Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-10-13 / 81. szám
Ötvífifiegyedik évfolyam. 81. ssám Sátoraljaújhely, 1923. október 13. Megjelenik hetenkénti kétszer szerűén és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széohenyi-íér 9. sz. Telefon: (szerkesztőség) 42, szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Előfizetési ár: I Negyedévre . . 3000 K. I Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. Telefon: (kiadóhivatal) 42. szám. Fontos tárgpiásÉ előtt A kormány nagyjelentőségű tárgyalások előtt áll. Gróf Bethlen István miniszterelnök és Daruváry Géza külügyminiszter genii tartózkodásuk idején, amint a magyar közvélemény előtt már ismeretessé is vált, sokkal szélesebb mederben folytattak a kisantant vezetőivel tárgyalásokat, mint ami a kölcsön kérdésére vonatkozott. A cseh, jugoszláv és román megbízottak örömmel járultak hozzá a magyar kormányfér- fiak ama ajánlatához, hogy a szomszédsági viszony folytán olyannyira elengedhetetlen gazdasági szerződések kérdését is végre perfektuálják. A szükséges nemzetközi kapcsolatok felvétele ügyében az igy lefolyó tárgyalások során, teljes jogunk van a legjobbat remélni. A szomszédállamok képviselőivel már eddig folytatott tárgyalások azt bizonyítják, hogy a szóbakerülő kereskedelmi szerződések kölcsönösen jó hatással lesznek az utódállamok gazdasági életére, mert meg fog szűnni az a visszás helyzet, hogy a legközvetlenebb tőszomszédjaikkal sem tudják lebonyolítani gazdasági életüket. Politikai kérdésekben is nagyon fontos, úgy a jószomszédi viszony megteremtése, valamint az ezzel járó szükséges politikai egyezségek létrehozatala, de szinte elengedhetetlenül szükséges egy egzisztálni akaró országra nézve, hogy megfelelő gazdasági szerződések birtokába jusson. Ez a kérdés nem tisztán minket, magyarokat érdekel, hanem ép úgy azokat az államokat is, amelyekkel most a táigyalásokat a genfi megállapodások értelmében megkezdjük. Külkereskedelmünk ily módon való megindulása örvendetes jelenség az ország talpraáliitásával kapcsolatban s jogunkban áll a legszebb reményeket táplálni a tárgyalások szerencsés kimenetelét illetőleg. Teljes bizalommal vesszük tudomásul, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a szálai Daruváry külügyminiszter kezébe futnak össze, akinek szerencsés, nagykörüitekintésü egyénisége már garancia a magyarság számára, hogy a tárgyalások során azt a felfogást fogja képviselni, amelyik az ország érdekének legjobban megfelel. A tárgyalások anyaga tehát mindegyre jobban kezd kibontakozni s áll ez a kölcsön ügyére is, mert a lebonyolítására vonatkozó tervezet első pontja már meg is valósult: a nemzetek szövetségének tanácsa feljogosította a szövetség titkárságát és pénzügyi bizottságát, hogy Magyarország pénzügyi helyreállításának munkájában részt vegyen. Ez azt jelenti, hogy a beígért pénzügyi bizottság megérkezését most már várhatjuk s megérkezésük nyilván még ebben a hónapban meg is fog történni. Ez a bizottság fogja a kölcsönre vonatkozó szanálási munkálatokat elvégezni s a bizottság dolga most már sürgőssé is kezd válni, mert a genfi megállapodások szerint a kölcsön ügyében a végleges döntés már december hónapra kilátásba van helyezve. Legújabb megállapítások szerint a magyar kölcsön és a pénzügyi program tervezetét a bizottság — minden ellenkező híreszteléssel szemben - budapesti tartózkodása alatt fogja kidolgozni. Az állam életében tehát fontos periódus előtt állunk, a mikor szerfölött nagy szükség van kellő higgadtságra és józanságra, amely magatartást a magyar nemzet mindenkor kiváló intelligenciával tudott tanúsítani, amikor országos érdekeket jelző sorompókhoz értünk. * II. kormányzót s mutatta be a könyvtár örökértékü kincseit, Rákóczi György sajátkezű jegyzetekkel ellátott bibliáját s egy régi Lo- rántffy-bibliát. — Ennek az az érdekessége — magyarázta a tudós könyvtárnok, hogy első lapján van fölirva Apafi Mihály feleségének temetése, amelyen a gyászbeszédet 1688-ban nagybányai Horthy István erdélyi református püspök mondotta. — Ez a másik példány a Murányi Vénusz: Szécsi Mária kedves könyve volt. — Főméltóságodat különösen érdekelni fogja — folytatta Har- sányi professzor — két bejegyzés, 1815, illetve 1840-ből. — Az 1810-es években, mint Kossuth Lajos pályatársa, főiskolánk növendéke volt Horthy László, Főméltóságod nagyatyja, 1840-ben pedig édesatyja Horthy István volt ' eminens diákja a kollégiumnak. | 159 tanuló közül a hetedik emi- l nens volt. A sajátkezű bejegyzés Kamocsaháza, szabolcsmegyei lakhelyet tünteti fel. Az ősök emlékei között A kormányzó-látogatás epizódjai a sárospataki kollégiumban. A Horthy család és a főiskola vonatkozásai. Lapunk szűkre szabott terjedelmén múlt, hogy előző számunkban nem dóm bonthattuk ki kellőképpen a sárospataki ősi kollégiumban tett kormányzólátogatásnak minden részletét és epizódját. Most egészítjük ki tudósításunkat azoknak a részleteknek közlésével, melyek legszebb és leg- meghatóbb megállóhelyei voltak a kormányzó látogatásának s a melyek a Horthy-családdal közeli vonatkozásban álló történelmi kapcsolatoknál fogva mélyen meghatották a kormányzót. Az imateremben Marton János főiskolai közigazgató köszöntötte lendületesen Ívelő beszédben Horthy Miklóst, Stephanus Horthy, nobilis ugotsaensis, a hajdani pataki szintakszista diák fiát. — Itt időzése alatt tegye most félre Főméltóságod országosának gondjait s pihenjen meg egy kis időre. Itt a hűségnek és szeretetnek csöndes szigetén van. Lengje át a Lorántffyak, Rákócziak szelleme. Lássa meg e falak között édes szüleit. Atyja és nagyatyja szellemét érezze meg a gyermek. A magasból az ősök szava haitik: „Ez az én szerelmes fiam". . . A kormányzó erős megindulással küzdve hallgatta a szívből szívhez szóló hangot s nagyon melegen köszönte azt meg Marton közigazgatónak. A könyvtárban Harsányi István theologiai tanár kalauzolta a Serkei Lorántffy László Neje Horthy Erzsébet — A főiskola kegyes urainak, a Lorántffyaknak és Rákócziaknak ereiben Horthy-vér csörgedezett. Lorántffy Zsuzsánnának nagyanyja nagybányai Horthy Erzsébet volt, fejezte be a kormányzó által rendkívüli figyelemmel hallgatott előadását a tudós könyvtárnok s bemutatta a serkei Lorántffy Lászlótól és nejétől, Horthy Erzsébettől kiinduló származási táblázatot: Lorántffy Mihály (Sárospatak, Borsi, Szerednye, Lednice, Cselnek ura) 1. Zeieméri Kamarás Borbála 2. Andrássy Katalin. Lorántffy Zsuzsánna, Lorántffy Mária, L. Kata + 1861, f 1660. férje: I. Rákóczi György f 1648. 1. Alia Sámuel 2. Apaffy István II Rákóczi György t 1660. Neje: Báthory Zsófia I. Rákóczi Ferenc f 1676. Neje: Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc f 1735. Sárospatak 1608-ban jutott a Lorántffyak birtokába és pedig Dobó-ógon, úgy, hogy Kamarás Borbála nagyanyja, Dobó Anna, Dobó István testvére volt s örökség utján kapta Sárospatakot, a mit leányára, Lorántffy ZsuzsánIII. Rákóczi Zsigmond t 1652. Neje: Mária Henriette a pfalzi V. fejedelem leánya. nára hagyott. I. Rákóczi György pedig Lorántffy Zsuzsánnával hozományul kapta azután Sárospatakot. A könyvhiresáégek után a í ■*- pekre került a sor. Hosszasabbá időzött a kormányzó Kazinczy Ferenc hires metszetgyüjteményénél s főként magyar nagyjaink arcképeit nézegette. Eg-yes szára ára 200 20.
