Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-23 / 33. szám

Ötvenötödik évfolyam. 33. szám Sátoraljaújhely, 1924. április 23. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I i Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Ny litt ér soronként 1200 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. Hiám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF | (kiadóhivatal) 63. szám. ft szanálási javaslatok megszavazása általános megnyugvást keltett $ Bethlen minisztelnök a kormányzat legközelebbi feladatairól A szanálási törvényjavaslat le- tárgyalásával szélcsend állott be a politikai életben. A képviselőknek egyrésze az utolsó és csak formá­lis jellegű ülés után hazautazott. Ma is még alig egy-két képviselő tartózkodik a fővárosban, jórészt azok, akik ottani kerületeket kép­viselnek, vagy állandóan ott lak­nak. A húsvéti ünnepeket a mi­niszterek közül is többen töltötték vidéken. Megállapítható, hogy a szaná­lási javaslatok elfogadása szemmel látható megnyugvást keltett a gaz­dasági életben, kihatással van azonban az összes társadalmi ré­tegekre és ez is jelentősen hozzá­járult a húsvéti ünnepek zavarta­lan megünnepléséhez. A javasla­tok elfogadásával ugyanis befeje­zettnek látja az egész közvélemény azt a súlyos időszakot, amely az összeomlás óta állandóan lidérc­nyomásként nehezedett a telkekre és amelyet a pénzérték leküzdhe­tetlen csökkenése és ennek alapján a legnagyobbfoku gazdasági bi­zonytalanság okozott. — Jellemző, hogy a közvélemény olyannyira bízik a szanálási javaslatok sike­rében, hogy noha azok szentesítve még nincsenek, hiszen ez technikai okok miatt még nem is volt le­hetséges és törvénybe iktatásukig eltelik még egynéhány nap, Miár is biztosítottnak látja a korona értékének és az áraknak a mos­tani szinten való megállapodását. A legutolsó minisztertanácson szóba került a jövő parlamenti munka sorrendje. Megtörténtek az intézkedések az iránt, hogy az egyes reszortminiszterek a tárcájuk körébe tartozó javaslatokat kidol­gozzák s azokat még a parlament megnyitása előtt az illetékes bizott­ságoknak megvitatás végett átadják Bethlen István gróf minisz­terelnök egyébként hosszabb nyilatkozatban vázolta a kor­mány legközelebbi feladatait. A nyilatkozatban többek kö­zött a következőket mon­dotta : — Elégtétellel állapíthatom meg, hogy az általános vita befejezése után az ellenzék elismerte a részletes vita ha- maros befejezésének szük­ségességét, mert belátta, hogy a döntés további elodázása az országnak egyenesen kárára is volna. Bizakodással tölthet el ben­nünket az, hogy a magyar szanálási akció főellenőréül kiváló amerikai fináncembert és jogászt nevezett ki a Nép- szövetség Tanácsa. Ebben az Északamerikai Egyesült Álla­mok érdeklődésének jelét fe­dezhetjük föl és ennek egye­nesen történelmi jellege van. Ex occidente lux! Az európai kontinens meg­mentése nyugat felől közeleg. Ezért nemcsak mint magya­rok, hanem mint európaiak is őszinte hálával adózunk Amerikának. A talpraálló és újból fölvirágzó Magyarország biztos záloga a kontinentális békének. Az egész magyar nyilvánosság osztály- és párt­különbség nélkül bizalommal tekint a kitűnő amerikai Mr. J. Smith működése elé. A szanálás munkája tehát biz­tató kilátások mellett kezdő­dik. Ez az atmoszféra meg­győződésem szerint a belső békét érleli majd meg. Remélem, jó benyomást fog kelteni külföldön az, hogy a szanálási javaslatok husvét- ra, vagyis a magyar kormány és a Népszövetség által kon- templált időre, tető alá ke­rültek. A nemzetgyűlés munkájá­nak pontosságát, hiszem, hogy annak bizonyítékául tekintik a külföldön, hogy Magyar- ország a szanálási program végrehajtását komolyan veszi. De lássunk tisztán : bizony még nagyon sok feladat vár megoldásra. Most, hogy a törvényhozás a maga határo­zatával megnyitotta az útját a praktikus munkának, a kor­mány feladata az, hogy a le­hetőséghez képest, gyors egy­másutánban megtegye azokat a lépéseket, amelyekre a Nép- szövetséggel kötött megegye­zés alapján szükség van. — Mindenekelőtt az önálló Nemzeti Jegybank alaptőké­A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (44) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. „Hallottuk — úgymond — hogy egyesek keresztlevételről, templom- tornyok lerombolásáról beszélnek. Rólam tudja mindenki rogy hi­tetlen vagyok. Csak egy hitem van: a kommunizmus, cn mon­dom, hogy nem törjük össze a kereszteket, nem romboljuk le a templomtornyokat, akinek hite, vallása van, végezze el a ceremó­niáját otthon. Az államnak ehez semmi köze, amig a proletárság érdeke ellen nem cselekszik, a vallás magánügy, az iskolában nem tanítjuk." Jellemző, hogy Sátoraljaújhely­ben, ahol már a Károlyi uralom alatt merültek fel vallást sértő incidensek, ahol mosdatlan szájú népgyülési szónok „elvtársak“ sű­rűn hangoztatták rüpők utszéli frázisaikat a „csuhások" ellen, ahol még a mérsékeltség jegyében jelentkezett dr. Vincze Sándort is a „templomtorony és a pap“, to­vábbá a „lelkeket fanatizáló hit“ mint a „kapitalista osztályuralom pillérei“ bokrosilják meg, a pro- ietárdiktátor jónak látja a bolse- vizmus proklamálásában a vallási türelmet hirdetni. Beszédje idé­zett részének veleje egyébként az, hogy a türelem felmondható amint azt a proletárok jónak lát­ják. Ámde még az a szűkmarkú engedmény is azt jelentette, hogy a diktatúra amint a saját kezére kezdett dolgozni, jónak látta az emberi társada.om épületeinek fundamentuma ellen intézett rom­bolásával felhagyni. Ez nem musz­ka recept szerint történt, ahol a mint tudjuk, kirabolták a templo­mokat s kegyetlenül bántak egy­házi személyekkel is. Kun Béláék azonban észrevették hogy a ma­gyar nép nem muszka s hogy a terror se mindenható. A beszéd közismert proletár- frazeologiával végződött. „Prole­tártestvérek ! fogadjuk szent pro­letárbecsülettel, hogy nem pihe­nünk addig, mig a világon elnyo­mók és elnyomottak lesznek . . . Felemelt fejjel indulunk a harcba, lábunk alatt dobogjon a föld és csattogjon a fegyverünk a rablók koponyáján.“ A népgyülés választással vég­ződött. Oreovics „elvtárs“ ugyanis indítványozta, hogy a kormányzó- tanács rendelete szerint a sátor­aljaújhelyi direktórium alakíttas­sák meg. A személyi kérdés is tisztázódott. Csuta, Kroó, Dome- nyik — az ideiglenes direktórium tagjai — véglegesittettek közfel­kiáltással. A népgyülést Csuta rekesztette be a következő mondókával: „Elvtársak 1 ha tudtok szeretni, akkor szeressétek egymást, ha ; tudtok gyűlölni, úgy gyűlöljétek azt a burzsoáziát, amely eddig a proletárokat elnyomta.“ A Károlyi uralom, amint láttuk, a proletárdiktatúra hivatalos pro- klamálásáig sem volt ura a hely­zetnek Sátoraljaújhelyben, a be­köszöntő után pedig arra ébredt, hogy az eddig dédelgetett fegy­vertársak, akiknek készségesen megtették azt a szolgálatot is, ami a harctéren az utászok kö­telessége, eltakarítani roham előtt a drótsövényeket — hálából avval biztatják, hogy „aki gyanúsan vi selkedik“, „aki rendeleteiket ka- laplevéve nem fogadja“, az alatt meg fog feszülni az akasztófa kö­tele. Kezdetét vette a legszégyen­letesebb mimikri. Sokan kapkod­tak a vörös gombhoz, amely vil­lámhárítónak ígérkezett a meg­riadtak előtt. Mások hozzásimu- lási készségükkel alkalmatlankod­tak az uj hatalmasoknak. Az észrevétctés igyekezete többé- kevésbbé leleményes eszközöket próbált ki. Minden törekvés hiábavaló volt s csak az ön megalázás szégyen­érzetét fokozta. Bettelheimék lep­lezetlen gúnnyal, sőt nem ritkán durvasággal viszonozták a köze­ledési, vagy behódolási kísérletet, aminek szóló bizonysága a „Vö­rös Hajnal“ április 4-én „Vörö­sebbek a vörösnél“, „Kutyából nem lesz szalonna“ cim alatt meg­jelent cikk, amelyet a hangulat­festés céljából szóról-szóra köz­lünk : „Levitézlett hatalmasok, ti azt hiszitek, hogy a gomblyukatokban büszkélkedő vörös szalag, a lela­pult tárcátokban levő tagsági könyv, az erőltetett nyugodtság­tok megtévesztenek bennünket? Ti azt hiszitek, hogyha a Bettel­heim elvtárs beszédét tüntetőleg éljenzitek, ha nyilvános helyen — ahol proletárok is hallják — nem győzitek eléggé dicsérni az „uj szára áréi 600 ZESZ.

Next

/
Thumbnails
Contents