Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)

1922-12-12 / 129. szám

Ára 10 K S a = G S v SÍP fe U 03 2 « 0£ <0 u _ o cd u Sz? z U ö-otf § 5a * 5 f« f 2 E JS a O *j?- ^ s = *« o s 2 “S « 5 w M*jJ»laaUi hstaa’tíat kétszer kedden és szombaton Sj«rke«xtCség és kiaíéhir. S it o r»lJ auj hely, Sséohenyl-tár 9. ezim Telefon: 42. estim. Ara 10 K. SlSfiKfttésl =MJeA; Hslyb.u Égé» irn . 1ÖŰO K. Félén-* . . . »00 K. Ncgyiéévre . . a U X. Vidék*• : Egésx érrt . , ÍI00 JC. Félén* . . . SCO K. Nígyfdén* . . too X.. Hirdetők *k négyzttce»timétere»ki»t Sátoraljaújhely, 1922. December 12, FŐSZERKESZTŐ : KROÓJÓZSEF tArsszerk sztő Dr. LÁZÁR ANDOR Ötvenharmadik évf. 129. szám (6337.) A helybeli kereskedők a blokkrendszer ellen. As egész országban állást foglaltak már a kereskedők és iparosok a blokk- rendsser öllen. Ujholyben is visszatetszést »sült a rendelet. Alábbi közleményt melyet egy helybeli kereskedő küldött be és amely élénken tárja elénk a blokkrendszer hibáit, szívesen adjuk közre. „Tudvalevő dolog, hogy a pénzügy- miniszter a múlt napokban a pénzügy-igaz­gatósághoz bizalmas rendeletet küldött, melyben a bioakrendszer behozatalát kí­vánja meghonosítani. Ezen újabb rendszer bevezetése ille­tékes körök felfogása szerint azért volna szükséges, meit a forgalmi adó lerovása körül, áhitjk<g, rengateg csalás történik. E felfogás, szerintem, nem állja meg helyét már csak azért sem, mert statisz­tikai kimutatás szerint, az áilam az első évben nagyszer olyan bevételt ért el a forgilmi adóból, mint azt eredetileg ter­vezte, tehát as általánosan nem állítható, hogy olyan nagyon sok csalás történt volna. Tudok néhány esetet, hói tényleg több millió korona adó eltitkolásnak jöttek nyomára 'a pénzügyi hatóságok, ezek azon­ban oly cégek, melyeket úgy sem érin­tené a blokkrendszer, mert azok könyveik után a forgalmi adót készpénzben rój iák le. A blokkrendszer tehat kizárólag a kis existenoiákat nyomoriianá meg még job­ban, pedig ezeknek helyzete a mai rend­szer mellett is tarthatatlan. Most nézzük, hogy áll a helyzet a blokkreudszer mellett: Kepseijük el, hogy a kis szatócs, aki egyedül van üzletében, még manapság is 1—2 koronáért árusít egyes cikkeket, az kénytelen volnü 1 ko­ronás tetei eladásánál 1 blokkot adni, mely blokkért a forgalmi adóhivatal neki 1 korona 50 fillért számit fel, tehát effek­tiv ráfizetne az eladásra, (ebből fizessen azután forgalmi, kereseti, vagyon és jöve­delemadót és azt a sok más rezsit, amit üzletének a fenntartása követelj ezután növetkezna a blokk könyvből a forgalmi adó könyvbe való tételenkinti bevezetése, de ha sietségében véletlenül az átvezetés­nél egy tétéi kimaradna, azt az adóellenőr már adócsalásnak minősítené s megindulna az eljárás adócsalás miatt. Hiszen ez csak egy példa, de tudnék ily eseteket a végletekig jellemezni, hogy rámutassak azon helyzetre, mely úgy tech­nikailag, mint anyagilag is a gyakorlat­ban kivihetetlen. Ezek az indokok hozták össze úgy a kereskedelmi, mint az ipari érdak képvi­seleteit, hogy felemeljek tiltakozó szavukat ezen rendszer behozatala ellen, melynek már is vau eredmenya, mert az illetékes tényezőket jobb belátásra bírták, s a mar egyes helyeken a biokkrondszer vezetésére kiadott rendeletiket egyelőre visszavonták. A forgalmi adó lerovásának egyetlen leghelyesebb eszközét (na már ezen adó­nemet fenn kell tartani) az átaiányoaás kiterjesztésében látom, még pedig úgy, hogy egyforma szakmákat, lehetőleg szak­értők megüailgaíusival, egyenlő átalány összegben adóziassók m-g, ha pedig ez lehetetlen volna, úgy esetleg 1—2 vagy 3 osztályba ieüetue sorozni egyes szakmákat úgy, hogy oug lehetne találni azt a kö­zéputat, mely hivatva roma, hegy az állam érdekei is megvehessenek s viszont az a kiskereskedő es kisiparos is nyugodtan t________ ______________________________________ végezné munkáját, ha ninos ellenőrző zak­latásoknak kitéve. A mai átaiányozási rendszer sem igaz­ságos, mert megtörtént az, hogy egy szak­mában egy csoport átalányban, mások vi­szont létslenként rójják le a forgalmi adót. ennek pedig az a következménye, hogy azon egyének, akik átalányban fizetnek, kedvezőbb helyzetben vannak, mert pl. 8gyes közszükségleti cikkeket (liszt, cukor) oissóbban árusíthatnak, abból a szempont­ból kiindulva, hogy úgy is osak bizonyos összeget fizet, tehát igyekszik minél na­gyobb forgalmat elérni, viszont aki téte­lenként rój ja is a forgalmi adót, látva azt, hogy bizonyos árukban nem leket eléggé versenyképss, inkább visszavonul és nem foglalkozik e cikkekkel. Az átalányreadszer a kincstár szem­pontjából is eéíszerübb (a vége esak az lesz) mert biztosabb adóalapé nyújt s ak­kor he adóellenőrzők létszámát is lehetne apasztani." Közvetlen szemelj- és teherfor­galom lesz Cseiiszloiioiávsl. Ismét lehet lesz felszállni a kisáilomáson. Az egész újhelyi kereskedelem és ipar, úgy a kispiaei kereskedők, mint a bérko­csisok, mint a szállodások erősen megé­rezték, hogy a kibállomáson beszüntették a forgalmat és a vonatokra való felszál­lást a nagyáliomásra helyezték át. Több ízben felszólaltak ez ügyben a helybeli kereskedők és iparosok, a polgármester is terjedelmes bead vány nyal fordultak Görgey latrán nemzetgyűlési képvise­lőhöz, akitől a napokoau jött meg a Petőfi SáMjeujbefyben. Közli: Dr. Székely Albert. Mikor en a mu>t század hetvenes évei­ben a helybeli piarista gyomasiumban ta­nultam, megesak alig 30 éve volt, hogy Petőfi „eltűnt“. Mi deákok sohasem mond­tuk azt, hogy Peiőfi „meghalt", mert szen­tül megvoltunk győződve arról, hogy Pe­tőfi él és valahol a szibériai ólombányák­ban senyved és egyszer majd osak haza­jön egy pár kötet uj költeménnyel, amit rabsága alatt irt. És nekünk deákoknak volt igazunk, Petőfi él, Petőfi nem halt mBg soha, Pe­tőfi élni fog amíg magyar és kulmrember lstz ezen a világon. Szelleme itt él közöt­tünk, láugielke, gyönyörű törzsgyűkeres magyarsága, honfitzereime sírjaiból is fel fogja támasz;ani Nagymagyarországot. És a mi drága jó magyar piarista pap-professorunk, Kovács Ev. János — Isten áldja éa nyugosztalja halóporaiban is — mégis ugy.átszott, hogy haragudott Petőfire és sokszor alaposan lehordta előt­tünk. Kéí-Sbb, (/ok múlva, amikor áthe­lyezték őt Budapeurre, a Központba tanár­nak, minden deoumuer 27-én összeszoktam volt gyűjteni Budapesten lévő doaktársai- mut es elvittem őket Kovács íötisztelendö úrhoz, hogy nevenapjára üdvözöljük régi kedves ig*sgotónka„ és tanarunkat, miut hajdan Üjheiyben. Egy ilyen alkalomkor aztán megkérdeztem tőle, hogy miért szidta oiyau gyasran előttünk Petőfit ? Jót mosolygott a kedves öreg pap ós a követ­kezőket mondta: „Azért mert tudtam, hogy ti huncutok, betyárok tiiokosn élvezettel olvassátok es szavaljátok Petőfinek azt a költeményét, ame.y úgy szói, hogy „Diii- genter fr^quentáltam iskoláim egykoron, sekundába punéit mégis sok szamár prr fessorom" hat nem akartam, hogy elb. <sb tok magatokat, erős fegyelmet akartam közietek tartani, mart ti uagy szamarak mind azt hitietek, hogy nektek is esabad, amit Petőfinek 1“ Aztau esztbe jumtt, hogy mi mar egyetemi polgárok vagyunk és üd­vözölni jöttünk öt, szelíden az o finom ke­zeivel — de szeretném must is megosó- kólni azt a kezet — megei hálta az ustö- kömet, mint hejdan Üjheiyben krétával, most esa.t ujjaival keresztet legyíntet a homlokomra mondván: tudjátok fiuk, bogy én is rajongva szeretem Petőfit m tat elbeszélem nektek, hogy Petőfi t ; napot Ujh ívben is töltött es megtekint' tie a zni ősi jplomuukat is. Üreg nyugalmazott piaristi’., tai4p Ruí, Auguevini, vagy Gtroszmaa bácsi os- szelték el neki, hogy ők is úgy hallották elődeiktől, hogy 1847. év nyarán Patöfi Ujhelyen keresztül gyalogolván reheat neki az ősrégi, Árpádzori klaetrom tornya ós elment a „cinterembe“ fel és alá sitiit hinne és elmerengett az ősi faiakon, az­tán felkereste a harangozó!, aki valahol a közeli Ronyvakert pariján lakott es meg­kérte, hogy ny.’ESa ki a templomot és ma­tassa meg a belsejét. Meg is tekintette, be is nézett az üres iskolába is, körüljárta beiül a klasirom földszintjét négyszögben ós meg meg is ióbálca diákosan as akkor ott az egyik szögletben lecsüngő harang- kötelet a harangozó nagy ijedelmére és nevetve ment tovább odukiaitva a meg­ijedi, öreg harangozónak : „uo mondja meg a gyerekeknek, hogy itt járt Petőfi“. (Folyt, köv.) Ei ffii & Férfi oitönp és legjobb férfi- és női gyapjú szövetek legolcsóbban BHÜNNEH BAJOS Fettete és feéb m felöltő születeti posztóit, ttamysm m m nagy választókban. férfi és női gyapjú szövet üzletében Coforolionibűlv üöntoo ifi Sfnarfvohdvval ovomhunt eoßrßvhfitRV ha Iszivetek Iesriobb minőséibe s.

Next

/
Thumbnails
Contents