Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-23 / 33. szám

2 oldal. ZEMPLÉN 1924. április 23. jének jegyzése érdekében kell megkezdeni és perfektuálni a tárgyalásokat, hogy a Jegy­bank alakuló közgyűlése mi­nél előbb meg legyen tartható. Perfektuálni kell azokkal a pénzintézetekkel és érdekelt­ségekkel meginduló tárgyalá­sokat, amelyekre az előleg- kölcsön lebonyolításánál fon­tos szerep vár. Azután jön el az időpontja annak, hogy megtegyük az előlegkölcsön felvételé­hez szükséges intézkedé­seket és meginduljanak a tárgyalások a külföldi ér­dekeltséggel is. Időközben várjuk, h gy a Népszövetség által megvá­lasztott főellenőr, Mr. Smith Budapestre érkezzék és re­méljük, hogy a reánk váró munkában tanácsával mielőbb a magyar kormány rendelke­zésére fog állani. A kormány bízik abban, hogy megfeszített munkáját nemsokára siker koronázza. öombfeltétel a ref. egyházban Lélekemelő ünnepély játszódott le husvét harmadnapján a hely­beli ref. egyházban. Az átépítés alatt levő templom tornyára he­lyezték fel a szépen kitisztított és feldíszített gombot és csillagot. Az ünnepélyre nagy, az egész tan­rendet , ezzel port hintettek a szemeinkbe ! Ti azt hiszitek, hogy ha a cseh betörés visszaverésének hirére hangosan mondjátok: „hála Istennek s a derék vörös katnák- nak“, hogyha uton-utfélen a „kommunizmus gyönyörűségeiről“ vitatkoztok, hogy evvel elámittok minket? „Hat ne legyetek olyan ostobák, kedves „elvtársak“ és főleg ne tartsatok minket olyan ostobáknak, hogy kis mesterke­déseiteknek felülünk! „Mikor ti úgy két-három bizal­masotok“ körében a legválogatot tabb szidalmakkal illetitek a pro­letárdiktatúrának reátok nézve bi­zony lesújtó rendeletéit, nem lát­játok, hogy a gomblyukaitokban diszlő gyönyörű vörös szalag, mint változik át olyan feketévé, mint a lelketek ?“ „Mikor ti a Bettelheim Ernő beszédét éljenzitek, nem szakad darabokra zsebetekben az aznap váltott tagsági igazolvány?1 „És mikor ti a kommunizmus „gyönyörűséges“ tanairól hango­san vitáztok, azt hiszitek, hogy levezeklitek vele azokat qz ocs­mányságokat, árokét ellene elkö­vettetek 1 “ (Folyt köv.) plomkertet és Petőfi-utcát betöltő, sokaság verődött össze az egyház hiveiből és érdeklődőkből. A gom­bot és a csillagot a jelenlevő hölgyek virággal, szalagokkal és kendőkkel díszítették fel. A gomb belsejébe az elöljáróság az egy­háztagok által aláirott ivet helye­zett el vizálló pergament papirba csavarva. A felhúzás előtt hálaadö isten- tisztelet volt. Az egész gyülekezet könnyes örömmel, lelkesült szív­vel énekelte el a „Te benned biztunk eleitől fogva“ kezdetű XC. zsoltárt. Azután Enyedy An­dor lelkész fejezte ki a gyüleke­zet háláját buzgó imában az élők Istene iránt, hogy módot adott leromlott temploma átépítésének megkezdéséhez s kérte segedel­mét a munkára, az abban részt­vevőkre, az adakozókra, az összes jelenlevőkre. Azután megáldotta a felhúzáshoz elkészített toronyjelvé­nyeket, hogy hirdessék sokáig Isten dicsőségét, az evangyéliumi hit fényét; sugároztassák át a ma­gyar élni akarást a reánk erősza­kolt trianoni határokon túlra, az odaát lakó testvéreinkhez. Az egy­házi énekkar énekelt ezután, mely­nek szárnyaló hangjai mellett, ta­vaszi sugározönben felhúzták a gombot, aztán a csillagot a csúcsra, ahoi Brandies mester beerősitette azokat, azután felállt Brandies mester a toronygomb mellett szé­dítő magasságban és harsány han­gon üdvözölve a jelenlevőket, Rilyák János vállalkozóval együtt áldomást ittak a gyülekezet, sőt az egész város egészségére. A négy üres poharat aztán a földre dobták; kettő eltört, kettő pedig épen maradt. A közönség az ünnepélyről könnyes megha- ■ tottsággal és azzal az érzéssel i oszlott szét, hogy csak erős aka- i rat, éló hit és testvéri összefogás i kell s megindulhat minden vona­lon a nagy magyar újjáépítés. jHíég nincs megegyezés a nyomdaiparban Budapest, április 23. Kedden délelőtt a grafikai fő­nökegyesület "helyiségében meg­kezdődött a béregyeztető bizottság értekezlete. Az értekezleten dr. Schilling tanácsos, a kereske­delemügyi minisztérium kiküldöttje elnökölt, A kora délutáni órákig tartottak a tárgyalások. Informáci­ónk szerint a tanácskozások során a munkások elvben elfogadták a munkaadók pénteki propozicióját, amelyek szerint a béremelések skáláját úgy állapították meg, hogy négy hónap alatt olyan mértékben emelik a béreket hetenként, hogy négy hónap múltán az emelés el­éri a békebeli paritás 80 száza­lékát. A munkások azonban ezt az időt is hosszúnak tartják és a ter­minust 6 hétre akarják szorítani. A késő esti órákban albizottsá­gokat küldtek ki. A hangulat biza­kodó, úgy, hogy a megállapodás mára várható, mely esetben a déli lapok már uieg fognak jelenni. Egyenlőre a polgári front „Ma­gyar Sajtó“ címmel adja ki közös lapját, melynek szerdai számát a Budapesti Hírlap szerkesztőségé­ben és nyomdájában állítják elő. r Eleményeim és tapasz­talataim a világhábo­rút követő időben." Irta: gróf Mailáth József. II. Kétségtelenül megállapíthatók, hogy annak a veszedelmes elé­gedetlenségnek, melynek szinte vészjósló morajlását egyes vidé­keken már a háború vége felé hallani lehetett, jelentékeny részben a hadisegélypénzek kifizetésében, a szabadságolások engedélyezé­sében, a hadkötelezettség alóli mentesség osztogatásában és a közélelmezés gyakran önkényes, protekciós keresztülvitelében je­lentkezett szabálytalanságok vol­tak az okozói. A visszáságokat az elkeseredett itthoniak sötétebb alá­festésekkel írták meg a lövészár­kokban küzdő katonáknak, s azt már igazán végzetes hiba volt meg nem akadályozni, hogy őket ráadásul hazaáruló és társadalom­bontó sajtótermékekkel is «láraszt­hatják ! Foidbirtokreíorm keresztülvitelé­nek kilátásba helyezése s a 'har­coló katonáknak ingyenes föld­osztással való kecsegtetései célt tévesztettek: az úri birtokra vá­gyott egyszerre a földéhes paraszt­ság. — Már az 1918. év tava­szán észrevehető volt a moz­golódás, hallható az óhajtozás a földnek minél előbb való felmé­rése és kiosztása iránt a jelenté­kenyebb birtok közelébe eső fal­vakban. A Várkonyi-féle szocia­lizmus hamu alá rejtőzött vágyai a nekik kedvező fuvalat alatt fel feléledtek; erdős vidékeken már akkor kezdetét vették a nagyob - mérvű falopások : nem respektál­ták a tulajdont. A jogrend hova­tovább mindinkább súlyosabb megtámadtatásoknak lett kitéve. Eleinte a vadászati kihágások szaporodtak el, amelyek néhány nap alatt a jól gondozott vadász- területek állományának teljes ki- pusztiíásáig fajultak. Később a Károlyi-kormány földosztást hir­dető demagógiája toég szilajab'bá tette a köznép megrontott réte­geinek martalékvágyát, mintha csak célzatosan a kommunisták malmára akarta volna hajtani a vizet, akik akkor még a szociál­demokrata álarcot viselték. *) Részlet a szerző fenti cimti müvé­nek most megjelent harmadik kötetéből. A háború elvesztésének tudata mely Bulgária fegyverletételének hírére oly • váratlanul sújtotta az országot, mindenki lelkében a kü­lönbéke sürgős vágyát váltotta ki; még azok lelkében is, akik azt eddig a nemzeti becsülettel össze- egyeztethetőnek tartották. A teljesen szervezetlenül álló polgárság tökéletesen kiszolgáltatta magát a bekövetkezett események­nek, holott éppen ezekben a sors­döntő napokban kellett volna po­litikai érettségének bizonyítékát adni. Csoda-e, ha ily körülmé­nyek között az egyedüli szervezett szociáldemokrata párt ragadta ma­gához könnyű szerrel a helyzet feletti uralmat s elűzték a polgári pártok képviselőit? Hogyne győ­zedelmeskedhetett volna a polgár­ság gyáva meghunyászkodasa fe­lett, mely eltűrte, hogy gyülése- zéseit megakadályozzák s végül a kebeléből kikerült hivatalnokokat, tanítókat, állami és városi tiszt­viselőket a szocialista-pártba te­reljék ? Mert a szocialisták min­den alkalmat megragadtak, hogy a legfélreértheteilenebb módon tüntessenek a polgárság legkisebb megmozdulása ellen; sőt a nyilt zavargásoktól se riadtak vissza. A papokat és a jegyzőket, — kiket a kommunisták megmételyező tana a szegényebb néposztály nyomo­rult sorsa egyedüli okozóinak hir­detett — több helyen elkergették vagy tettlegesen bántalmazták. A Buza-féle földbirtokreform meg­ígért végrehajtását sem bírván be­várni : a vidéken fellázított pa­rasztság maga kezdte a nagybir­tokokat felosztani: a munkásság a gyárakban és a műhelyekben tettleg is bántalmazta, nemcsak saját társait, de a vezetőembere­ket is, ha még nem voltak tagjai a szociáldemokrata-pártnak. S a polgári sajtó ? Gyáván hallgatott, vagy meghunyászkodva készsége­sen engedelmeskedett a szocialis­ták parancsának. A polgári osztályöntudat ily bűnös-gyáva megtagadása termé­szetszerűleg megszülte végül is a terrort; a polgárság üldözésére már akkor is eiég volt a kiadott jelszó: „ellenforradalmár , ami azután babonás félelemmel és rettegéssel töltött el mindenkit. A polgárság szánalmas tehetetlenül tűrte az erőszakot, hallgatott és várt . . . 50 év óta úgyis mindent az államtól vártunk s mikor ez összedőlt, nem maradt, ami a pusztulás útját állhatta volna . . . Más útra pedig mégsem tértünk át. A frontokon is a bolgár fegy­verletétel adta meg a lökést a végső események bekövetkezésé­nek. 1918. október végén csaptak fel teljes erővel a katasztrófa hul­lámai : az olasz front felbomlott, a szerb front feloszlott és a ka­tonák — csapattestüket elhagyva — hazaözönlöttek, de még a leg­szebb rendben és fegyelemben. De akkor Linder, Károlyi hírhedt hadügyminisztere kijelentette: „Nem akarok többé katonát látni!“ mely kijelentése futótűzként terjedt el az országon keresztül s jutott el az egyes frontokról hazatérők­höz ... A trón összeomlott s maga alá temette az egész or­szágot 1 (Befejezés a köv. számunkban). Fekete frakk szövetek békebeli minőségben kaphatok Mag Angol, 1 máriyu n legesség yarország legolcsóbb posztóárubáza randa és belföldi legjobb gyárt- QnHnnpn í ijfHS Sátoraljaújhely ői- és férfi gyapjúszövetek külön- OImIiIIKI Fű-üÍCB 16. SZ. e állandóan nagy választékban. ——-----——— p costume és ruha szövetek nagy választékban 9

Next

/
Thumbnails
Contents