Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-10-06 / 79. szám
oldal. A balktat&a pragrammja Tilly án. A kormányzó hétfő délelőtt 9 ikor érkezik a tállyai állomásra, ol a vármegyei vitézi székkapi- íy jelentkezése után Thuránszky szló főispán fogadja és Berndth adár alispán tart ünneplő beidet. Tállya község navében pe- y a községi főjegyző üdvözli a rmányzót. Az állomásról ban- :rium vezeti a kocsimenetet báró aillot Nándor kastélyáig, ahol a író a kastély bejárójánál, a kas- ly úrnője pedig a feljárónál fo- tdják a kormányzót. Délelőtt tiz órakor diszközgyü- s és az akkor szokásos forma- igok mellett megy végbe vitéz állyai Miklósnak a br. Maillot ándor által adományozott vitézi lekbe való való beiktatása. Délín br. Maillot diszebédet ad a Drmányzó tiszteletére s mint há- gazda mond felköszöntőt a kor- ányzóra. Sárospatakon. lásnap, kedden délelőtt 1h9 óra- or Sárospatakra érkezik a kor- :ányzó vitéz Bárczy Miklós t. >kkant főhadnagy beiktatására, z állomáson gróf Hoyos Viktor, sárospataki járás főszolgabirája ivözli a kormányzót s a foga- isok után a kocsimenet a tanitó- épző épületébe vonul. A disz- Jzgyülés d. e. 8/HO órakor lesz szokásos formaságok mellett, ikor is Payer Ferenc püspöki ílynök, apostoli protonotárius dja meg a jelképező rögöket, a tézt és családját. Egy órakor szebéd lesz a collégiumban, a leíycn Thuránszky László főispán mond felköszöntőt a kormányóra. Bethlen itthon. Üdvözöljük Bethlen gróf mi- íiszterelnököt a siker.es genfi tampányból való hazaérkezése 5 annak alkalmából, hogy nagy nunkájának fáradalmait, mint Károlyi László gróf vendége, Uj- íely közelében piheni ki a rad- /ányi kastélyban. Tavasz óta ez a második nagy küzdelme Magyarország igazaiért 1 külső hatalmakkal szemközt. Májusban megnyerte a nagyantant oizalmát a magyar jogrendhez, hitelképességünkhöz és jóindulatát hiteligényeinket illetőleg. De akkor ez csak akadémikus siker ehetett, mert a realizálást a kis- intant, Franciaországra támaszkodva, melyet érdekei a kisan- lanthoz húznak, tavasztól-őszig megakadályozta. Bethlen gróf feladata tehát az volt, hogy a kisantantot is megnyerni próbálja a magyar állam gazdasági és pénzügyi talpraálli- iása ügyének. Kényes és nehéz feladat, mert meg kellett találnia Bethlennek a közös érdekek ama körzetét, amiben a kisantanttal, eltekintve egyéb nagy ellentéteinktől, szükséges megértenünk egymást s meg kellett tennie a közeledő lépést úgy, hogy a magyar önérzet, a nemzeti becsület a legL! _l_ -------L íi------- ------j; ZEMPLÉN 1923. okt. t>. Meg vannak elégedve kisan- tanték, amiért Magyarország irányában a lojális szomszédviszony s a gazdasági boldogulás lehetőségeit különösen elő lehetett most készíteni ama békepolitika alapjain, melyet Bethlen irt a zászlajára. Elégedettek a nagyantant hatalmak is, mert Bethlen akciójában nemcsak Magyarország talp- raállitását látják elérhetőnek, hanem a középeurópai békés egyensúly helyreálltát is remélhetik Bethlen módszerével. De Magyar- ország szintén elégedett lehet az igy kialakuló nemzetközi helyzettel, mert ez nemzetünk számára a boldogulás uj lehetőségeit s az elérendő eredményekhez a külső békét, belső nyugalmat egyaránt biztosani látszik hosszú időre. Trianon óta a békeállapot négy esztendőn át csak papiroson volt Nagy érdeklődés mellett folyt j le okt. 3-án a tiszáninneni ref. egyházkerület őszi közgyűlése. A közgyűlésen Révész Kálmán püspök és Dókus Ernő főgondnok elnököltek. A tárgyalásra került ügyek között a legáltalánosabb érdeklődés a sárospataki jogakadémia szüneteltetéséről szóló elnöki bejelentést kisérte s a közgyűlés nagy lehangoltsággal vette tudomásul az elnöki bejelentést. A bejelentéssel kapcsolatban élénk vitát provokált a gömör- tornai egyházmegye jayaslata, hogy az egyházkerület azonnal indítson tárgyalásokat abban az irányban, hogy a sárospataki jogakadémiát egyesítsék a miskolezi Üzemi közgyűlés Éles támadás az üzemi bizottság és a közmüvek vezetősége ellen. Nem szavazták meg a szénbeszerzésre kért előleget. Sátoraljaújhely, okt. 4. Zajos és viharos jelenetek között folyt le csütörtökön délután az üzemi képviselőtestület közgyűlése. Szokatlan volt és sok tekintetben visszatetsző ennek a közgyűlésnek lefolyása azért is, mert mostanában a nehéz időkhöz méltó komolyság és megértés jellemezte a városi közgyűlések lefolyását. Annak a három óránál tovább tartó szóáradatnak, amely délután négy órától esti fél nyolc óráig öblösitette a termet, a huszadrésze is elég lett volna ahoz az eredményhez, amelyhez a közgyűlés nagynehezen és rengeteg idővesztéssel eljutott. Szénpazarlásról lévén szó, az a sok felesleges energiapazarlás — megtakarítva, jó időre elég lett volna a kazánok fűtésére. A közgyűlést délután négy órakor mintegy harminc bizottsági -y:*3tta meg dr. jármester. A tolásáról szó- 1 vette a köz- tés s dr stein Jenő biazon vára- i már olcsóbb s, mert ma- ebb a vám s zhető be az r fölvilágosimeg. A valóságban ellenfelek vették körül Magyarországot az egész vonalon. Ellenséges gyűrű, állig föl fegyverkezett hadak százezreivel vette körül államunk maradványát. Elzárták határainkat, kizártak a világforgalombó! és sűrűn ismétlődő határincidensekkel bizonytalanná tették a közéletet s lehetetlenné a nemzeti munkát nekünk is, önmaguknak is. Bethlen iniciativája szomszédainknak is kapóra jött, szívesen éltek a Bethlen nyújtotta alkalommal, hogy a reálpolitika területén megértőleg találkozván, a kölcsönös érdekek körét megállapítsák s ezt a szférát a „do ut des“ elve alapján „adok, hogy adhass“ ősrégi, mindenkor bevált módszereivel, minden jogos igény kielégítésére hasznosithatóvá tegyék. evangélikus jogakadémiával s a két egyház közösen létesítsen Miskolczon egy teljesen fölszerelt és teljes tanári karral működő jogakadémiát. Az egyházkerületi közgyűlés úgy döntött, hogy a kérdést egyelőre levette a napirendről, de a javaslat támogatói ennek dacára is kitartanak egyesítési eszméjük mellett s társadalmi utón igyekeznek híveket szerezni az egyesitett protestáns jogakadémia ügyének. A közgyűlés magáévá tette Puky Endre főispánnak arra vonatkozó javaslatát, hogy a kerület Írjon föl a kormányhoz a jogakadémiákon a köteles hallgatás és a kollokviumok bevezetése érdekében. tóttá a fölszólalót, hogy ez a remény nagyon is túlzott, mert az olaj beszerzési költsége a magas vámdijtétel miatt jóval magasabb most, mint a cseh vám, amelyet akkor kellett fizetni, amikor a vizmütelepet még nem csatolták vissza. Nagy és széles vitát provokált a villany egységárának megállapítása a szénklauzulával kapcsolatban s az üzemi bizottság javaslata a fogyasztóktól széntartalékolásra beszedendő biztosíték összegek kivetése tárgyában. A vitát Lánczi Zoltán bizottsági tag indította meg s erősen kifogásolta az üzemi bizottság azon eljárását, hogy sok ügyet a közgyűlés megkerülésével intéz eí. Hosszasan bizonyítgatta, hogy nagymérvű szénpazarlás folyik a közmüveknél s bizalmatlansági indítványt tett az üzemi bizottság illetve a vállalat vezetősége ellen, vizsgálat elrendelését is javasolva. Több Ízben szólalt föl még az alaposan kiszélesedett három órás vitában, fűszerezve az anyagot az olajcsempészettel, meg az izzólámpa kivitellel. — Orosz Dezső dr. az ipar és kereskedelem s általában a fogyasztók érdekében követelte a nappali áram szolgáltatását s közbiztonsági és egyéb fontos közérdekekre utalással a folytonos (éjjeli) áramszolgáltatást. Erős bírálattal illette a Közmüvek vezetőségét a régebbi s az újabban kért biztosítéki összeggel kapcsolatban, mely negyven milliós megterhelését jelentené a fo gyasztó közönségnek. Indítványozta, hogy az üzemvezetőség nyolc nap alatt a közmüvek állapotát ismertető s a biztosíték szükségességét számadatokkal igazoló jelentést terjesszen a közgyűlés elé. — Lánczi Zoltán visz- szavonván indítványát, a közgyűlés dr. Holló Andornak a jogi szempontokat megvilágító s ugyancsak az üzemi bizottság javaslata ellen irányuló felszólalása után Grosz Dezső dr. indítványát 12 szavazattal 11 ellenében elfogadta. Kertész Ödön bizottsági tagjai üzemi bizottság összetételét kifogásolta s javasolta, hogy a közgyűlés egészítse ki a bizottságot jogász, kereskedő szakértő tagokkal. Indítványát elvetette a közgyűlés, miután ilyen tagok vannak a bizottságban s mert ez a kérdés nem képezte a közgyűlés * tárgysorozatának anyagát. A polgármesternek a megfelelő tényállást leszögező nyilatkozata után Geiger Ottmár igazgatófőmérnök adta meg a kívánt föl- világositásokat s arra hivatkozotl, hogy nem lehet olyan kétségbeejtő a helyzet mikor az újhelyi telepnek a legalacsonyabb egységárai vannak, összehasonlítva más városok telepeivel. Fölvilá- gositásaiban egyébként nagyon habozó és tartózkodó volt, a mi igen türelmetlenné tette a bizottsági tagokat s az ingerültség és idegesség kárbavesztette Grosz Dezső és Holló Andor nyugodt és tárgyilagos hozzászólásainak értékét is. A közmüvekhez fűződő fontos érdekek szükségessé teszik, hogy a nyolc nap múltán beterjesztendő üzemvezetői jelentés nyugodtabb atmoszférában kerüljön tárgyalás és határozathozatal alá. Végül az üzemi szabályzaton eszközölt módosításokat a közgyűlés. A Zemplénvármegyei Törvény- hatósági Árvizsgáló Bizottság Tájékoztató árai. A Zemplénvármegyei TVHÁB. folyó év október hó 4-én tartóit albizottsági ülésében az eddig érvényben volt tájékoztató árakat hatályon kiviil helyezte s kimon- ! doita, hogy egyelőre mindaddig, | amig a szabad verseny folyamán a viszonyoknak megfelelő árak ki nem alakulnak, tájékoztató árakat nem állapit meg. Az Árvizsgáló Bizottságot ez elhatározásában az vezette, hogy a termékek árai csaknem óráról órára változnak. Az a körülmény pedig, hogy az árvizsgáló bizottságnak ellenőrzést teljesítő szervei egyáltalán nincsenek, egyenesen illuzoriussá lés?i a bizottság működését. — Zemplénnek csatolják pénzügyileg Abaujt. Amir á miskolezi „Magyar Jövő“ ért ' a pénzügyminisztériumban eiöft kisért Abaujvármegyének pénzügyi szempontból Zemplénhez vaíó csatolása. Ebben az esetben számos áthelyezés várható az újhelyi pénzügyigazgatósághoz. Az ügyben végleges döntés még nem történt. Miskolcon alia# Életre kelteni a sárospataki jogakadémiaí. fc
