Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-13 / 81. szám

Ötvífifiegyedik évfolyam. 81. ssám Sátoraljaújhely, 1923. október 13. Megjelenik hetenkénti kétszer szerűén és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széohenyi-íér 9. sz. Telefon: (szerkesztőség) 42, szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Előfizetési ár: I Negyedévre . . 3000 K. I Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. Telefon: (kiadóhivatal) 42. szám. Fontos tárgpiásÉ előtt A kormány nagyjelentőségű tárgyalások előtt áll. Gróf Bethlen István miniszterelnök és Daruváry Géza külügymi­niszter genii tartózkodásuk idején, amint a magyar köz­vélemény előtt már ismere­tessé is vált, sokkal szélesebb mederben folytattak a kisantant vezetőivel tárgyalásokat, mint ami a kölcsön kérdésére vo­natkozott. A cseh, jugoszláv és román megbízottak örömmel járultak hozzá a magyar kormányfér- fiak ama ajánlatához, hogy a szomszédsági viszony folytán olyannyira elengedhetetlen gazdasági szerződések kérdé­sét is végre perfektuálják. A szükséges nemzetközi kap­csolatok felvétele ügyében az igy lefolyó tárgyalások során, teljes jogunk van a legjobbat remélni. A szomszédállamok kép­viselőivel már eddig folytatott tárgyalások azt bizonyítják, hogy a szóbakerülő kereske­delmi szerződések kölcsönö­sen jó hatással lesznek az utódállamok gazdasági éle­tére, mert meg fog szűnni az a visszás helyzet, hogy a leg­közvetlenebb tőszomszédjaik­kal sem tudják lebonyolítani gazdasági életüket. Politikai kérdésekben is na­gyon fontos, úgy a jószom­szédi viszony megteremtése, valamint az ezzel járó szük­séges politikai egyezségek létrehozatala, de szinte elen­gedhetetlenül szükséges egy egzisztálni akaró országra nézve, hogy megfelelő gazda­sági szerződések birtokába jusson. Ez a kérdés nem tisztán minket, magyarokat érdekel, hanem ép úgy azokat az ál­lamokat is, amelyekkel most a táigyalásokat a genfi meg­állapodások értelmében meg­kezdjük. Külkereskedelmünk ily módon való megindulása örvendetes jelenség az ország talpraáliitásával kapcsolatban s jogunkban áll a legszebb reményeket táplálni a tárgya­lások szerencsés kimenetelét illetőleg. Teljes bizalommal vesszük tudomásul, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a szálai Daru­váry külügyminiszter kezébe futnak össze, akinek szeren­csés, nagykörüitekintésü egyé­nisége már garancia a ma­gyarság számára, hogy a tár­gyalások során azt a felfogást fogja képviselni, amelyik az ország érdekének legjobban meg­felel. A tárgyalások anyaga tehát mindegyre jobban kezd kibon­takozni s áll ez a kölcsön ügyére is, mert a lebonyolí­tására vonatkozó tervezet első pontja már meg is valósult: a nemzetek szövetségének tanácsa feljogosította a szö­vetség titkárságát és pénzügyi bizottságát, hogy Magyaror­szág pénzügyi helyreállításá­nak munkájában részt vegyen. Ez azt jelenti, hogy a be­ígért pénzügyi bizottság meg­érkezését most már várhatjuk s megérkezésük nyilván még ebben a hónapban meg is fog történni. Ez a bizottság fogja a kölcsönre vonatkozó sza­nálási munkálatokat elvégezni s a bizottság dolga most már sürgőssé is kezd válni, mert a genfi megállapodások sze­rint a kölcsön ügyében a végleges döntés már decem­ber hónapra kilátásba van he­lyezve. Legújabb megállapí­tások szerint a magyar köl­csön és a pénzügyi program tervezetét a bizottság — min­den ellenkező híreszteléssel szemben - budapesti tartóz­kodása alatt fogja kidolgozni. Az állam életében tehát fon­tos periódus előtt állunk, a mikor szerfölött nagy szükség van kellő higgadtságra és jó­zanságra, amely magatartást a magyar nemzet mindenkor kiváló intelligenciával tudott tanúsítani, amikor országos érdekeket jelző sorompókhoz értünk. * II. kormányzót s mutatta be a könyv­tár örökértékü kincseit, Rákóczi György sajátkezű jegyzetekkel el­látott bibliáját s egy régi Lo- rántffy-bibliát. — Ennek az az érdekessége — magyarázta a tudós könyvtár­nok, hogy első lapján van fölirva Apafi Mihály feleségének teme­tése, amelyen a gyászbeszédet 1688-ban nagybányai Horthy Ist­ván erdélyi református püspök mondotta. — Ez a másik példány a Mu­rányi Vénusz: Szécsi Mária ked­ves könyve volt. — Főméltóságodat különösen érdekelni fogja — folytatta Har- sányi professzor — két bejegyzés, 1815, illetve 1840-ből. — Az 1810-es években, mint Kossuth Lajos pályatársa, főisko­lánk növendéke volt Horthy László, Főméltóságod nagyatyja, 1840-ben pedig édesatyja Horthy István volt ' eminens diákja a kollégiumnak. | 159 tanuló közül a hetedik emi- l nens volt. A sajátkezű bejegyzés Kamocsaháza, szabolcsmegyei lak­helyet tünteti fel. Az ősök emlékei között A kormányzó-látogatás epizódjai a sárospataki kollégiumban. A Horthy család és a főiskola vonatkozásai. Lapunk szűkre szabott terje­delmén múlt, hogy előző szá­munkban nem dóm bonthattuk ki kellőképpen a sárospataki ősi kollégiumban tett kormányzóláto­gatásnak minden részletét és epizódját. Most egészítjük ki tudósításun­kat azoknak a részleteknek köz­lésével, melyek legszebb és leg- meghatóbb megállóhelyei voltak a kormányzó látogatásának s a melyek a Horthy-családdal közeli vonatkozásban álló történelmi kapcsolatoknál fogva mélyen meg­hatották a kormányzót. Az imateremben Marton János főiskolai közigazgató köszöntötte lendületesen Ívelő beszédben Horthy Miklóst, Stephanus Horthy, nobilis ugotsaensis, a hajdani pa­taki szintakszista diák fiát. — Itt időzése alatt tegye most félre Főméltóságod országosá­nak gondjait s pihenjen meg egy kis időre. Itt a hűségnek és szeretetnek csöndes szigetén van. Lengje át a Lorántffyak, Rákócziak szelleme. Lássa meg e falak között édes szüleit. Atyja és nagyatyja szellemét érezze meg a gyermek. A magasból az ősök szava haitik: „Ez az én szerelmes fiam". . . A kormányzó erős megindulás­sal küzdve hallgatta a szívből szívhez szóló hangot s nagyon melegen köszönte azt meg Mar­ton közigazgatónak. A könyvtárban Harsányi István theologiai tanár kalauzolta a Serkei Lorántffy László Neje Horthy Erzsébet — A főiskola kegyes urainak, a Lorántffyaknak és Rákócziaknak ereiben Horthy-vér csörgedezett. Lorántffy Zsuzsánnának nagyanyja nagybányai Horthy Erzsébet volt, fejezte be a kormányzó által rend­kívüli figyelemmel hallgatott elő­adását a tudós könyvtárnok s be­mutatta a serkei Lorántffy László­tól és nejétől, Horthy Erzsébettől kiinduló származási táblázatot: Lorántffy Mihály (Sárospatak, Borsi, Szerednye, Lednice, Cselnek ura) 1. Zeieméri Kamarás Borbála 2. Andrássy Katalin. Lorántffy Zsuzsánna, Lorántffy Mária, L. Kata + 1861, f 1660. férje: I. Rákóczi György f 1648. 1. Alia Sámuel 2. Apaffy István II Rákóczi György t 1660. Neje: Báthory Zsófia I. Rákóczi Ferenc f 1676. Neje: Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc f 1735. Sárospatak 1608-ban jutott a Lorántffyak birtokába és pedig Dobó-ógon, úgy, hogy Kamarás Borbála nagyanyja, Dobó Anna, Dobó István testvére volt s örök­ség utján kapta Sárospatakot, a mit leányára, Lorántffy Zsuzsán­III. Rákóczi Zsigmond t 1652. Neje: Mária Henriette a pfalzi V. fejedelem leánya. nára hagyott. I. Rákóczi György pedig Lorántffy Zsuzsánnával ho­zományul kapta azután Sárospa­takot. A könyvhiresáégek után a í ■*- pekre került a sor. Hosszasabbá időzött a kormányzó Kazinczy Fe­renc hires metszetgyüjteményénél s főként magyar nagyjaink arcké­peit nézegette. Eg-yes szára ára 200 20.

Next

/
Thumbnails
Contents