Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-02 / 1. szám

1 ZEMPLÉN ' 1924. január 2. 2. oldal. Az uj úttörvény tervezete ■Jem lesznek törvényhatósági utak és megszűnik a kézi köz munkaváltság. — Ankét a kereskedelmi minisztériumban. A törvényhatóságok első tiszt­viselőit január 7-ére értekezletre hívta a kereskedelmi miniszter, melyen az uj uttörvénytervezetet tárgyalják le. A következő napon hasonló célból az államépitészeti hivatalok vezetői jelennek meg a minisztériumban. A tárgyalások anyagáról az alábbi előzetes informác ót kaptuk: — A törvényjavaslat szerint meg­szűnnek a törvényhatósági utak és csak állami, valamint községi utak maradnának meg. Az állami utak fenntartásáról az állam se­gítségével a községek gondoskod­nak. Az állami utak jókarban tar­tására szolgál az útadó, a vám­bevételek, a jármüvek után sze­dendő adó, amely nem lehet több, mint a jármű értékének két szá­zaléka. Az állam bevételét képezi még a községi útadó 25 száza­léka, ebből azonban az állam a községi utak javítását tartozik se­gélyezni. — A községi utak fentartására szolgál a községi útadó, amely azonban nem lehet több, mint az 1923. évre megállapított közmun- kaváltság összege. Megadóztatják a községek az .utak jókarban tar­tásának céljaira a jármüveket, ha azt a képviselőtestület háromne­gyed része megszavazza. A jármű adó azonban nem lehet több, mint a jármű értékének 3 száza- ; léka. — Az útadók alapjául szolgál ! a földadó, házadó, általános ke­reseti adó és társulati adó A ja­. vaslat fontos szociális intézkedése, hogy eltörli a községi kézi köz- munkaváltságokat. — Az uttörvényjavaslat érinti a vármegyék autonómiáját is, mert j a törvényhatósági utak megszün- j tetésével enyhít ugyan a háztartási i költségvetésen — bár az adózókat más alakban terheli útadóval — ami azáltal, hogy a törvényjavas­lat elveszi a vármegyéktől a költ­ségvetésnek az utak fentartására beállított összegét, érzékeny vesz­teségeket jelent a vármegyék- ! re. A törvényhatóságok bevé- ; telét ugyanis a pótadók és az 1 útadó képezték, melyekkel szaba- I dón rendelkeztek és annak az ; útnak javítására használták föl, amelynél akarták, illetve a szük­ség kívánta. A szabadon rendel­kezés most megszűnik, az útadók az államot és a községeket fog ják illetni s a vármegyének csu­pán a pótadó marad. A javaslat további intézkedése j az, hogy a községek útjaik fen- : tartására mérnököket, vagy mű- 1 szaki tiszteket alkalmazhatnak. Ha érdekében buzgólkodott ifjakat s aki népgyülésen jelentette ki egyik rikácsolásában: „hogyha Ujhely- ben egy proletárnak a haja szála görbül meg, akkor benne kő kö­vön nem marad.“ 'A munkástanács tendenciózu­san kihívó hatósági jsgkör bitor­lása nevetségessé tette a forra­dalmi hatóságot s alighanem az volt egyik célja is. Meg akarta előzni a földosztásban Búza Bar­nát s nyakra-főre összeiratja az egész vármegye falvainak földte- rületteit. Már nem tartja szüksé­gesnek az amúgy is guzsbakötött vármegyei hatóságokhoz fordulni, hanem a Beltelheim Ernő aláirá sával és a munkástanács pecsét­jével ellátott „Valamennyi főszol­gabírónak“ címzett parancsot bo- csájt ki, hogy 8 nap alatt jelent­sék be a „munkástanácsnak“ hogy mennyi termő területe van, meny­nyi abból a vettetlen, hány föld- ■nélküli lakosa, hány 10 holdnál í kevesebb földet biró lakosa van j X. Y falunak. Kossuth Pál szol- gabsró kijelentette, hogy a mun­kástanácsot hatóságnak el nem ösmeri s felhívásának eleget tenni nem fog. Bettelheim leiszisszent, a munkástanács háborgott, köve­telte a renitens főszolgabíró el- , mozdítását, de bár azt el nem érhette, nem csinált casus bellit j a dologból. Ha a forradalmi kor- j mányban lett volna férfias bátor- j ság s mindjárt erélyt tanúsít a forradalom kezdetén, ahelyett hogy szarvakat adott volna a csőcse­léknek, az elfajulást megakadá­lyozhatta volna. Hogy a bátorság nem tévesztette el célját, arra több példa is volt amint látni fogjuk a gyalázatos események láncola­tában. November 16-ika a kárhozatos forradalom ama sötétemlékü gyász­napja Sátoraljaújhelyben a terror proklamálása volt. A fővárosban Bokányi, a nemzetközi hazátlan csőcselék vezére hirdette ki a köztársaságot, dokumentálva az­zal, hogy Károlyiék egyetlen tá­masza a söpredékben van. Uj- helyben dr. Nemes (Neufeld) Vik­tor ügyvédjelölt tette ugyanezt az üvöltő tömeg előtt s tőle néhány frázis után Bettelheim Ernő vette át a szót. A nemzeti tanács csak némán asszisztálhatott, nemkülön­ben a város képviselőtestülete is. A yármegye nem vett részt a gyászos őrjöngésben. Nem hihető, hogy megdöbbenést ne keltet) volna még a halva született köz­társaság enthuziazistáiban is ez a szerep. ezt nem vállalják, útjaikat külön díjazásért az államépitészeti hiva­tal gondozza. Egyébként a kor­mány több műszaki tisztet küld a törvényhatóságokhoz. A mű­szaki tisztség u| állami állás, a melyhez érettségi és szakvizsga szükséges. Mint értesülünk, az úttörvény- javaslatot a kereskedelmi kormány még a télen a törvényhozás elé terjeszti. TXjéT7-I ima,. A nyomorúsággal megterhel- tetett magyar nemzet panasz­kodása. — A LXXIX. zsoltár után szabadon — irta: Ulésházy Endre. Isten, magyarok erős Istene, birtokodba idegen nemzetek ha­toltak be, megfertőztették a Te szent templomodat, romhalmazzá tevék ezer éves országodat. Szolgáid hulláit az égi madarak eledeléül dobták oda, szeretteid testét a dúvadaknak. Mint a viz folyás, akként öm­lött vére a Te nemzeted fiainak és nem akadt senki, aki eltemesse a szerte fekvő holttesteket. Csúfság és szidalom tárgyává lettünk szomszédaink előtt és büszke népedre gunynyal tekin­tenek a körülöttünk lakozó népek. Meddig, ó Örökkévaló, nehez­telsz reánk és gerjedez ellenünk, mint a tűz, a te haragod ? Öntsd ki haragodat a betola­kodó, idegen népekre, kik oltá­raidon soha nem áldoztak és azon nemzetekre, kik téged Istenökül nem ismernek, mert elvették ja­vainkat és elpusztították amit ezer év szorgalma felépített. Ne nézd a rovást, melyre elődeink bűnei felvésve vágynak, de légy irán­tunk irgalmas, mert ím, nagyon megfogyatkozánk. Jöjj, siess segítségünkre, sza­baditó Istenünk, tégy irgalmassá­got velünk, légy kegyelmes irán­tunk és Neved dicsőségéért sza­badíts meg minket. Miért mondanák a pogány né­pek: hol van hát az ő Istenük? Lássák a pogányok, lássuk mi is saját szemeinkkel, hogy miként állasz boszut a Te nemzeted ki­ontott véréért. Jusson elődbe a foglyok nyö­gése, karod ereje mentse meg azokat, kik halálra ítéltettek» És fizess vissza ellenségeinknek kétszeresen azon szidalmakért, melylyel óh Hadúr, tégedet illettek. Mi pedig a Te néped, a Te or­szágodnak fiai, hálát adunk ne­ked mindörökké és nemzedékről nemzedékre hirdetjük a Te dicső­ségedet. HC X 3E3 =E K. — Előfizetőinknek és olvasóink­nak boldog új évet kíván a „Zem­plén* szerkesztősége és kiadó- hivatala. — Újévi tisztelgések. A szo­kásos újévi tisztelgések ezúttal sem maradtak el. Zemplén vár­megye tisztikara, segéd- és ke­zelő személyzete délelőtt 11 óra­j kor tisztelgett az újév alkalmából ! Thuránszky László főispán előtt s a tisztikar jókívánságainak Ber- náth Aladár alispán meleg sza­vakkal adott kifejezést. A főispán válaszában kitartásra, pontosságra és munkaszeretetre buzdította a vármegye tisztikarát, mint amely tulajdonságok legjobban szolgál­hatják a nemzet jövőjének érde­kében álló építő munkát A városi tisztikar jókívánságait Orbán Kál­mán dr. polgármester tolmácsolta s egymást követőleg tisztelegtek a főispán előtt az összes állami hivatalok és intézmények vezetői. Bernáth Aladár alispán előtt a tisztikar tagjai egyenként adtak kifejezést ragaszkodásuknak és jókívánságaiknak, Orbán Kálmán polgármestert pedig dr. Csaplaky Lipót városi árvaszéki elnök ve­zetése alatt üdvözölte a tisztikar. Az állami hivatalok főnökeit is sok jókívánsággal kereste föl a vezetésükre bízott hivatalok sze­mélyzete. — Puky Endre lemond az abauji főispánságról. Cseley Ferenc nemzetgyűlési képviselőt Abauj vármegye közgyűlése szik­szói főszolgabíróvá választotta meg. Az ilyképen megüresedett tornai választókerület egységes- párti jelöltségét Puky Endre főis­pánnak ajánlották föl a választók, aki azt elfogadta s megválasztása esetén lemond a főispáni állásról. A választás január hóban lesz. Hir szerint Borsod-Qömör vár­megyéknek, valamint Miskolcz városának közös főispánja lesz, még pedig a legtöbb valószínűség szerint Zsoldos Béla dr., Gömör vármegye volt főjegyzője. — Január 8-án kezdődik a színházi szezon. Megírtuk, hogy a Szinügyi Bizottság felhívta Hel- tai színigazgatót, hogy a szezont január 5-én okvetlenül kezdje meg, mert egyébként a vele kö­tött szerződést semmisnek tekinti. Heltai távirati válaszában január 8-ára ígéri teljes társulatával s katonai zenekarral a szezon meg­kezdését s kérte e három napi halasztáshoz a bizottság hozzájá­rulását. A színház ügyével Ijap­(Folyt. köv.) Fekete frakk szövetek békebeli minőségben kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóárubáza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Ul Ullliul UUj?lw legessége állandóan nagy választékban Fö-utca lü. sz. Jíői costume és ruha szövetek j nagy választékban

Next

/
Thumbnails
Contents