Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-11-10 / 88-89. szám

Ötvennegyedik évfolyam. 88— 89. szám Sátoraljaújhely, 1923. november 10. POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: [Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely 8 zéohenyl-tér 9. ss. ................II Ilii—.......... Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 42. »ám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 42. si&m. Ü külföldi kölcsön ügye a megállapított program szerint fejlődik. Nov. 6-án Becsen keresztül megérkezett a fővá­rosba a Népszövetség Pénz­ügyi Bizottságának nyolc tagú küldöttsége, amely a genfi megállapodásokhoz híven, hi­vatva van a magyar kormány­nyal karöltve kidolgozni azt a pénzügyi és gazdasági programot, amelynek alapján fogja a népszövetség decem­beri, illetve még a novemberi ülésen tárgyalni a magyar kölcsön ügyét. A hozzánk érkezett bizott­ságnak speciális megbízatása lévén, tájékozódást kíván sze­rezni az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről, ezért a legszorosabb kooperativ munkát fogja végezni a kor­mánnyal. Ezért első dolga volt a bizottságnak Bethlen István gróffal érintkezést ke­resni, majd reszort ügyekben az egyes szakminisztereket keresik fel. Nem lévén semmi takar­gatni valónk, természetesen a kormány teljes mértékben fel fogja fedni a bizottság előtt gazdasági leromlásunk­nak a körülményeit, mert a bizottság személyesen is meg­győződni kíván azokról a körülményekről, amelyek saj­nos, nálunk fennállanak, de amelyeken segíteni lehet. Ez a megsegítés azon az utón történhet meg, ameiyeí a mi­niszterelnök a külföldön már megjelölt s amelynek meg­valósítása elől ma már se a nagyhatalmak, sem pedig a környező államok nem zár­kóznak el, lévén hazánk gaz­dasági talpraáílitása vitális európai érdek. A magyar kormány az or­szág gazdasági leromlását ké- zenfekvekvőbben máskép nem tudja beigazolni, mint a költ­ségvetés felfektetésével. Ennek a hatalmas munkának az el­végzése javában folyik a pénz­ügyminisztériumban és semmi okunk sincs arra, hogy azt bárki számára is hozzáférhe­tetlenné tegyük, mert ez a hatalmas mii mindennél job­ban bizonyítja, hogy stabil tőkebevonulás nélkül a lejtőn való lefelé haladás változat­lanul fog történni tovább. A kormány messzemenő felszabaditási műveleteket vég­zett az államháztartás tekin­tetében, amelynek kapcsán első helyen szerepel a tiszt­viselők létszámának az egész vonalon való lényeges csök­kentése. Ezt a kormány ab­ban az esetben is kénytelen volna meglenni, ha ez kül­földi kívánság nem is volna, mert Csonka-Magyarország j képtelen ellátni Nagy-Magyar- órszág tisztviselő karát. Az elbocsájtandó tisztviselőknek a végkielégítése horribilis ősz- szeget tesz ki, de viszont ennek meg nem tétele veszé­lyes. humanitás nélküli s tör­vénytelen sic.poritása volna a j proletáriátusnak. Az ország­nak ettől eltekintve is horri­bilis kiadási tételekkel kell számolnia s ép ezért, mint ahogy a pénzügyminiszter mondotta, az idei büdzsé te­temesen nagyobb hiányt fog felmutatni, mint az elmúlt esz­tendő. Ezek olyan dolgok, ame­lyek mind megvitatandó -kér­dések a most megérkezett bizottságnak s ennek a mun­kának az elvégzése heteket fog igénybe venni. Legyen tehát ez az idő a magyar társadalom számára a higgadt munka ideje s ne zavarja ezt a jó irányban haladó belföldi és külföldi segítő munkát semmiféle zavaró incidens, mert minden olyan momen­tum, amelyik ezt a munkát késlelteti, vagy megzavarja, merénylet volna jobb sorsunk lehetőségei ellen, ami méltán szolgálna rá nemcsak egye­seknek, de az egész ország közvéleményének a legmé­lyebb felháborodására s meg­vetésére. fi Rémet végzet. irta: Mattyasovasky Kálmán. A hosszú világégés után betel­jesedett a német világbirodalom végzete. Bismarck nagy müve, az összekalapácsolt német egység, polgárháborútól dúlva, recsegve omlik össze a köztársasági és monarchikus eszmék hitvallói és a zavarosban halászó kommunis­ták fegyvereinek csörgése között. A nagy német birodalom, amely Hindenburg és Ludendorffokat vallhatja szülöttjeinek, szürke, ed­dig ismeretlen, szélsőséges ele­meket állít sorompóba a biroda­lom megmentése érdekében. A francia imperializmus vakon ha­lad megkezdett utján s minden rendelkezésre álló eszközzel igyek­szik szétrobbantani az egykor ha­talmas német államszövetséget, melynek sikere érdekében meg­szállva tartja a német ipar kin­csesbányáját, a Ruhr-vidéket. Az európai államok gazdasági kap­csolatából kiesett egy fontos és nélkülözhetetlen láncszem, amely­nek hiánya összeomlással fenye­geti egész Európát. Az egykori nagy ántánt hatalmas szereplői Anglia és Olaszország ma már Könyvismertetés A jog alaptörvén) ei. Dr. Oerőcz Kálmán egyetemi magántanár, aki nevét jogtudo­mányi irodalmunkban több — s a szaktekintélyek által egyhangú­lag méltatott — munkájával szé­les körben ösmertté tette, a na­pokban adta ki a fent irt címen legújabb müvét, amely Sátoralja- ujnely egyik nyomdájából került ki a viszonyokhoz mért köntös­ben, de annál velősebb tartalom­mal. A mü, cime után következtetve, dogmatikus fejtegetést sejtet, amely a jogtudomány alapvető fogalmá­hoz vezető utat szélesebbre taposni van hivatva. Ámde a figyelmes olvasó amint a munkába belemé­lyed, szélesebb mezőn, tágabb látkörben, gyakran töretlen nyo­mon látja közeledni a célt, tiszta fogalmat alkothatni a jog lénye­géről, amelyet a tulságha hajtott s nemritkán a szőrszálhasogatásig menő formulázás gyakran elho­mályosított. A jog lényege akaratharmonia, célja a nyugalom megteremtése. Az akaratharmonia akkor áli elő, ha az állami kikényszeríthető akart egybevág az egyéni akarat­tal. E pár sorban próbáljuk rög­zíteni a gazdag és színes fejtege­tés alapmotívumát. Az állami aka­rat, mely a jog szempontjából általánosságban a törvényben vagy az azt pótló rendeletben jelentke­zik a korlát, amelyen belől az • egyén szabadon érvényesítheti élettevékenységét, amelytől léte függ. Az élettevékenység pedig lényegében tartalmi eleme a jog­szabálynak. A jog ott lappang már a kullurátlan ősember körül az erőszakban s végig kiséri év- százezredes fejlődésén. A kultúra — jogfejlődés. Első csirája a te­kintélytől — az erősebbtől — való félelein s ebben a csirában benne van valójában a jog leg- kardinálisabb alkateleme. Hogy a jog fejlődésének gyermekkorá­ban az ismeretlen, a még alig sejtett tulvilági — isteni — ha­talomtól való félelem is jelentke­zik, elmaradhatatlan következmé­volt az emberi értelem fejlődésé­nek, amely sokáig bolyongott a tudatlan-tudatosság, az ösztönsze- rüség útvesztőjében. „Úgy a testi, mint a lelki szük­ségletek egyformán tartalmi eleme a jogszabálynak . . . mindkettő abból a célból, hogy a festi és lelki erők . . . harmóniába ho­zassanak, az egész társadalom életének céljaira érvényesíthetők legyenek.“ E helyütt idézi a szerző lliering szavait: „a jog megterem­tője az a cél, hogy a társadalom életcéljai biztosítva legyenek. Lé­nyegében tehát a „suprema lex“ minden jogszabály, amely céljá­nak megfelel. Az akaratharmónia megterem­tése és fentartása, erkölcsi erejé­nek biztosítása a lelki hatalom, a vallás feladata is, egy maga­sabb célkitűzés érdekében. De mig az állam „az emberi gyarló­ságokban rejlő önkényt megtöri a törvény kikényszerítő erejével, addig a vallás . . . gyakran meg­bocsát a hibákért s nem kikény­szerítő erőtől, hanem az emberi lélek mint isteni szikra megjavu­lásától várja a nyugalmat.“ Mind­kettő egy kikötőbe evez, a nyu­galom kikötőjébe. Az egyik, ha szükséges, zord erejével, a másik a lélek balzsamával; „venite ad me qui one rati estis.“ Annyi gondolatot ébreszt a Gerőcz Kálmán munkája, hogy lépten-nyomon elkalandozunk a vezérfonaltól, amit legkevésbbé sem hibájául rovunk fel, csak an­nak bökKenő, akinek sebtiben ös- mertetni kellene s mi őszintén bevalljuk, hogy egyszeri átolvasás után a „fáktól nem látjuk az er­dőt.“ Gerőcz Kátmán a jogbölcselet scholastikai formáitól gyakran el­tér, anélkül azonban, hogy a tö­retlen nyom tévútra vezetne. Ahol ellentmondást vélünk felfedezni a klasszikus jogalkotástól kezdve megcsontosodott tételekkel szem­ben, csakhamar rájövünk az egy­bevetések alapján, hogy nem el­lentmondással, hanem a tétel uj megvilágításával találkozunk. A jog minden emberi együtt­működést átható erejének ösmer- tetése a világos okfejtések lánco­Sg'37'es szám ára 200 20

Next

/
Thumbnails
Contents