Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-06 / 79. szám

oldal. A balktat&a pragrammja Tilly án. A kormányzó hétfő délelőtt 9 ikor érkezik a tállyai állomásra, ol a vármegyei vitézi székkapi- íy jelentkezése után Thuránszky szló főispán fogadja és Berndth adár alispán tart ünneplő be­idet. Tállya község navében pe- y a községi főjegyző üdvözli a rmányzót. Az állomásról ban- :rium vezeti a kocsimenetet báró aillot Nándor kastélyáig, ahol a író a kastély bejárójánál, a kas- ly úrnője pedig a feljárónál fo- tdják a kormányzót. Délelőtt tiz órakor diszközgyü- s és az akkor szokásos forma- igok mellett megy végbe vitéz állyai Miklósnak a br. Maillot ándor által adományozott vitézi lekbe való való beiktatása. Dél­ín br. Maillot diszebédet ad a Drmányzó tiszteletére s mint há- gazda mond felköszöntőt a kor- ányzóra. Sárospatakon. lásnap, kedden délelőtt 1h9 óra- or Sárospatakra érkezik a kor- :ányzó vitéz Bárczy Miklós t. >kkant főhadnagy beiktatására, z állomáson gróf Hoyos Viktor, sárospataki járás főszolgabirája ivözli a kormányzót s a foga- isok után a kocsimenet a tanitó- épző épületébe vonul. A disz- Jzgyülés d. e. 8/HO órakor lesz szokásos formaságok mellett, ikor is Payer Ferenc püspöki ílynök, apostoli protonotárius dja meg a jelképező rögöket, a tézt és családját. Egy órakor szebéd lesz a collégiumban, a leíycn Thuránszky László főis­pán mond felköszöntőt a kormány­óra. Bethlen itthon. Üdvözöljük Bethlen gróf mi- íiszterelnököt a siker.es genfi tampányból való hazaérkezése 5 annak alkalmából, hogy nagy nunkájának fáradalmait, mint Károlyi László gróf vendége, Uj- íely közelében piheni ki a rad- /ányi kastélyban. Tavasz óta ez a második nagy küzdelme Magyarország igazaiért 1 külső hatalmakkal szemközt. Májusban megnyerte a nagyantant oizalmát a magyar jogrendhez, hitelképességünkhöz és jóindula­tát hiteligényeinket illetőleg. De akkor ez csak akadémikus siker ehetett, mert a realizálást a kis- intant, Franciaországra támasz­kodva, melyet érdekei a kisan- lanthoz húznak, tavasztól-őszig megakadályozta. Bethlen gróf feladata tehát az volt, hogy a kisantantot is meg­nyerni próbálja a magyar állam gazdasági és pénzügyi talpraálli- iása ügyének. Kényes és nehéz feladat, mert meg kellett találnia Bethlennek a közös érdekek ama körzetét, amiben a kisantanttal, eltekintve egyéb nagy ellentéteink­től, szükséges megértenünk egy­mást s meg kellett tennie a kö­zeledő lépést úgy, hogy a magyar önérzet, a nemzeti becsület a leg­L! _l_ -------L íi------- ------j; ­ZEMPLÉN 1923. okt. t>. Meg vannak elégedve kisan- tanték, amiért Magyarország irá­nyában a lojális szomszédviszony s a gazdasági boldogulás lehető­ségeit különösen elő lehetett most készíteni ama békepolitika alap­jain, melyet Bethlen irt a zászla­jára. Elégedettek a nagyantant hatalmak is, mert Bethlen akció­jában nemcsak Magyarország talp- raállitását látják elérhetőnek, ha­nem a középeurópai békés egyen­súly helyreálltát is remélhetik Bethlen módszerével. De Magyar- ország szintén elégedett lehet az igy kialakuló nemzetközi helyzet­tel, mert ez nemzetünk számára a boldogulás uj lehetőségeit s az elérendő eredményekhez a külső békét, belső nyugalmat egyaránt biztosani látszik hosszú időre. Trianon óta a békeállapot négy esztendőn át csak papiroson volt Nagy érdeklődés mellett folyt j le okt. 3-án a tiszáninneni ref. egyházkerület őszi közgyűlése. A közgyűlésen Révész Kálmán püs­pök és Dókus Ernő főgondnok elnököltek. A tárgyalásra került ügyek között a legáltalánosabb érdeklődés a sárospataki jogaka­démia szüneteltetéséről szóló el­nöki bejelentést kisérte s a köz­gyűlés nagy lehangoltsággal vette tudomásul az elnöki bejelentést. A bejelentéssel kapcsolatban élénk vitát provokált a gömör- tornai egyházmegye jayaslata, hogy az egyházkerület azonnal indítson tárgyalásokat abban az irányban, hogy a sárospataki jog­akadémiát egyesítsék a miskolezi Üzemi közgyűlés Éles támadás az üzemi bizottság és a közmüvek vezetősége ellen. Nem szavazták meg a szénbeszerzésre kért előleget. Sátoraljaújhely, okt. 4. Zajos és viharos jelenetek kö­zött folyt le csütörtökön délután az üzemi képviselőtestület köz­gyűlése. Szokatlan volt és sok tekintetben visszatetsző ennek a közgyűlésnek lefolyása azért is, mert mostanában a nehéz idők­höz méltó komolyság és megér­tés jellemezte a városi közgyű­lések lefolyását. Annak a három óránál tovább tartó szóáradatnak, amely délután négy órától esti fél nyolc óráig öblösitette a termet, a huszadrésze is elég lett volna ahoz az eredményhez, amelyhez a közgyűlés nagynehezen és renge­teg idővesztéssel eljutott. Szénpa­zarlásról lévén szó, az a sok fe­lesleges energiapazarlás — meg­takarítva, jó időre elég lett volna a kazánok fűtésére. A közgyűlést délután négy óra­kor mintegy harminc bizottsági -y:*3tta meg dr. jármester. A tolásáról szó- 1 vette a köz- tés s dr stein Jenő bi­azon vára- i már olcsóbb s, mert ma- ebb a vám s zhető be az r fölvilágosi­meg. A valóságban ellenfelek vet­ték körül Magyarországot az egész vonalon. Ellenséges gyűrű, állig föl fegyverkezett hadak százezrei­vel vette körül államunk marad­ványát. Elzárták határainkat, ki­zártak a világforgalombó! és sű­rűn ismétlődő határincidensekkel bizonytalanná tették a közéletet s lehetetlenné a nemzeti munkát nekünk is, önmaguknak is. Bethlen iniciativája szomszé­dainknak is kapóra jött, szívesen éltek a Bethlen nyújtotta alkalom­mal, hogy a reálpolitika területén megértőleg találkozván, a kölcsö­nös érdekek körét megállapítsák s ezt a szférát a „do ut des“ elve alapján „adok, hogy adhass“ ős­régi, mindenkor bevált módsze­reivel, minden jogos igény kielé­gítésére hasznosithatóvá tegyék. evangélikus jogakadémiával s a két egyház közösen létesítsen Miskolczon egy teljesen fölszerelt és teljes tanári karral működő jogakadémiát. Az egyházkerületi közgyűlés úgy döntött, hogy a kérdést egyelőre levette a napi­rendről, de a javaslat támogatói ennek dacára is kitartanak egye­sítési eszméjük mellett s társa­dalmi utón igyekeznek híveket szerezni az egyesitett protestáns jogakadémia ügyének. A közgyűlés magáévá tette Puky Endre főispánnak arra vonatkozó javaslatát, hogy a kerület Írjon föl a kormányhoz a jogakadémi­ákon a köteles hallgatás és a kol­lokviumok bevezetése érdekében. tóttá a fölszólalót, hogy ez a re­mény nagyon is túlzott, mert az olaj beszerzési költsége a magas vámdijtétel miatt jóval magasabb most, mint a cseh vám, amelyet akkor kellett fizetni, amikor a vizmütelepet még nem csatolták vissza. Nagy és széles vitát provokált a villany egységárának megálla­pítása a szénklauzulával kapcso­latban s az üzemi bizottság ja­vaslata a fogyasztóktól széntarta­lékolásra beszedendő biztosíték összegek kivetése tárgyában. A vitát Lánczi Zoltán bizottsági tag indította meg s erősen kifo­gásolta az üzemi bizottság azon eljárását, hogy sok ügyet a köz­gyűlés megkerülésével intéz eí. Hosszasan bizonyítgatta, hogy nagymérvű szénpazarlás folyik a közmüveknél s bizalmatlansági indítványt tett az üzemi bizottság illetve a vállalat vezetősége ellen, vizsgálat elrendelését is javasolva. Több Ízben szólalt föl még az alaposan kiszélesedett három órás vitában, fűszerezve az anyagot az olajcsempészettel, meg az izzó­lámpa kivitellel. — Orosz Dezső dr. az ipar és kereskedelem s ál­talában a fogyasztók érdekében követelte a nappali áram szolgál­tatását s közbiztonsági és egyéb fontos közérdekekre utalással a folytonos (éjjeli) áramszolgáltatást. Erős bírálattal illette a Közmüvek vezetőségét a régebbi s az újab­ban kért biztosítéki összeggel kapcsolatban, mely negyven mil­liós megterhelését jelentené a fo gyasztó közönségnek. Indítvá­nyozta, hogy az üzemvezetőség nyolc nap alatt a közmüvek álla­potát ismertető s a biztosíték szükségességét számadatokkal iga­zoló jelentést terjesszen a köz­gyűlés elé. — Lánczi Zoltán visz- szavonván indítványát, a közgyű­lés dr. Holló Andornak a jogi szempontokat megvilágító s ugyan­csak az üzemi bizottság javaslata ellen irányuló felszólalása után Grosz Dezső dr. indítványát 12 szavazattal 11 ellenében elfogadta. Kertész Ödön bizottsági tagjai üzemi bizottság összetételét kifo­gásolta s javasolta, hogy a köz­gyűlés egészítse ki a bizottságot jogász, kereskedő szakértő tagok­kal. Indítványát elvetette a köz­gyűlés, miután ilyen tagok van­nak a bizottságban s mert ez a kérdés nem képezte a közgyűlés * tárgysorozatának anyagát. A polgármesternek a megfelelő tényállást leszögező nyilatkozata után Geiger Ottmár igazgató­főmérnök adta meg a kívánt föl- világositásokat s arra hivatkozotl, hogy nem lehet olyan kétségbe­ejtő a helyzet mikor az újhelyi telepnek a legalacsonyabb egy­ségárai vannak, összehasonlítva más városok telepeivel. Fölvilá- gositásaiban egyébként nagyon habozó és tartózkodó volt, a mi igen türelmetlenné tette a bizott­sági tagokat s az ingerültség és idegesség kárbavesztette Grosz Dezső és Holló Andor nyugodt és tárgyilagos hozzászólásainak értékét is. A közmüvekhez fűződő fontos érdekek szükségessé teszik, hogy a nyolc nap múltán beterjesztendő üzemvezetői jelentés nyugodtabb atmoszférában kerüljön tárgyalás és határozathozatal alá. Végül az üzemi szabályzaton eszközölt módosításokat a köz­gyűlés. A Zemplénvármegyei Törvény- hatósági Árvizsgáló Bizottság Tájékoztató árai. A Zemplénvármegyei TVHÁB. folyó év október hó 4-én tartóit albizottsági ülésében az eddig ér­vényben volt tájékoztató árakat hatályon kiviil helyezte s kimon- ! doita, hogy egyelőre mindaddig, | amig a szabad verseny folyamán a viszonyoknak megfelelő árak ki nem alakulnak, tájékoztató ára­kat nem állapit meg. Az Árvizsgáló Bizottságot ez elhatározásában az vezette, hogy a termékek árai csaknem óráról órára változnak. Az a körülmény pedig, hogy az árvizsgáló bizottságnak ellenőr­zést teljesítő szervei egyáltalán nincsenek, egyenesen illuzoriussá lés?i a bizottság működését. — Zemplénnek csatolják pénzügyileg Abaujt. Amir á miskolezi „Magyar Jövő“ ért ' a pénzügyminisztériumban eiöft kisért Abaujvármegyének pénzügyi szempontból Zemplénhez vaíó csatolása. Ebben az esetben szá­mos áthelyezés várható az újhelyi pénzügyigazgatósághoz. Az ügy­ben végleges döntés még nem történt. Miskolcon alia# Életre kelteni a sárospataki jogakadémiaí. fc

Next

/
Thumbnails
Contents