Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-11-18 / 122. szám
Se s 6 2 4) o - ‘v g Q .ff® U «Ö ü 5 * < 'S a S u ^ K “ 6« *5* h -S > 3* O 2? ^ s S o O x SS Ä FŐSZERKESZTŐ : KROÓ JÓZSEF ■UDSHH9BH9HBI tArsszerkesztő : Dr. LÁZÁR ANDOR Sátoraljaújhely, 1922. November 18. Ára 10 K. Ära 10 K. Megjelelik hetinként kétszer kedden és szombaton Szerkesztőség és kiadőhir. Sátoraljaújhely, Ssóohenyl-tór 9. szám Telefon: 42. sxfcm. Előfizetési dijak: Helybeli: Egész érre . . 1000 K. Félévre . . . 600 K. Negyedévre . 360 K. Vidéken: Egész évre . . 1200 K. Félévre . . . eoo k. Negyedévre . . 300 K. Hirdetések négyzetcentiméterenkéac Otvenharmadik évf. 122^szán^(6330^ Küzdelemre készül a kormány a drágaság ellen, amely most a nemzetgyűlés összehívása előtt erősen fogadkozik, hogy kérlelhetetlenül le töri a drágaságot, amelyet indokolatlannak tart. Különösen az élelmiszerek mesterségesen felhajtott árainak üzen harcot, mert belátja, hogy a kereseti lehetőségek sehogy sincsenek arányban a mindennapi megélhetéshez megkívánt élelmi szerek árával. A tizenkétezer koronás búza, az ötszáz koronás hús, a negyven koronás tojás, túllépték már az aranyparitást is. Üdvözöljük a kormányt elhatározásáért, de nem hallgathatjuk ei azt a meggyőződésünket, hogy a kormány kemény fába vágta fejszéjét és hogy a sikert kétségessé teszi az a sok érv, amelyet a kormányakció ellen az érdekeitek tábora fel fog vonultatni és az az elszántság, amely - lyel ez a tábor a maga érdekeit ezideig tűzön vizen keresztül — és valljuk meg meg azt is — hogy sikeresen védte. Ha a kormány tényleg el van határozva a drágaság letörésére, akkor minden melléktekintetet félretéve, a bajt gyökerénél kell megragadnia és a siker érdekében nem szabad egy pillanatra sem meginognia, nem szabad meghallani a hazug jajgatást, az indokolatlan siránkozást, nem lehet tekintettel osztályérdekekre, nem nyújthat kedvezményt 6b előnyt egy osztálynak sem, hanem egyenesen kell haladnia a kitűzött eél felé. A siker csak igy érhető el. A legkisebb félrelépés, a legcsekélyebb kedvezés bármily irányban már az egész akciót illuzorussá teszi. Ha a kormány szándéka komoly, akkor maga mögött fogja találni Magyar- ország népének azt az óriási tömegét, amely munkája után él és amelynek eddigi iz- zadtságos munkájáért még a száraz kenyér sem jutott ki elegendő mértékben. Üdvözöljük a kormányt az ország lakosságának érdekét szolgáló elhatározása küszöbén. Számíthat az egész ország bálájára, ha véget vet az áruuzsorának, annak a mérhetetlen drágaságnak, amelynek alapját nem értékeink romlása, hanem a szörnyű emberi kapzsiság és tehetetlenség képezik és amely már újból veszélyezteti nehezen visszaszerzett belbékénket. 9 tokaji csatlakozási mozgalomról Á Nyíregyházán megjelenő „Nyirvi- dók“ november 11-iki száma foglalkozik az újhelyi lapokban megjelent, ceatlako- zási mozgalomról szóló cikkekkel. M.nd- addig mig az alispáu által beígért vizsgálat befejezve nines, nem tartjuk érdemesnek bővebben foglalkozni ezzel a mozgalommal. Tokaji munkatársunk felkereste Ku- dász Kálmán tokaji főbírót, a szabolcsi főispán elölt megjelent küldöttség vezetőjét, aki a következőket mondotta; „Magam is tagja voltam a Nyíregyházán járt küdöttségnefc. Sajnos nem sok jóvai biztatott Káilay Miklós főispán; feleletében hangoztatta ugyanis, hogy a szomszéd vármegyéből ugyan sok maradt meg és bajosan hiszi, hogy rólunk egykönnyen lemondjon Zemplén megye. Mi mégis bízunk, hogy régi vágyunk teljesülni fog. Nézzék meg piacunkat — a szabolcsiak hozzák élelmünket — menjenek ei a kereskedőink s iparosaink üzletébe — a szabolcsik viszik el az árukat. Nekünk már régen oda kellett volna tartoznunk és akkor Tokaj nem ott állana, ahol áll. Nekünk vízvezetékünk, villany- villágitásuua van, iskoláink vannak — minden a masunk erejéből. A vármegye sohasem adott semmit, sőt azt is elvette, ami bennünket illetett. A legjobb bizonyíték erre, hogy ámbár a tokaji bor világhírű, a tokaji borközraktár Sátoraljaújhelyen van.“ A tokaji járás többi községeinek csatlakozására vonatkozólag a következőket mondotta: „Csak Tarczalra gondolok, ha velünk akar jönni, amiben nem kételkedünk. Tar- ezal eddig is inkább Szabolcs volt, mint Zemplén, értve ezalatt területi fekvését.“ Alkalma volt munkatársunknak a küldöttség és a tokaji képviselőtestület egy másik számottevő tagjával, dr. Goldmann Mór tokaji ügyvéddel beszélni. Dr. Gold- mann először az ügy sikerére való tekintettel nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni, csak röviden a következőket mondotta : „Az elcsatolási mozgalom nem újkeletű dolog. Kezdődött akkor, amidőn a tokaji járás jórészét lekapcsolták avégből, hogy Sárospatakból járási székhelyet csináljanak. Elvették axkor a járásnak csaknem a felét, közöttük a leggazdagabb és leg irtékesebb községeket és ma alig pár község tartozik Tokajhoz. Már ekkor megakadt Tokaj amúgy is lassú fejlődésében s azóta csendesen visszafejlődik. Kereskedelme, ipara elsatnyult, forgalma egyre jobban csökkent. Mindezek és a vármegye részéről réges-régóta érzett nemtörődömség megérleite Tokaj községben azt a meggyőződést, hogy Tokaj Zempien varmegyének mostoha gyermeke. Do rainäen- től eltekintve Tokajt — természetes fekvése — közúti összeköttetései egyenesen predesztinálják arra, hogy Szabolcs vármegye szomszédos részeinek gócpontja legyen. Tokaj józan társadalma régen felismerte ezeket és jellemzi a helyzetet, hogy a képviselőtestület már 1917-ben egyhangú határozattal kimondotta, hogy a Szsboles megyéhez való csatlakozás kívánatos és üdvös és hogy ez adja egyedü i lehetőségét annak, hogy Tokaj gazdasági jelentőségét visszanyerje. Nem érzelmi okok vezérnek bennünket, amidőn Szabolosmegyó- hfiz kívánunk esatlakozn, hanem Tokaj létérdekeinek felismerése késztetnek.“ A nyíregyházai küldöttsógjáráéról a következőket árulta el: „A küldöttségnek, amelyet ár. Honétzy Géza vezetett, tagjai voltak: Kudáiu, Kálmán közs. főbíró, Mosolyó József, Murosek János lelkészek, Görgei István gazdálkodó és dr. Goldmann Mór. A képviselőtestület kiküldötteiként jártunk ei és az egész község kívánságát dr. Honétzy Gáza adta elő a szabolcsi főispánnak, aki jóakarattal és örömmel hallgatott meg bennünket.* Dr. Gold manu nyilatkozata után előre tudjuk az alispáni vizsgálta, eredményét. A nyilatkozatból a leghatározottabban megtudjuk, hogy a küldöttség igenis a képviselőtestület kiküldötteiként járt el éspedig a képviselőtestületnek egy még 1917-ben hozou egyhangú határozata értelmében. Ezek után kíváncsian várjuk a vármegye nyilatkozatát. Hétfőtől korlátozzák a vasúti személyforgalmat. A Máv. igazgatóságától szerzett értesülésünk szerint a vasúti személyforgalomban korlátozások lesznek, ezek a korlátozások azonban nem fogják meghaladni a november 5 tői 12 ig elrendelt korlátozások mértékét. A személyforgalom korlátozását a Máv. igazgatósága a nehéz szénhelyzettel, a hideg idők beálltává él a nagy mértékben megnövekedő**, áruforgalommal indokolja meg. A korlátozás a vasú > tarifaemelés napján, hétfőn, novem- ber-20-án lép életbe és azokra a vonataira terjed ki, amelyek eddig sem voltak, kelta- képen kihasználva. A tisztviselők és egyéb kedvezményes utasok kedvez1 lény ében korlátozások nem lesznek. Á ssémályfor- galom korlátozására vonatkozó részieteket a pályaudvarokon kifüggesztett hirdetmények közük a közönséggel.
