Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-06 / 79. szám

1923. okt. 6.

ZEMPLÉN

3. oldal.

XX X 3B3E 2KZ.

Október 6.

A múlt avarja sohasem fogja feledésbe takarni ezt a napot, melyen a tizenhárom tábornok halála keresztté avatta a bitófát.

Hiába viharzott át lelkűnkön azóta sok pusztító, véres ferge- teg, uj mártírok százezreit Írva be a magyar történelem véres könyvébe, az aradi mártírok nevét soha el nem halványuló dicsfénnyel övezi a magyar kegyelet.

Diadal és csatavesztés után a mi lelkünk sírjukhoz zarándokol erőt meríteni uj győzelemhez, vagy uj talpraálláshoz. Az ő sírjuk könnyel áztatott hantjába ver gyökeret a magyar jövő zöldleveles fája.

A „Zemplén" közönségének.

A mai gazdasági viszonyok arra kényszeritettek, hogy a „Zemplén“- től és nyomdájától megváljak. — Eladtam a „ZemplénM azon reményben, hogy a vevő Részvény- társaság több áldozattal bírja majd megóvni tisztes tradícióit.

Búcsúzom tehát. Kérem mindazokat, kikkel a Zemplén révén évek hosszú során összeköttetésbe kerültem, hogy jóemlékezetükben megtartsanak és törekvéseimben ezután is támogassanak. Sátoraljaújhely, 1923. okt 6, Kroö Mór.

— Halálozás. Korch'máros Já- nosnosné szül. Hordó Erzsébet életének 40., boldog házasságának 14. évében ez év szeptember 30-án Taktaharkánypn rövid szenvedés után elhunyt.'Október 2-án temették el a vidéki intelligencia és Taktaharkány népének nagy részvéte mellett a taktaharkányi sírboltba. Az elhunytban Korchmá- ros János taktaharkányi vezetőjegyző nejét gyászolja.

— Bajnoki mérkőzések. A D. V. T. K. első csapata vasárnap délután 8/43 órai kezdettel bajnoki futbal mérkőzést tart a dohánygyár mögötti sportpályán az Egyetértés Sport Klub első csapatával. A Sac. ugyanakkor a diósgyőri pályán mérkőzik a Dac. első csapatával,

— Eljegyzés. Schwartz Elzát, Schwartz N. József tekintélyes újhelyi iparos leányát eljegyezte Szigeti Sándor Budapestről. (Minden külön értesítés helyett.)

— Ismertető előadás. A .Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulat“ felkérésére Hollós István miniszteri tanácsos pénzügyigazgató, Mészáros Bálint pénzügyi tanácsos és Hoffmann Barna pénzügyi titkár urak f. hó 7-én d. e. 11 órakor az újabb közérdekű pénzügyi rendeletekről (adóvalorizáció, illetékek, fogyasztási adópótlékok) ismertető előadást tartanak a „Kaszinó“ helyiségében. Az eloközérdekű voltára való te- 'rsulat tagjain kívül szívesen lát a Ke- írsulat.

A idéki községi vá

a mandátumok 72 erte el az ellenzék s zalékát a kormánydőri bűntető birói számvevőségen birt a városháza földszintZEMPLÉNI GAZDA

A Zemplénvármegyel Oazdtiági Egyesület Hivatalos Közlönye

Szerkesztő: 1LLÉSHÁZY ENDRE

A Zemplén vára. Qazd. Egyesület ügyv. titkár*

f

Értesítés.

A félévszázados múltra visszatekintő s a Tokajhegyalja érdekei körül a múltban annyi érdemeket szerzett Zemplén lapot s a lapot előállító Zemplén nyomdát a most megalakult „Zemplén könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság“ megvevén, a „Zempléni Gazda“ — mert a részvénytársaság vezetőségének Gazdasági Egyesületünk vezetői állanak élén — mától kezdve a „Zemplén“ lap keretében jelenik meg mindaddig, mig Egyesületünk abban a helyzetben lesz, hogy a „Zempléni Gazdát* önállóan jelentesse meg.

Felkérjük Zemplén vármegye gazdaközönssgét s egyesületünk tagjait, hogy a „Zemplén “-t s a Zemplén nyomdát, melyben Egyesületünk anyagilag is érdekelve van, támogatni szíveskedjenek azáital, hogy a lapot rendeljék meg s minden szükségelt nyomtatványt a „Zemplén könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaságinál (Sátoraljaújhely, Széchényi-tér 9.) szerezzenek be, illetve nyomtassanak.

A Gazdasági Egyesület (elnöksége.

Kormányrendelet

a bortörvény kiegészítésére.

A nemzetgyűlés elnapolása miatt a bortörvény novella letárgyalható nem lévén, a kormány az ez idei must feldolgozásának lehetővé tétele végett a következő rendeletét bocsájtóttá ki:

A m. kir. minisztériumnak 6720.

M. E. számú rendelete

az 1923. évi szüretelésből származó must és bor előállításának és kezelésének szabályozásáról.

A m. kir. minisztérium a bor értékesítéséhez fűződő fontos köz- gazdasági érdekekre figyelemmel az érdes bornak kiviteli célokra való készítéséről 5514/1914. M. E. szám kiadott (Magyarországi Rendeletek Tára 1919. évfolyam, 842. lapján közzétett) rendelet rendelkezéseinek módosításával és kiegészítésével az 1923. évi szüretelésből származó must és bor előállításának és kezelésének szabályozása tárgyában az 1920. évi

I. t.-c. 10. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §. Az 1923. évi szüretelésből származó mustot — kivéve a tokajhegyaljai borvidék zárt területén termelt mustot — bárki külön engedély nélkül besűrítheti.

A tokajhegyaljai borvidék zárt területén termelt must besűrítéséhez külön engedély szükséges. Ezt az engedélyt a földmivelésügyi miniszter adja a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület véleményének meghallgatása után.

2. §. Az 1923. évi szüretelésből származó musthoz, borhoz, vagy vörösbor cefréjéhez a természetes cukorhiány pótlására — a tokajhegyaljai borvidék zárt területét kivéve — bármely hazai borvidéken termelt és szőlőből készült besűrített mustot vagy szárított (fonnyasztott) szőlőt a

mennyiségben szabad hozzáadni, hogy az igy megjavított mustból (cefréből) származó bor teljesen kierjedt állapotban legfeljebb 3 (három) térfogat % szesztartalommal emelkedhessék, de 14 (tizennégy) % szesztartalmat meg ne haladjon.

Oly mustot vagy bort, amelyet más borvidékeken származó besűrített musttal vagy szárított szőlővel javítottak, csak általános elnevezéssel (pl. asztali bor, pecsenyebor stb.) szabad forgalomba hozni, ellenben valamely borvidékre, nemkülönben valamely szőlőfajtára (jellegzetes borfajtákra) utaló megjelölésük egyaránt tilos.

Termelők ugyanannak a községnek a szőlőterületéről származó szárított szőlővel a jelen §. első bekezdésében meghatározott kor látok között mustjukat engedély nélkül is kijavíthatják.

A must javítását csakis a szüret kezdetétől az engedélyokiratban esetről-esetre megállapítandó időben szabad végezni.

A must javításának engedélyezése iránti kérelem benyújtására és kezelésére az 1908 : LXVII. te.

4. §-a, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 112,000/1908. számú rendelet, 16—24. §-aiban megállapított rendelkezések irányadók.

A tokajhegyaljai borvidék zárt területén az 1923. évben termett mustnak besűrített musttal vagy szárított szőlővel javításához csupán a földmivelésügyi miniszter adhat engedélyt.

A tokajhegyaljai borvidék zárt területén termett mustnak javításához csak az ott termett szőlőből származott besűrített mustot vagy fonnyasztott szőlőt szabad felhasználni.

A besűrített mustnak ipari feldolgozás céljára felhasználását a földmivelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.

3. §. A tokajhegyaljai borvidék zárt területén az 1923. évben termett asszu és édes szamorodni bor szesztartalmának emelése legalább 70 (hetven) térfogatszázalékos hibátlan borpárlat hozzáadásával szabad, úgy azonban, hogy hektoliterehkint legfeljebb 4 (négy) térfogatszázalékos mennyiségű bor párlat használható és hogy ekként a bor szesztartalma 18 (tizennyolc) térfogatszázafékot meg ne haladjon. A borpárlatnak a jelen §. ér- jelmében használatát a községi elöljáróságnál előzetesen be kell jelenteni.

4. §. A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az 1923. évi termésből állandó minőségű, jellegű és összetételű, úgynevezett tipusboroknak állami ellenőrzés alatt előállítása céljából a bor szesztartalmának emelését legalább 70 (hetven) térfogatszázalékos hibátlan borpárlat hozzáadásával megengedhesse.

A borpárlat alkalmazásának, valamint a párlási célra szolgáló bor (Brennwein) előálltiásának módozatait a földmivelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

Besűrített musttal vagy szőlővel javított mustból erjedt borra azonban ily engedélyt nem lehet adni.

5. §. Az 1923. évi termésből csemegeborok előállításához a

földi szárított szőlő, besűrített must vagy legalább 70 (hetven) térfogat ü/o-os hibátlan borpárlat használható.

Csemegebori más, akár bel- akár külföldi borral házasítani tilos.

6. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető bezárással, valamint százhúszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

1. Aki a jelen rendeletben engedélyhez kötött must- vagy borjavitást engedély nélkül, vagy nem a meghatározott feltételek megtartásával'végez;

2. aki az 1. pont alá eső mustot vagy bort raktáron tart vagy forgalomba hoz;

3. aki más borvidékről származó besűrített musttal vagy szárított szőlővel javított mustot vagy bort valamely borvidékre vagy szőlőfajtára utalással hoz forgalomba;

4. aki csemegebort más, akár bel- akár külföldi borral házasít. Az 1908. XLVII. t.-c. a munkaadó vagy felügyelettel megbízott egyén felelősségére, a mintavételre és a zár alá vételre, a denaturá- lásra, az elkobzásra, a hatóság által értékesítésre, a megsemmisítésre, továbbá a büntető, a borvizsgáló és a borellenőrző eljárásra vonatkozó s ezidőszerint is hatályban levő különleges rendelkezéseit a jelen rendelet alá eső kihágások esetében is tneg> eleiden alkalmazni kell.

7. §. A jelen rendelet életbelépésével az édes bornak kiviteli célokra való készítése tárgyában 5514/1919. M. E. szám alatt kiadott rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1923. szept. 19.

Dr. Vass s. k.

A földmivelésügyi minisztérium a fenti kormányrendelet alapján nyilatkozatra hívta fel a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület elnökségét, hogy „kívánatosnak tartja-e az ez idei must besűrítését s annak borjavitási célokra való felhasználását.“

A Gazdasági Egyesület elnöksége a rendelet helyes értelmezésére hivatkozva kijelentette, hogy véleményt esetről esetre óhajt adni, mert adandó véleményére nem egyedül az időjárás, de a kérvényező egyéni megbízhatósága is befolyással leend. Az egyesület általánosságban e nagyfontosságu kérdésben nem nyilatkozhat, mert nem nyithatja meg egy általánosságban tett véleményadással a bor- pancsolás zsilipjeit, nem akarja kockáztatni ezáltal a Tokajhegyalja jó hírnevét.

KEVE

Mezőgazdasági Hitelintézet és Iparfejlesztési R.-T.

Budapest, V., Nádor-ucca 20.

Elfogad megbízásokat termény értékesítésre minden

mennyiségben. — Kesögazda- ságl hitelt nyújt kedvező feltételekkel. Meeögazdaaágl többtermelés és Iparfej-