szorgoskodó szerencsétlen úri nő­ket, arról rémregénybe való anya­got lehetett gyülteni. Egyik-másik fertelmes bestiára reá illett Hugó Viktor sötét leírása: „Koca disznó volt tigristekintettel“. (Felyt. köv.) zepette is segítségére akar lenni jejlödésének feltételeitől megfosz­tott városunknak. Vármegyénk főispánja s a ke­rület nemzetgyűlési képviselője mindenkor a legnagyobb súlyt helyezték erre az ügyre és soha nem mulasztottak el egyetlen egy alkalmat sem, melyben az építkezés szükségességének szószólói lehettek. Ez a mostani értekezlet, mint a nagy fáradtságot igénylő utánjá­rások első pozitív eredménye, bi­zonyára csak arra fogja őket késztetni, hogy az eddigi agilitás­sal továbbra is napirenden tartsák az ügyet s minden lehetőt megte­gyenek a sürgős kivitel érdekében. A város részéről az értekezleten a meghívott Orbán Kálmán dr. polgármester és M alá t ts ik György dr. főügyész vesznek részt s kétségtelen, hogy meggyőzően és sikeresen fogják a városnak és a polgárságnak érdekeit képviselni. A közönség legőszintébb érdeklő­dése kiséri őket útjukra s vissza­térve, remélhetőleg számottevő ered­ményeikről számolhatunk be ol­vasóközönségünknek. Közigazgatási határbejárás Szombaton lesz a sátoraljaújhelyi határszakasz bejárása — A magyar határblztos távirata a főispánhoz — Javaslatokat teszünk a Ronyva- szabályozás s az árvlzveszeáelem megelőzése érdekében A magyar-csehszlovák határ- megállapitó bizottság delegációi közös megállapodással a béke- szerződés alapján megállapított országhatár közigazgatási bejárá­sát a Sátoraljaújhely határába eső határvonalszakaszra vonatkozólag május 24-ére tűzték ki. A bejá­rás reggel 8 órakor kezdődik a csörgői határkorcsmánál és a Sátoraljaújhely — Felsőbereczki— Bodrogszög határának találkozó- pontjánál ér véget. A határbejárás célja egyrészt, hogy a hatóságok és az érdekel­tek a határvonalat megismerjék, másrészt a határvonal által érin­tett jogviszonyok és gazdasági érdekeknek megismerése és ösz- szegyüjtése, hogy megfelelő idő­pontban a határmenti jogviszo­nyok szabályozhatók legyenek. Azokat, akik a határmenet foly­tán érdekeikben érintve vannak, felhívja a polgármester, hogy esetleges kívánalmaikat írásba foglalva május 24-ének d. u. 2 órájára személyesen vigyék föl a városháza tanácstermébe. Itt említjük meg, hogy a bejá­Sátoraljaujhely, május 21. rás alkalmával a Ronyva szabá­lyozásának kérdése is szőnyegre kerül, Thuránszky László főispán ugyanis a legutóbbi Ronyvaárviz- zel kapcsolatban jelentést tett a miniszterelnökhöz s erre vonat­kozólag most Tknosos altábornagy, magyar határblztos felkérte a főispánt, hogy a Jelentésében foglalta­kat a politikai határbejárás­hoz foglaltassa újból Írásba s a bejáráshoz boosássa rendel­kezésére. A határblztos május 23-tól 26-álg UJhelyben fog tartózkodni s kívánatosnak tartja, hogy már most konszl- deráoló tárgyává tétessenek azok a Javaslatok, amelyek megállapítanák, hogy milyen rendszabályokkal lehetne a vármegye helyzetét árvlzve- szedelem szempontjából biz­tosítani. Ez is amellett bizonyít, hogy külpolitikai helyzetünk s a mai határmegállapitás szülte nehézsé­gek dacára is gondot fordítanak illetékes helyeken a Ronyva sza­bályozás kérdésére s a majdan bekövetkezhető árvizveszedelmek megelőzésére. gaál 3mre méhészeti főjel- ügyelő előadása az általános Janitóegyesület közgyűlésén Múlt lapszámunkban a Zem plénvármegyei Általános Tanító­egyesület közgyűlésével kapcsolat­ban megemlékeztünk Gaál Imre méhészeti főfelügyelőnek „A köz­gazdaság köréből“ címen tartott , szabadelőadásáról. A magas színvonalú előadás a j legnagyobb tetszést és elismerést | váltotta ki a hallgatóság, a tani- 1 tóság köréből s annyi eleven, gyakorlati, fölhasználható eszmét, tanácsot vetett fölszinre, s olyan célirányosan mutatott rá népünk gazdasági képzésének szükséges­ségére, irányelveire, hogy fontos közérdeket vélünk szolgálni, mi kor Gaál Imre szabadelőadásának eszmemenetét az alábbiakban rö­viden vázoljuk. A mai nevelési rendszerben — 1 kezdette fejtegetését az előadó — j mint általában az életben, két i irány szerint kell haladnunk s ez i az agrárpolitika s az agro-peda- | gogia. Helyes agrárpolitika nélkül ! nem virulhat jólét hazánkra. Az analfabetizmus is rettenetes aka­dálya a nép szellemi s anyagi előhaladásának, — de az agro- analfabetizmus a legnagyobb aka­dálya minden elhaladásnak. Pár példával s tanáccsal akarja azt megvilágítani: mit tehet a tanító az agro-analfabetizmus leküzdése érdekében az iskolán belül s az iskolán kivül. A jó tanitó mindig ideálista volt, mindig rá illett: „a tanító égő gyertya, ki másoknak világít­va, elég“ s ideálista is lesz min­dig, mert a nélkül nagyon bol­dogtalan lenne s nem küzdhetne oly lelkesen nemes céljai érdeké­ben a hit és hazaszeretet aposto­laként . . . A gyermek tanítása — agyának ismeretekkel való megtöltése — céltudatos eljárás és a gyakorlati életre szükséges ismeretek bekap­csolása nélkül szinte érthetetlen; egyéni boldogulás tudatos gazda­sági irányú ismeretek nélkül ne­hézkes, szinte lehetetlen s egész élete, családi s társadalmi mun­kássága félértéküek lesznek. A gazdasági analfabetizmus le küzdésére szervezkedni kell a ta­nítóknak. kiknek a falu gazdasági s kulturális életében, fejlődésében irányítónak kell lenniök. A falu életében a gazdakörök kell, hogy a gazdasági ismeretek magvetői s a hitélet fontos fejlesztői legye nek. A tanítóság találjon kapcso­latot a lalu szóvivő embereivel, értelmesebb egyéneivel s azután vállvetve — ne theoriákon nyár galjanak, hanem - az eleven éle­tet, annak az előhaladásra való hatását mutassák fel, tegyék szem­betűnővé, állítsák elé követendő példaként. Tartsanak gazdasági napokat (gazdanap) itt mutassák be leg­jobb gazdasági termékeiket: álla­tot, baromfit, gabona s gyümölcs- nemüt, kerti vetemények legszebb példányait; szakszerű eiőadások keretében mutassák be a megis­mertetendő dolgokat — uj eljárási módokat, uj vagy javított rend­szerű gépeket stb. — ez alkalom­mal osztassanak dijak, de a juta­lom ne pénz, hanem elismerő oklevél — esetleg érem legyen, mit valamelyik nagyobb tekintélyű egyén nyilvánosan, ünnepélyes ke­retekben, buzdító beszéd kísére­tében adjon át. Az ilyen gazda­napokon lennének nyilvánosan megjutalmazandók a több gyer­mekes gondos nevelő anyák is. Erősen kikel az „egyke“ ellen, mely statisztikánk tanúsága sze­rint mindinkább terjed. Tartsanak gazdasági irányú és célú versenye­ket — versenygépelést; ismertes­sék a mesterséges trágyát, annak Fekete frakk szövetek Magyarország legolcsóbb posztóáruháza a ___1 c____UJíslJ: LL sY.rnw4 VI M W B C&tmialiánikolti fíői costume és ruha szövetek nagy választékban; _J békebeli minőségben kaphatók rtiigui, nauua es ucnuiui icgjuuu gymi- U|)|lil|ll1|I 1 ■* mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Dl iIIIIIIjI liU mc aa,u|niJnu]uc,]f JUu Fő-utca 16. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents