Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-20 / 83. szám

Ölveooegyedik évfolyam. 83. szám Sátoraljaújhely, 1923. október 20. megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széohenyl-tér 9. sz. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyJlttór soronként 500 K. Telefon: (szerkesztőség) 42. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF A jóvátételi bizottság döntése, mellyel elvben fel­oldotta a magyar zálogjogo­kat, a legerősebb alátámasz­tja Bethlen szolnoki beszé­dének és mindenképen iga­zolja a miniszterelnöknek ot­tan tett önérzetes kijelentését: jó utón vagyok. A jóvátételi döntés az első eredménye annak a sok fá­radtsággal járt és kitartó ak­ciónak, melyet a miniszter- elnök a külföldi kölcsön érde­kében oly szívós következe­tességgel folytatott. Jelentő­sége nemcsak abban áll, hogy a trianoni zálogjogok elvben való felszabadítása az első lépés azon az utón, amely Magyarország gazdasági re­konstrukciójához vezet, hanem abban is, ami már egyenesen Bethlen két külföldi utjának legfőbb eredménye, hogy meghiúsult az az aknamunka, amelyet a magyar kölcsönnel szemben s az angol és olasz kormányok által ajánlott meg­oldás ellen a kisántánt meg­indított. Mindenki előtt világos le­het ma már, hogy a kisántánt mostani pálfordulását a ma­. gyár kölcsön ügyében nem i az irántunk érzett ósiinte szim- \ pátia okozta, hanem az a I másik szimpátia, amelyet j Bethlen különösen az első | utján szerzett meg Magyar- í országnak az angol és olasz diplomáciai körökben s a nyugati közvéleményben. Föl­keltette pedig a mi ügyünk iránti érdeklődést annyira, hogy Anglia és Olaszország az első jóvátételi döntés után kijelentették, hogy nem járul­nak hozzá az utódállamoknak nyújtandó kölcsönhöz mind­addig, amig Magyarország pénzügyi, gazdasági megmen­tésének ők elébe állanak. Hogy most a második pá­rizsi döntés alkalmával Bene- sék is a nyakukba kénysze­rültek venni a kaudiumi igát s hozzá kellett járulniok a zálogjogok felfüggesztéséhez, az határozottan a kisántánt veresége s Bethlen grófnak jelentős diplomáciai győzelme, melyet Benesék intrikája és mesterkedésével szemben ara­tott. Ha józan ésszel számot ve­tünk azzal, hogy mit jelent Magyarország rekonstiukciója terén az a mai pénzértékünk szerint háromezerhatszáz mil­liárdra értékelhető külföldi kölcsön, hogy talpraállásunk milyen lehetőségeit mutatja meg ez a segítség, lehetetlen rosszakaratot, kicsinyeskedést s hogy csak enyhén beszél­jünk makacs ellenzékieskedést nem tulajdonítani azoknak, akik ezután is és minduntalan okvetetlenkednek idebennt a jó eredménnyel biztató ma­gyar kölcsön útjában. A mikor a miniszterelnök már ismételten kijelentette, hogy a tárgyalások alkalmá­val nem tette alku tárgyává Magyarország szuverénitását és nemzeti méltóságát, az el­lenzéknek nem lehet az a kötelessége, hogy felborítsa a helyzetet, hanem az, hogy ébren őrködjék és szigorúan ellenőrizze, vájjon a kormány­zat a kölcsön ügyében meg- tesz-e és úgy tesz-e meg to­vábbra is minden lehetőt, hogy ebből az ország újjá­építésére hasznos s a nemzet erejét fokozó eredmények fa­kadjanak. Mi bizton hisszük és remél­jük, hogy Bethlen gróf a mögötte álló nemzeti közvé­lemény erejére támaszkodva, ha további nehéz küzdelme­ken át is, de sikerhez juttatja a kölcsön ügyét s elvezeti a nemzetet az uj Ígéret földjé­nek küszöbére, ahonnan be­pillantást nyerhet a jelen nyo­morúságai és megpróbáltatá­sai által eltorlaszolt szebb magyar jövendő épületébe. Apponyi előadása a trianoni békéről Jászl Oszkár támadása Apponyi ellen. Apponyi Albert gróf a múlt hét csütörtökén tartotta első nagysza­bású előadását az amerikai nagy nyilvánosság előtt. A Metropolitan Clubban tartott első beszéde — a tiszteletére rendezett banketten — tudósokból és pénzügyi tekin­télyekből álló exkluzívabb társa­ság előtt hangzott el, a N. Y. Cham­ber of. Commerce gyűlésén azon­ban már ezren és ezren hallgatták Apponyit és beszédét rádió vitte szét az Egyesült-Államok egész területére. A trianoni béke igazságtalan­ságait millió és millió embernek harsogta fülébe az étheren keresz­tül Apponyi Albert gróf és ezzel az egy beszédével akkora propa­gandát fejtett ki Magyarország ügyében, amilyet — az amerikai lapok beismerése szerint — sem Madách születésének százados ünnepén. A Zemplénvármegyei Kazinczy-Kör 1923 szept. 29-iki Madách-emlékünnepélyére irta és elmondotta: Dr. Baday Károly, a Kazinczy-Kör főtitkára. II. A természet e csodás, remek alkotása fejlesztette ki a nemes költői szivet, a mélyen gondol­kodó emberi elmét; a természet, tanulmányai, baráti környezete, családi hagyományai, családi éle­tének tragikus volta, nemzete tör­ténelmének szomorú lapjai, füg­getlenségi harcának gyászos bu­kása, az azt követő sötét időszak Íratták vele a borongós, bánatos, egyéni fájdalmak hatását magán viselő költői lapokat. Sok fájdalma volt önmagának, sok szeretetet élvezett az édes anyától, testvéreitől, azért tud sok szeretettel lenni az emberiség, a haza. övéi iránt s igy bontakozik ki előttünk az ábrándos szemű, meleg szivü, de férfias erélyét egy pillanatra fel nem adó lélekerős költői lény, aki bátran megállott fegyver ellen, nem rettegte a na­gyok haragját, nem győzette le magát a szerencse csábjától, el­lenállott a zokogó nő könyörgé­sének, készen állott a sors bár­minő vészének. Küzdés, csalódás, szenvedés, kevés őröm az ő élete; küzdés, csalódás, szenvedés, örökös mé­labú, temetőbeli hangulat, imitt- amott gyéren megcsillanó szelíd humor, ritkán mosoly, engesztelés, megbocsátás az ő lyrai költészete. „Mig Petőfi vagy Arany a gyöngy­ben, rubintban tiszta, égő szerel­met lát, Madách számára az csak könny vagy vércsepp.“ Nem is lehetett más a családi boldogságának feldultán kesergő költő lelkivilága, nagy családja a nemzet, már termi a sztrecsóvi piros virágokat a kozák lándzsa munkája folytán, az elnyomó osz­trák uralom most végzi hóhér­munkáját, feldúlta a köítő fogság- ravetésével családi otthonát, csupa tragédia, folyton bukás, milyen lehet az ilyen ember költői vi­lága: csak fájdalom, jelenjék az meg lyrai versben, egészen gú­nyolódó epigrammában s vége­zetül az Ember Tragédiájában, melynek alapelveit Szontagh Pál barátjához intézett pesszimisztikus hangú költői levélben fektette le. A teremtő istent fájdalmas két­ségbeesésében úgy nézi, mint aki gúnyt üz teremtményeiből: a Föld­ből és az Emberből, kacag felénk Lucifer, Kepler, Miltiades, a lon­doni vásár diákjai, nem szentség az anyaság, nem a haldoklónak Istenéhez való megtérése, az egy­ház áldása is csak számítás, a haldokló ima, zsolozsma elmon­dása is rideg önzés, mert mig a pap ajkai mozognak, a temetési dijat számolja. Az ő számára az alkonyatkor megkonduló völgy harangja édes fájó áhítatot kelt, megteliti lelkét a visszaemlékezések kedves órái­val, naponkint meg-megkondul s fülébe zúgja sorsa tragédiáját: az Ember Tragédiáját, mely nem más, mint századok óta habok dühétől korbácsolt, tengerviharral csatázó sziklaszirt, kopár, melyen nem terem tavasz virága, csak villámok cikáznak felette, körülte pedig hő a napsugár, ezredéve éltetője a dalos madár, ki ormain nyughe­lyét talál. A dal élteti az élet fá­radt vándorát is, ki elnyomja a maga egyéni jajját, helyet ad az emberiség küzdelmeinek, ezen örökös tengerhullámoktól csap­dosott sziklaormoknak, örökszép alkotásában: Az Ember Tragédiá­jában. Költői értékének megítélésekor viharok zúgtak körülte, de mély­ségét kimeríteni, mig él az em­beriség, nem fogják. Úgy vagyunk vele, mint Sz. Ágoston, aki a ten­gerparton sétálva látott egy kis gyermeket, amint a tenger vizét akarja kimerni, ami szintoly lehe­tetlen, mint a Sz. Háromság dog­matikus mélységének átérzése. Egy az Isten három személy­ben, egy a tétel Madách költé­szetében : az örök emberi prob­lémája három eszmekörben: a nemi, nemzeti s emberiségi esz­mevilágában. Az örök Ádám méltó élettársa az örök Éva, de mindenkor a feleség és anya eszményképében. Különben nem szólhatna az Ur Ádámhoz a női hivatás magasz- tosságáró. úgy, hogy szünetlenül szózat zeng felé, mely az örvény­ből visszarántja s ha a férfi élete tettdus zajában nem hallja az égi szót, a gyönge nő tisztább lelkü- lete, az érdekek mocskától távo­labb meghallja azt és sziverén ke­resztül költészetté és dallá fog szűrődni. Eg'yes száma, ára 200 ZZ.

Next

/
Thumbnails
Contents