Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-20 / 83. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1923. okt. 20. Amerikában, sem másutt nem kaptunk még soha. — Az Európát sújtó ártalmak végleges orvoslását — mondotta Apponyi hatalmas beszéde egyré- szében — csak akkor lehet meg találni, ha gyökeres revízió alá veszik a trianoni békét. — Ennek a revíziónak be kell következnie — folytatta Apponyi — nemcsak gazdasági okokból, hanem azoknak a természeti és ! morális törvényeknek erejéből, a j melyet a békeszerződések megal- j kotói figyelmen kívül hagytak. — Magyarország nem fogja : erőszakkal megzavarni a világ békéjét, hogy visszanyerje előbbi határát, mert józan ésszel tuda- ! tában van annak, hogy az idő még ; nem érett meg a revízióra. Csak ! kutató szemmel nézünk Európá- j ban valaki után, aki felemelhetné i a nemzetek sorait a bölcseség ma- j gasabb horizontjára, akinek befo­lyása megszabadíthatna bennün­ket az előítéletektől és a bizal­matlanságtól, amely még mindig ellensége a józan belátásnak. A beszéd nagy hatást keltett s a taps lecsillapultával Dr. H. A. Garfield, a Williams College el­nöke azt kérdezte Apponyitól, hogy az elmondottak után hogy képzeli el Amerika segítségét? Apponyi erre azt felelte, hogy ő csak a helyzetet tárta föl, de nem veheti magának azt a bátor­ságot és jogot, hogy tanáccsal szolgáljon Amerikának. S ugyanakkor, amikor a hatal­mas Amerika kiváló férfiai meg­hajtva Apponyi előtt elismerésük lobogóját, mély megilletődéssel bocsátják nagyszerű missziót tel­Ki gondolna Madách boldog­talan végű házassága után ily fel­magasztosult női ideálra az ő költészetében ? a női nem, az anyák, a hitvesek, a gyönyörű jellemképet köszönjék meg Ma­dách édesanyjának. Bánatos, keserűséggel telitett szive nem igazságtalan a női nem­mel szemben, a férfi nemtője, le­gyen az az Éva kacér és kiváncsi, a paradicsomi tilalom első meg­szegője, a bacchans Julia, a ledér Keplerné, a francia forradalom vérszomjas Medúzája, az eszkimó tehetetlen nője, mégis mindenütt a „szív érzelmének hirdetője, a férfi elválhatatlan sorsosa“, vele sülyed, emelkedik, sőt a bukni készülő férfiút újra felemeli. Igaz, hogy a két nem egymáshoz való lánco­lása korántsem „a rózsafüzér lán­caival“ történik, inkább hasonlók a kötelékek „a gályarabok vasbi­lincseihez“, de annál egybefor- rasztóbbak. Folyt, köv.) jesitő útjára, amelyre minden ma­gyar áldása kiséri: akadt valaki, aki botránkozásnak kövét gördíti útjába mindjárt legelső lépésénél. S ez a valaki nem cseh, oláh, vagy szerb ügynök, hanem a ma­gát még mindig magyarnak ha- zudozó : Jászi Oszkár — a Scotus Viator fegyvertársa. A „The Nation“-ban, épen azon a napon, amelyen Apponyi első beszédét mondotta, egy négy ha­sábos cikket helyezett el s ebben olyan torzképet rajzolt Apponyi- ról, aminőt csak a „dicsőséges forradalom“ legvadabb futuristái festetlek a vörös május elsejére. Politikai köpenyegforgatónak, ka­1 csileg és gazdaságilag tönkre tette Magyarországot. Az amerikai magyarságot a leg­nagyobb fokban felháboritotla a Jászi-féle támadás, de ebben csak beköszöntőt látnak, amely meg­előzi az Amerikába készülődő emigráns-együttes zenekari kon­certjét. Ma azonban már nagyon jól ismerik ezt a társaságot Ameri­kában s aknamunkájuknak nem jósolnak sikert, ellenben megvan­nak győződve, hogy Apponyi egyedül százannyi barátot fog i szerezni Magyarországnak, mint | amennyi ellenséget tudnak ők tá- I masztani. meleonnak nevezi el, aki erköl­Rendkívüli közgyűlés a városházán. A rendes és as üzemi bépvlselitestület közgyűlése. — A város ragaszkodik a kincstári palota felépítéséhez. — Megengedte a közmüveknek a fölemelt biztosítéki összegek behajtását. Sátoraljaújhely, 1923. okt. 10. Orbán Kálmán dr. polgármes­ter csütörtök délután négy órára rendkívüli ülésre hívta össze a városi képviselőtestületetet, hogy öt órától kezdve mint üzemi köz­gyűlés tanácskozzék tovább és döntsön a közmüvek által a fo­gyasztóktól igényelt biztosíték ü- gyében. A négy órai közgyűlésnek két fontos tárgya volt. Az egyik a la­punk múlt számában már ismer­tetett pénzügyminiszteri leirat, mélyben a pénzügyminiszter telek megvételére kér ajánlatot a város­tól, hogy azon a pénzügyi szék­házat fölépíthesse. A másik tárgy a polgármester előterjesztése volt a város lakossága egyrészének kedvezményes áru liszttel való el­látása tárgyában, A pénzügyminiszteri leiratot tárgyalva, egyértelműen úgy dön­tött a képviselőtestület, hogy ra­gaszkodik a régebbi tervhez, a Vörös Ökör telkén az egységes kincstári palota telépitéséhez. A város fejlesztése és a lakásínség enyhítése érdekében a képviselő­testület nem ejtheti el a régi ter­vet s kívánatosnak látja az egy­séges terv és költségvetés elkészí­tését s ennek alapján az építke­zés fokozatos keresztülvitelét. Be­látja, hogy a pénzügyi nehézségek nem engedik az építkezések egy­séges keresztülvitelét, de plauzi­bilisnek látja azt a megoldást, hogy az építési program több évre elosztva fokozatosan vitessék keresztül. Utasította azért a kép­viselőtestület a polgármestert, hogy a városi t. főügyésszel együtt közvetlen tárgyalást folytasson az egységes terv érdekében a pénz­ügyminisztériummal és a város ajánlatával szemben szerződésileg igyekezzék biztosítani az évekre beosztott építkezési program ke­resztülvitelét. A polgármester a tárgyalások eredményéről azok befejezése után fog jelentést tenni a képviselő­testületnek. A tisztellátás. A polgármesternek a lisztellá­tásra vonatkozó jayaslatát László Ferencz főszámvevő ismertette. Az előterjesztés abból a sajnála­tos tényből indul ki, hogy a ha­tósági lisztellátást a népjóléti mi­niszter a legszűkebb kategóriára korlátozta és nagyon sokan esnek el a kedvezményes liszt-ellátástól olyanok, akik erre kereseti viszo­nyaiknál és anyagi helyzetüknél fogva föltétlenül reá vannak utalva. A polgármester Grünbaum Si­mon terménykereskedőtől kért szakvéleményt, miképen volna elérhető, hogy a termények hely­ben való beszerzése és feldolgoz­tatása esetén a szegényebb sorsú lakosság olcsóbb áru liszthez jut­hasson ? A szakvélemény ezt a helyi be­szerzés esetén kivihetőnek tartja s a kereskedői áraknál napi 4— 500 koronával olcsóbban szerez­hetné be egy 3—4 tagú család a lisztszükségletét az akció sikeres keresztülvitele esetén. Az akcióhoz azonban húsz millió forgó tőkére van szükség. A képviselőtestület egyhangúlag honorálta a polgármester előter­jesztését s megbízta, hogy a helyi pénzintézetekkel, vagy a főváros­ban tartózkodása alatt a Pénzin­tézeti Központtal folytasson tár­gyalásokat a kölcsönnek a leg­alacsonyabb kamatlábon való megszerzése érdekében. Üzemi közgyűlés. Délután öt órakor, mint üzemi közgyűlés folytatta tovább tanács­kozását a képviselőtestület. Geiger Ottmár igazgató-főmér­nök a legutóbbi közgyűlés meg­hagyását teljesítve, jelentést tett a közmüvek jelenlegi helyzetéről s számszerű adatokkal igazolta, hogy a forgótőkére illetve szénlartalé- kolásra a közmüveknek föltétien szüksége van. Hivatkozott más városok példájára s az Elektromos Szövetség véleményére, hogy csak­is a biztosíték nyújtása az egyet­len módja az üzem zavartalan fenntartásának. A képviselőtestület hosszabb s az ügy minden részletét felölelő tárgyalás után elfogadta az üzemi bizottság javaslatát s felhatalma­zást adott a közmüveknek, hogy a múlt évben megszavazott és beszedett két hónapi biztosíték összegét a f. évi novemberi egy­ségáraknak megfelelően emelje föl és szedje be a fogyasztóktól. Az igy jelentkező 50—55 millió­nyi összeg azonban csakis szén­tartalékolásra fordítható s a szá­madásokban külön kezelendő, hogy a képviselőlestület bármikor meggyőződhessék rendelkezésének betartásáról. A szabályrendeletet odamódosi- totta a közgyűlés, hogy ezen biz­tosíték csak hozzájárulásával emel­hető s hogy az emelés szüksé­gességét az árak emelkedése ese­tére is megelőzze, utasította a közmüveket, hogy 1924. január elsejétől az egységárakat minden hónapban előzetesen szedje be a fogyasztóktól. A füszerkereskedők világítási egységára« mérséklése iránti kér­vényét méltányosnak találta a köz­gyűlés s azt a szükségesnek ta­lált kedvezmény megállapítása vé­gett visszautalta az üzemi bizott­sághoz. arácsonyi és újévi ajándékait Szabó Pál könyv-, zenemű- és papirkereskedésében vásárolja. Imakönyvek! Ifjúsági irafok! Képeskönyvekből nagy választék mindkét nembeli ifjúság részére. Társas- játékok, sakkfigurák és táblák. Dobozos levélpapírok. Emlékkönyvek. Levelezőlap albumok. Festékek ^ dobozokban. Magyar festőművészek képeinek másolatai keretezve. Hegedűk, húrejk, hegedütokok stb. karátos arany töltőtollak! líísieíárgyak ! Iráa^ínl-kéüzlcloji a i«|{fiuoiual)li kivitelig í C?

Next

/
Thumbnails
Contents