Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-27 / 85. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1923. okt. 27. Ferenc tiszti hajdú, Pataky Sán- | dór, Lukács Károly és Dudás Mihály őrhajduk. Kirendelte a belügyminiszter dr. Radácsy György és Buday István közigazgatási gyakornoko­kat szolgabirói állásokra, Tóth János menekült irodatisztet hasonló állásra és Gallovich József mene­kült főszolgabírót szolgabirói ál­lásra. A miniszteri rendelet végrehaj­tásával s a törvényben megsza­bott intézkedések keresztülvitelé­vel a törvényhatóság a legköze­lebbi közgyűlésén foglalkozik. A rendelet szerint a kirendelés utján be nem töltött s a jövőben üresedésbe jövő állások betölté­séhez ezután nem kell a törvény- hatóságnak külön felhatalmazást kérni. A Bodrogközi Gazda­sági Vasút válsága. Az évek óta tartó nyomasztó pénzügyi és gazdasági helyzet az ország összes közlekedési válla­latait, közöttük a Bodrogközi Gazdasági Vasutat is súlyos válságba sodorták. A háborús évek és a forradalmi idők for­galma úgy a pályatestet, mint a forgalmi eszközöket megron­gálták s a szükséges helyreállítá­sok, kocsipark kiegészítése s az üzem hihetetlenül megdrágult fen- tartása oly nagy anyagi áldoza­tokat követel a vállalattól, milye­neket jelenlegi bevételei mellett teljesíteni képtelen. Ez a nehéz helyzet indította a vasút szerződéses Uzemkezelőjét arra, hogy az üzemkezelési szer­ződést a folyó év végén megszün­tetni törekedjék. A vasúttársaság igazgatósága ezzel kapcsolatban tudomására hozta Bernáth Aladár alispánnak, hogy a következő év január hó 1-től az üzem fenntar­tására csakis akkor lesz képes, ha a vonalmenti községek anyagi támogatást bocsátanak rendelke­zésére. A nemzeti eszmét feltáró alle­gorikus jellegű tragédia sejtetni engedi a nemzeti eszme korlátái közül kikivánkozó, de vele szépen megférő nagy eszmevilágnak: az egyetemes emberi eszmének kife­jezésre juttatását s amint a val­lástudományok terén a mózesi eszmekörből az egyetemesbe való áttérést a krisztusi tanok jelentik,, a magyar nemzeti költészetben Az Ember Tragédiája. Az emberiség legszentebb s legnagyobb eszméin bukik végig az Istentől elszakadó s önerejére támaszkodó Ádám : a szabadság, kereszténység, a tudomány, a sza­badverseny, a szociaisztikus gon­dolatok mindmegannyi emeltyűi az emberi civilizáció fejlődésének, igaz, önmagukban véve elégtele­nek az emberi nem boldogitására,. szükségünk van az égi hatalom vezériű kezének pótlására, hogy az eszme fejlődhessék, győzhes­sen s nemesedjék, nekünk, az utódoknak szól főkép e tanilás s biztató igékul az Ur szava: „Én nemzetem, magyar népem, küz- Uve-í.üdj és bizva-bizzál.“ (.Vége.) Bernáth Aladár alispán, számolva azokkal a rendkívül fontos érde­kekkel, melyek a bodrogközi kis­vasul üzemben tartásához fűződ­nek, föltárva ezeket az indokokat, körrendeletét intézett az érdekelt községekhez, melyben beruházási és forgó tőkéhez szükséges köl­csön nyújtására hívja fel őket. Az anyagi hozzájárulás, illetve a kölcsönnyújtás módozatainak meg- állapithatása céljából egyben a vasúttársaság igazgatóságát s az érdekeltséget okt. 30-án d. e. 10 órára a sárospataki városháza tanácstermébe értekezletre hívta össze az alispán. Az értekezleten tárgyalás alá kerül az a fontos kérdés is, miképen volna bizto­sítható, hogy a Bodrogközi Vasút hálózata a most építés alatt álló Hegyközi Vasúttal összekapcsol- tassék. Amint értesülünk, Búd János közélelmezési miniszter svájci útja a magyar borértékesítés tekinte­tében is sikeres volt, amennyiben tárgyalásainak eredményét a kö­vetkezőkben lehet összefoglalni: 1. A borkivitel tekintetében Svájc Magyarországnak is biztosítja azt a kedvezményt, amit a többi állam is élvez. 2. A Svájcba bevihető bor meny­A Hegyközi Vasútnak Holló­házától—Sátoraljaújhelyig a város főutcáján át, a város déli széléig való kiépítése biztosítva van s az építkezés végrehajtása csak rövid idő kérdése. Kézenfekvőek azok nagy előnyök, melyek a két vas­útnak összekapcsolásából a Bod­rogközre, Sátoraljaújhelyre és Sá­rospatakra hárulni fognak s igy kétségtelennek kell tartanunk, hogy az alispán által összehívott érte­kezlet ezeknek a fontos érdekek­nek belátásával és mérlegelésével foglalkozik a Bodrogközi Vasút helyzetével és nem engedi, hogy az üzem megszüntetésével a Bod­rogköz a tiz év előtti gazdasági helyzetbe süllyedjen vissza, az ed­diginél is nehezebb gazdasági nyomorúság kiszámíthatatlan kö­vetkezményeit hárítva Sárospatak és Sátoraljaújhely lakosságára. nyiségét nem kontingentálták. A tárgyalások során 2—300 ezer hl. bor kiviteléről beszéltek. Természetesen édeses és erős borokról van szó, amelyeket szinte korlátlan mennyiségben szívesen föl vesz a svájci piac. Reményünk van tehát arra, hogy az idei kitűnő minőségű hegyaljai borok mihamarabb gazdára talál­nak. 1920. XXVI. te. is mélyen bele­nyúl a tulajdonjog szentségébe. Azonban rendkívüli szükségletek rendkívüli intézkedéseket igényel­nek. A legnagyobb magyar, gróf Széchényi István szerint még az apagyilkosnak is meg kell kegyel­mezni, oly kevesen vagyunk. Jog­gal mondhatjuk ezt ma Csonka- magyarorszég dohánytermelőire is, hogy ezeknek is meg kell kegyel­mezni, olyan kevesen vannak. Vegyünk példát Csehszlovákiá­tól. Ottan tyúkkal, kaláccsal csa­logatják a dohánytermelőt, óriási beváltási árakat fizetnek és a do­hánytermelő birtokokat egészen mentesitik a megváltás alul. Van is eredménye, mert Szlovákia do­hánytermelése 1920. óta meghá­romszorozódott. * Gazdasági Egyesületünk do­hánytermelési szakosztályi előadó­jának fenti nagyon is aktuális cikkét mindenben aláírjuk s meg vagyunk győződve, hogy az Egye­sület kiváló elnöke és a várme­gyei nemzetgyűlési képviselők mó­dot fognak találni arra, hogy vég­pusztulással fenyegető dohányter­melésünket Csonkamagyarország javára politikai és gazdasági tekin­télyük teljes latbavetésével meg­védelmezzék. HIBES. — A reformáció emlékün­nepe. A ref. egyház a reformáció évfordulója alkalmával f. hó 31-én ünnepi istentiszteletet tart. — Kinevezés. A magyar ki­rályi államvasutak igazgatósága dr. Gáli Barnabás sátoraljaújhelyi orvost, a m. kir. vám rség orvos- főnökét, ellenőrző orvossá kine­vezte. — Halálozás. Tahy György, Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, mezőzombori nagybérlő, a mai napon Nyíregy­házán elhalt. Hétfőn, okt. 29-én temetik el Mezőzomboron az ot­tani családi sirkertben. — Útban a szeretet hajó. Az amerikai Magyar Népszava hoz­zánk került száma szerint október hó 6-án indult el útjára a „George Washington“ nevű hajó, amely mintegy 36 vagon szeretetado- mányt szállít Magyarország ré­szére. — Az uj személytarifa. No­vember elsejétől a következő sze­mélytarifa lép életbe Sátoraljaúj­hely—Budapest között: Gyorsvonat első osztály 120000, második 71520, harmadik osztály 46080 korona. Személyyonat első osztály 71520, második 46080, harmadik osztály 22940 korona. Sátoraljaúj­hely—Miskolcz között: Gyorsvo­nat első osztály 36480, második 21888, harmadik osztály 14592 korona. Személyvonat első osztály 21888, második 14592, harmadik osztály 7296 korona. — A Himnusz százéves év­fordulójának emlékére a kegyes­rendi főgimnázium október 29-én este fél nyolc órakor irodalmi ün­nepséget rendez a városi színház­ban. Az ünnepség rendkívül gaz­dag és változatos müsoru. A fő­gimnázium növendékei Kölcsey- költeményeket szavalnak, mig Kölcsey emlékezetéről Majtényi Géza kegyesrendi tanár tart fel­olvasást. Kitűnő élvezetet igér Vidákovich Dániel igazgató fel­Magyarország dohány- termeléséneli válsága, j Irta: Csajka Endre. Van még egy harmadik, a do- hányszáritó pajták kérdése. Ha egyszer a dohánytermelés, még ha csak ideiglenesen is megszű­nik, azt Magyarországon többé ujéletre kelteni nem lehet, a szá­ritó pajtáknak tönkremenetele miatt sem, mert amikor egy □ m. szá­ritó pajta előállítása 150,000 kor., akkor uj dohánytermelőt ilyen áldozat meghozatalára lehetetlen lesz rábírni. Búzatermésünk érdekében sem közömbös dohányterületünk el­vesztése, mert hisz a búzának legjobb előveteménye a dohány. Végpusztulással fenyegető do­hánytermelésünk megmentésére itt van az egyetlen utolsó alkalom. Ez a földbirtoktörvény küszöbön álló novellája. A kormánynak egyetlen tollvonásába kerül és Csonkamagyarország dohányter­melése egy év alatt felernelked- hetik megint a volt 70,000 k. holdra, melynek racionális kihasz­nálása egész állami háztartásunk konszolidációjának szolgálhatna alapjául. És mindéhez nem szük­séges más, mint a novellához egyetlen rövid paragrafus, mely akként szólna, hogy mindazon dohánytermelők, akik legalább öt éven át megszakítás nélkül termel­ték a dohányt és további 15 évre kötelezettséget vállalnak eddigi te­rületükön a termelésre — ezeknek birtokai, a dohánytermelési terület tizenkétszereséig mentesítendő a megváltás alul, ellenesetben pedig tekintet nélkül arra, vájjon meg­történt-e már a földbirtokrendezés vagy nem, birtokuk a tervezett •j A cikk első rész« a „Zempléni Gazda" szerdai számában jelent meg. novella szerint újabb megváltási eljárás alá vonható. Ezzel a szakasszal két célt érne el a kormány. Először leróná tar­tozását azon dohánytermelőkkel szemben, akik a háború folyamán is a legnagyobb áldozattal fenn­tartották a termelést, amikor a dohány egy negyedrészét sem jö- vevedelmezte a tök vagy burgonya termelésének, tehát hazafiasságuk­nak legszebb tanujelét adták; másodszor 4100 vagon dohány állna rendelkezésre az export cél­jára. A földbirtokreform végrehajtása ezzel egy hajszálnyit sem szen­vedne, mert Csonkamagyarország 3000 községében csak 500 olyan község van, ahol dohánytermelés­sel foglalkoznak, tehát csupán minden hatodik községben kel­lene annyi kedvezményt adni, hogy a nagyobb birtokból, ame­lyen dohányt termelnek, abból meghagynák az eddigi dohány­terület tizenkétszeresét, ami a birtoknak legfeljebb '/a-a, tehát 2/a-a a birtoknak még igy is fel­használható a földbirtokreform cél­jaira. Többet pedig úgy sem vesz­nek el sehol 50%-nál. Egy ezer­holdas birtokban 40 k. hold do­hányterületnél nincsen több, ha tehát ennek 12-szeresét 480 holdat mentesítenek, 520 hold marad még mindig felosztásra. Az egész 70,000 k. hold do­hánytermelés Csonkamagyarország 14.352,000 k. hold összterületének csupán 7ü%-át, 9.400,000 k. hold szántóföld területének pedig alig 3A°/»-át teszi ki és ha tnnek 12- szeresét mentesítjük, akkor még mindig rendelkezésre áll a föld­birtokreform céljaira 90%, vagyis a 97a millió k. hold szántóföldből 872 millió k. hold. Ennek pedig negyedrésze sem kerül felosztásra. Lehet, hogy magánjogi szem­pontból ez a paragrafus talán ki­fogásolható, de hisz az egész Svájci borkivitel

Next

/
Thumbnails
Contents