Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-11-10 / 88-89. szám
Ötvennegyedik évfolyam. 88— 89. szám Sátoraljaújhely, 1923. november 10. POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: [Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely 8 zéohenyl-tér 9. ss. ................II Ilii—.......... Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 42. »ám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 42. si&m. Ü külföldi kölcsön ügye a megállapított program szerint fejlődik. Nov. 6-án Becsen keresztül megérkezett a fővárosba a Népszövetség Pénzügyi Bizottságának nyolc tagú küldöttsége, amely a genfi megállapodásokhoz híven, hivatva van a magyar kormánynyal karöltve kidolgozni azt a pénzügyi és gazdasági programot, amelynek alapján fogja a népszövetség decemberi, illetve még a novemberi ülésen tárgyalni a magyar kölcsön ügyét. A hozzánk érkezett bizottságnak speciális megbízatása lévén, tájékozódást kíván szerezni az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről, ezért a legszorosabb kooperativ munkát fogja végezni a kormánnyal. Ezért első dolga volt a bizottságnak Bethlen István gróffal érintkezést keresni, majd reszort ügyekben az egyes szakminisztereket keresik fel. Nem lévén semmi takargatni valónk, természetesen a kormány teljes mértékben fel fogja fedni a bizottság előtt gazdasági leromlásunknak a körülményeit, mert a bizottság személyesen is meggyőződni kíván azokról a körülményekről, amelyek sajnos, nálunk fennállanak, de amelyeken segíteni lehet. Ez a megsegítés azon az utón történhet meg, ameiyeí a miniszterelnök a külföldön már megjelölt s amelynek megvalósítása elől ma már se a nagyhatalmak, sem pedig a környező államok nem zárkóznak el, lévén hazánk gazdasági talpraáílitása vitális európai érdek. A magyar kormány az ország gazdasági leromlását ké- zenfekvekvőbben máskép nem tudja beigazolni, mint a költségvetés felfektetésével. Ennek a hatalmas munkának az elvégzése javában folyik a pénzügyminisztériumban és semmi okunk sincs arra, hogy azt bárki számára is hozzáférhetetlenné tegyük, mert ez a hatalmas mii mindennél jobban bizonyítja, hogy stabil tőkebevonulás nélkül a lejtőn való lefelé haladás változatlanul fog történni tovább. A kormány messzemenő felszabaditási műveleteket végzett az államháztartás tekintetében, amelynek kapcsán első helyen szerepel a tisztviselők létszámának az egész vonalon való lényeges csökkentése. Ezt a kormány abban az esetben is kénytelen volna meglenni, ha ez külföldi kívánság nem is volna, mert Csonka-Magyarország j képtelen ellátni Nagy-Magyar- órszág tisztviselő karát. Az elbocsájtandó tisztviselőknek a végkielégítése horribilis ősz- szeget tesz ki, de viszont ennek meg nem tétele veszélyes. humanitás nélküli s törvénytelen sic.poritása volna a j proletáriátusnak. Az országnak ettől eltekintve is horribilis kiadási tételekkel kell számolnia s ép ezért, mint ahogy a pénzügyminiszter mondotta, az idei büdzsé tetemesen nagyobb hiányt fog felmutatni, mint az elmúlt esztendő. Ezek olyan dolgok, amelyek mind megvitatandó -kérdések a most megérkezett bizottságnak s ennek a munkának az elvégzése heteket fog igénybe venni. Legyen tehát ez az idő a magyar társadalom számára a higgadt munka ideje s ne zavarja ezt a jó irányban haladó belföldi és külföldi segítő munkát semmiféle zavaró incidens, mert minden olyan momentum, amelyik ezt a munkát késlelteti, vagy megzavarja, merénylet volna jobb sorsunk lehetőségei ellen, ami méltán szolgálna rá nemcsak egyeseknek, de az egész ország közvéleményének a legmélyebb felháborodására s megvetésére. fi Rémet végzet. irta: Mattyasovasky Kálmán. A hosszú világégés után beteljesedett a német világbirodalom végzete. Bismarck nagy müve, az összekalapácsolt német egység, polgárháborútól dúlva, recsegve omlik össze a köztársasági és monarchikus eszmék hitvallói és a zavarosban halászó kommunisták fegyvereinek csörgése között. A nagy német birodalom, amely Hindenburg és Ludendorffokat vallhatja szülöttjeinek, szürke, eddig ismeretlen, szélsőséges elemeket állít sorompóba a birodalom megmentése érdekében. A francia imperializmus vakon halad megkezdett utján s minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik szétrobbantani az egykor hatalmas német államszövetséget, melynek sikere érdekében megszállva tartja a német ipar kincsesbányáját, a Ruhr-vidéket. Az európai államok gazdasági kapcsolatából kiesett egy fontos és nélkülözhetetlen láncszem, amelynek hiánya összeomlással fenyegeti egész Európát. Az egykori nagy ántánt hatalmas szereplői Anglia és Olaszország ma már Könyvismertetés A jog alaptörvén) ei. Dr. Oerőcz Kálmán egyetemi magántanár, aki nevét jogtudományi irodalmunkban több — s a szaktekintélyek által egyhangúlag méltatott — munkájával széles körben ösmertté tette, a napokban adta ki a fent irt címen legújabb müvét, amely Sátoralja- ujnely egyik nyomdájából került ki a viszonyokhoz mért köntösben, de annál velősebb tartalommal. A mü, cime után következtetve, dogmatikus fejtegetést sejtet, amely a jogtudomány alapvető fogalmához vezető utat szélesebbre taposni van hivatva. Ámde a figyelmes olvasó amint a munkába belemélyed, szélesebb mezőn, tágabb látkörben, gyakran töretlen nyomon látja közeledni a célt, tiszta fogalmat alkothatni a jog lényegéről, amelyet a tulságha hajtott s nemritkán a szőrszálhasogatásig menő formulázás gyakran elhomályosított. A jog lényege akaratharmonia, célja a nyugalom megteremtése. Az akaratharmonia akkor áli elő, ha az állami kikényszeríthető akart egybevág az egyéni akarattal. E pár sorban próbáljuk rögzíteni a gazdag és színes fejtegetés alapmotívumát. Az állami akarat, mely a jog szempontjából általánosságban a törvényben vagy az azt pótló rendeletben jelentkezik a korlát, amelyen belől az • egyén szabadon érvényesítheti élettevékenységét, amelytől léte függ. Az élettevékenység pedig lényegében tartalmi eleme a jogszabálynak. A jog ott lappang már a kullurátlan ősember körül az erőszakban s végig kiséri év- százezredes fejlődésén. A kultúra — jogfejlődés. Első csirája a tekintélytől — az erősebbtől — való félelein s ebben a csirában benne van valójában a jog leg- kardinálisabb alkateleme. Hogy a jog fejlődésének gyermekkorában az ismeretlen, a még alig sejtett tulvilági — isteni — hatalomtól való félelem is jelentkezik, elmaradhatatlan következmévolt az emberi értelem fejlődésének, amely sokáig bolyongott a tudatlan-tudatosság, az ösztönsze- rüség útvesztőjében. „Úgy a testi, mint a lelki szükségletek egyformán tartalmi eleme a jogszabálynak . . . mindkettő abból a célból, hogy a festi és lelki erők . . . harmóniába hozassanak, az egész társadalom életének céljaira érvényesíthetők legyenek.“ E helyütt idézi a szerző lliering szavait: „a jog megteremtője az a cél, hogy a társadalom életcéljai biztosítva legyenek. Lényegében tehát a „suprema lex“ minden jogszabály, amely céljának megfelel. Az akaratharmónia megteremtése és fentartása, erkölcsi erejének biztosítása a lelki hatalom, a vallás feladata is, egy magasabb célkitűzés érdekében. De mig az állam „az emberi gyarlóságokban rejlő önkényt megtöri a törvény kikényszerítő erejével, addig a vallás . . . gyakran megbocsát a hibákért s nem kikényszerítő erőtől, hanem az emberi lélek mint isteni szikra megjavulásától várja a nyugalmat.“ Mindkettő egy kikötőbe evez, a nyugalom kikötőjébe. Az egyik, ha szükséges, zord erejével, a másik a lélek balzsamával; „venite ad me qui one rati estis.“ Annyi gondolatot ébreszt a Gerőcz Kálmán munkája, hogy lépten-nyomon elkalandozunk a vezérfonaltól, amit legkevésbbé sem hibájául rovunk fel, csak annak bökKenő, akinek sebtiben ös- mertetni kellene s mi őszintén bevalljuk, hogy egyszeri átolvasás után a „fáktól nem látjuk az erdőt.“ Gerőcz Kátmán a jogbölcselet scholastikai formáitól gyakran eltér, anélkül azonban, hogy a töretlen nyom tévútra vezetne. Ahol ellentmondást vélünk felfedezni a klasszikus jogalkotástól kezdve megcsontosodott tételekkel szemben, csakhamar rájövünk az egybevetések alapján, hogy nem ellentmondással, hanem a tétel uj megvilágításával találkozunk. A jog minden emberi együttműködést átható erejének ösmer- tetése a világos okfejtések láncoSg'37'es szám ára 200 20
