Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-11-14 / 90. szám

Öívennegyedik évfolyam.

90. szám

Sátoraljaújhely, 1923. november 14.

Megjelenik hetenként | kétszer szerdán és szombaton j

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely Sséolienyi-tér 9. sz.

Zemplén

Előfizetési ár:

| Negyedévre . . 3000 K. 1 Egy évre . . 12000 K.

Hirdetések:

négyzetcentiméterenként.

Nyllttér

soronként 500 K.

POLITIKAI HÍRLAP

Telefon :

FŐSZERKESZTŐ:

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Telefon:

(szerkesztőség) 42. szám.

Báró MAILLOT NÁNDOR

Dr. MIZSÁK JÓZSEF

(kiadóhivatal) 42. svára.

9 riqsíé véglet

Nem volna helyes, ha az a zsibongó lárma, amely még ma is olyan zajt csap a hűvösre jutott liláin fantaszti kusan botor s idejekorán nya- katört puccstervezete körül, eltérítené figyelmünket azokról a jelenségekről, melyeket mostanában a fajvédőkkel ellentétes, nem kevésbé veszedelmes póluson, a szociálde mokratáknál, illetve ennek a pártnak vezetőinél tapasztalhatunk.

Ezeknek a vezetőknek legutóbbi szereplése, amely az októbrista eszmék és a forradalom gonosztevőinek dicső itéséig fajult, csak súlyosbodott a vasárnapi tatabányai beszámolón, amelyen újból előálltak a minden fenntartás nélküli politikai amnesztia s az úgynevezett emigráció likvidálásának követelésével.

Azt igazolja Kabók és Popper elvtársaknak pzen a beszámolón a munkásválasztók fülébe harsogott követelése, hogy a szociáldemokrata párt ma is még az októberi, tehát forradalmi alapon áll; ugyanazon az állásponton, amelyen a középeurópai államok szociáldemokráciája.

Könnyű ezt ma már bizonyítani.

A német birodalom legsúlyosabb válságában a drezdai kommunista, tehát vörös forradalmi kormány elcsapása miatt a szociáldemokraták cserben hagyták a birodalmi kormányt, bebizonyítva ezzel, hogy a kommunizmussal rokonszenveznek. Másoldalról bizonyos orientálódás tapasztalható a német szociáldemokrata párt részéről a francia imperializmus felé. Ez a haza- fiatlan magatartás az oka annak, hogy a német polgári pártok bizalmatlansággal visel tetnek a szociáldemokratákkal szemben. És ez természetes is, inert amelyik párt a társadalom nyomorúságait tetéző győző érdekeihez alkalmazkodik, az megtagadja azt a gazdasági alapot, melyre fölépítette minduntalan hangoztatott rendszerét. Marad tehát tisztán politikai párt, amely az elégedetlenséget szítja, a nyomorral szövetkezik, hogy a konszolidációt megakadályozva forradafmositson.

Nem-e oda tart a magyar szociáldemokrata párt is, mikor az októbert dicsőíti s amnesztiát, likvidációt akar azok számára, akik ma is Ieges- küdtebb ellenségei külföldön

a magyar fölocsudásnak. S j követelésbe teszik a kommunizmust előidéző október likvidálását ugyanakkor, mikor nálunk időznek a népszövetségi megbízottak, hogy a külföldi kölcsön elől az akadályokat elhálitsák és teszik ezt ! hivatkozással arra a Benesre, ' akinek a magyar munkásság jólétéhez annyi köze van, ! mint a gyujtogatónak a gazda j elégett terméséhez.

Mindaddig, inig a munkás- j ság magyarországi hivatalos | szervezete, nem anyagi, hanem j politikai érvekkel kapcsolódik i be a gazdasági s igy társa- j dalmi konszolidációt is jelentő j kölcsön kérdésébe, nem j maradhat ment a gyanútól, j hogy a sok ezer munkás jó- j léténél előbbvalóbb nekik az ! elmenekült gonosztevők ügye. j

Ez a.z a másik véglet,

I amellyel a kormány bebizo- i nyitolt erélyével bizonyára szembe tud szállni s korlátokat fog szabni a szociáldemokrácia olyan politikai életének, amely a munkásság j jóléte ellenére állítaná föl a j külföldi kölcsön feltételéül az ] októberi hamis, értelmi és ; erkölcsi cenzus nélküli de- j mokrácia érvényesítését.

fi közigazgatási bizottság ülése.

Hétfő délelőtt tartotta a vármegyei közigazgatási bizottság november havi rendes ülését Thu- rúnszky László főispán elnöklete alatt.

Bernáth Aladár alispán havi jelentése élén hazafias melegséggel emlékezett meg a kormányzói látogatásról, amely alkalmid szolgált az ősi Zemplénvármegye lakosságának, hogy újból kifejezést adjon az államfő iránti hűségének, tiszteletteljes és hódoló ragaszkodásának.

A közigazgatás október havi állapotáról szóló jelentés további részében a létszámcsökkentéssel kapcsolatos azon intézkedésekről számolt be az aíispáni jelentés, melyeket már lapunkban is ösmer- tettűnk. A létszámcsökkentés okából elbánás alá vont tisztviselők és alkalmazottak nyugdíjazását illetőleg a november hó 19-én tartandó rendkívüli közgyűlés fog intézkedni.

A városi és községi létszám- csökkentésről, a személyi változásokról, a fegyelmi ügyekről s a szabadságolásokról tett jelentés után a csendőrségi és államrendőrségi kimutatásokat ismertette, melyek szerint súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekmény nem fordult elő október hó folyamán a vármegye területén.

/

köző tömegek közül nem feltétleszakolni

A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében

Irta: Dr. Kossuth János

{.

{levezetés;

A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos (ismertetése.

A világháború a lét vagy nemlét kérdését vetette fel Magyar- országgal szemben. Az ellentétek, anieiyek Európa nagyhatalmai közölt közel félszázadoh át mérgesítették a helyzetet, a türhetet- jenségig fokozódtak. Már a világháborút megelőzött Balkánháboru pí'pis távoli morajlása yolj i\ $■» jpes katasztrófának! A gigászi erők egymás elleni torlódásában K«> zépeurópát s benne elsősorban Magyarországot fenyegette a fel— kivéve a nyugati határszél egy részét — a leszámolásra készen állta körül határainkat,. P,élnyur aa-yrri • •

gátról az olasz (Fiume, Dalmácia), délről és részben délkeletről a szerb, keletről az oláh, északtól az orosz {eregettek. A csehekről szó sem volt, azokat világtörténelmi meglepetésként tartogatta számunkra a végzet s brutalizálta reánk szörnyű bűneink büntetéséül Trianon.

A lángelme intuiciój/r * *i államférfiul böícseség hiába próbálkoztak meg a katasztrófát feltartóztatni. A minden idők egyik legnagyobb államférfia, gróf Tis?a István minden! elk”',yeiet\ Sülire IKpes yoii, a vesz elhárítására. A ' ciklont feltartóztaini nem lehetett.

A középéUrópai hatalmak ellenségei átfogták egész földgömbiin- ket. Az erők mérlege filrémitő volt, ámde nem vigasztalan. A hátioság, amelyet .Macaulay formulázott sneg Anglia történelméről írott munkájában akként: hogy az iitnü! a sjagyobbé a siker, azon erőt fog vehetni a kisebb tömeg is, ha annak a gyorsasága nagyobb reményt nyújtott. Meggyőző példát szolgáltatott a hét éves háború, amelyben 2,2 a Poroszország, amelyet, ígyrdőben támadott meg Franciaország, Bajorország, Szász- orseág, Ausztria s Oroszország s amely ország ellenségei legkis- sebbikénél is kissebb- volt, egy nyúl fekvésnyL bokor elvesztése néhait fejezte be a háborút.

De zz Említett princípiumra a ml történelmünk is nyuit példái 1848 ban egymásután $ nagyrészt egyidőb n imádták: keletről Puch^ef, északról Schlick, és^jciífeletről Simunics, délről Knicsanin és Suplikácz, délnyugatról Jellaschics. Valamennyi ponton hátrálni voltunk kénytelenek kezdetben. Erdély már veszendőben volt. Schlick ha kitudja erőTokajnál a Tiszán való átkelést, véget vet a dicsőséges védelemnek. Hiány volt mindenben, de helyén volt a nemzet szive. Es tavasszal le volt verve oláh, rác, ki voltak verve Erdélyből az osztrákok, a Dunától a hor- vátok, délről Knicsanin szerbjei

s. a császári sereg a harcképtelenségig megviselve az ország határára szorult.

A központi hatalmak geográfiai fekvése, kitűnő vasúti hálózata, egysége vezetésre támaszkodó összpontosított ereje biztosította a kissebb tömeg nagyobb gyorsaságát s megerősítette az önbizalmat.

Szörnyű vérpazarlással •indulj meg a háború; a mi részünkről az osztrák magyar hadsereg sze- erencsétlcn hagyományai kísértettek. Tüzérségi előkészítés nélkül» támadások parádés lépésekben, a felületes lövészárok-harc, képtelen helyzetekben való erőszakolása a

Eg'isres sssáaao. ára* 200

morzsolódás réme. Az irredenta ruk történetében kipróbált igaz-