Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)

1922-11-18 / 122. szám

Se s 6 2 4) o - ­‘v g Q .ff® U «Ö ü 5 * < 'S a S u ^ K “ 6« *5* h -S > 3* O 2? ^ s S o O x SS Ä FŐSZERKESZTŐ : KROÓ JÓZSEF ■UDSHH9BH9HBI tArsszerkesztő : Dr. LÁZÁR ANDOR Sátoraljaújhely, 1922. November 18. Ára 10 K. Ära 10 K. Megjelelik hetinként kétszer kedden és szombaton Szerkesztőség és kiadőhir. Sátoraljaújhely, Ssóohenyl-tór 9. szám Telefon: 42. sxfcm. Előfizetési dijak: Helybeli: Egész érre . . 1000 K. Félévre . . . 600 K. Negyedévre . 360 K. Vidéken: Egész évre . . 1200 K. Félévre . . . eoo k. Negyedévre . . 300 K. Hirdetések négyzetcentiméterenkéac Otvenharmadik évf. 122^szán^(6330^ Küzdelemre készül a kormány a drágaság ellen, amely most a nemzetgyűlés összehívása előtt erősen fogadkozik, hogy kérlelhetetlenül le töri a drágaságot, amelyet indokolatlannak tart. Különösen az élelmiszerek mesterségesen felhajtott árainak üzen harcot, mert be­látja, hogy a kereseti lehetőségek sehogy sincsenek arányban a mindennapi megél­hetéshez megkívánt élelmi szerek árával. A tizenkétezer koronás búza, az ötszáz koronás hús, a negyven koronás tojás, túllépték már az aranyparitást is. Üdvözöljük a kormányt elhatározásá­ért, de nem hallgathatjuk ei azt a meg­győződésünket, hogy a kormány kemény fába vágta fejszéjét és hogy a sikert két­ségessé teszi az a sok érv, amelyet a kor­mányakció ellen az érdekeitek tábora fel fog vonultatni és az az elszántság, amely - lyel ez a tábor a maga érdekeit ezideig tűzön vizen keresztül — és valljuk meg meg azt is — hogy sikeresen védte. Ha a kormány tényleg el van hatá­rozva a drágaság letörésére, akkor minden melléktekintetet félretéve, a bajt gyökeré­nél kell megragadnia és a siker érdekében nem szabad egy pillanatra sem meginog­nia, nem szabad meghallani a hazug jaj­gatást, az indokolatlan siránkozást, nem lehet tekintettel osztályérdekekre, nem nyújthat kedvezményt 6b előnyt egy osz­tálynak sem, hanem egyenesen kell ha­ladnia a kitűzött eél felé. A siker csak igy érhető el. A legkisebb félrelépés, a legcsekélyebb kedvezés bármily irányban már az egész akciót illuzorussá teszi. Ha a kormány szándéka komoly, ak­kor maga mögött fogja találni Magyar- ország népének azt az óriási tömegét, amely munkája után él és amelynek eddigi iz- zadtságos munkájáért még a száraz kenyér sem jutott ki elegendő mértékben. Üdvözöljük a kormányt az ország la­kosságának érdekét szolgáló elhatározása küszöbén. Számíthat az egész ország bá­lájára, ha véget vet az áruuzsorának, an­nak a mérhetetlen drágaságnak, amelynek alapját nem értékeink romlása, hanem a szörnyű emberi kapzsiság és tehetetlenség képezik és amely már újból veszélyezteti nehezen visszaszerzett belbékénket. 9 tokaji csatlakozási mozgalomról Á Nyíregyházán megjelenő „Nyirvi- dók“ november 11-iki száma foglalkozik az újhelyi lapokban megjelent, ceatlako- zási mozgalomról szóló cikkekkel. M.nd- addig mig az alispáu által beígért vizsgá­lat befejezve nines, nem tartjuk érdemes­nek bővebben foglalkozni ezzel a moz­galommal. Tokaji munkatársunk felkereste Ku- dász Kálmán tokaji főbírót, a szabolcsi főispán elölt megjelent küldöttség vezető­jét, aki a következőket mondotta; „Magam is tagja voltam a Nyíregy­házán járt küdöttségnefc. Sajnos nem sok jóvai biztatott Káilay Miklós főispán; fe­leletében hangoztatta ugyanis, hogy a szomszéd vármegyéből ugyan sok maradt meg és bajosan hiszi, hogy rólunk egy­könnyen lemondjon Zemplén megye. Mi mégis bízunk, hogy régi vágyunk teljesülni fog. Nézzék meg piacunkat — a szabolcsiak hozzák élelmünket — menje­nek ei a kereskedőink s iparosaink üzle­tébe — a szabolcsik viszik el az árukat. Nekünk már régen oda kellett volna tar­toznunk és akkor Tokaj nem ott állana, ahol áll. Nekünk vízvezetékünk, villany- villágitásuua van, iskoláink vannak — minden a masunk erejéből. A vármegye sohasem adott semmit, sőt azt is elvette, ami bennünket illetett. A legjobb bizonyí­ték erre, hogy ámbár a tokaji bor világ­hírű, a tokaji borközraktár Sátoraljaújhe­lyen van.“ A tokaji járás többi községeinek csat­lakozására vonatkozólag a következőket mondotta: „Csak Tarczalra gondolok, ha velünk akar jönni, amiben nem kételkedünk. Tar- ezal eddig is inkább Szabolcs volt, mint Zemplén, értve ezalatt területi fekvését.“ Alkalma volt munkatársunknak a kül­döttség és a tokaji képviselőtestület egy másik számottevő tagjával, dr. Goldmann Mór tokaji ügyvéddel beszélni. Dr. Gold- mann először az ügy sikerére való tekin­tettel nem volt hajlandó érdemben nyilat­kozni, csak röviden a következőket mon­dotta : „Az elcsatolási mozgalom nem újke­letű dolog. Kezdődött akkor, amidőn a tokaji járás jórészét lekapcsolták avégből, hogy Sárospatakból járási székhelyet csi­náljanak. Elvették axkor a járásnak csak­nem a felét, közöttük a leggazdagabb és leg irtékesebb községeket és ma alig pár község tartozik Tokajhoz. Már ekkor megakadt Tokaj amúgy is lassú fejlő­désében s azóta csendesen visszafejlődik. Kereskedelme, ipara elsatnyult, forgalma egyre jobban csökkent. Mindezek és a vár­megye részéről réges-régóta érzett nemtö­rődömség megérleite Tokaj községben azt a meggyőződést, hogy Tokaj Zempien var­megyének mostoha gyermeke. Do rainäen- től eltekintve Tokajt — természetes fek­vése — közúti összeköttetései egyenesen predesztinálják arra, hogy Szabolcs vár­megye szomszédos részeinek gócpontja legyen. Tokaj józan társadalma régen fel­ismerte ezeket és jellemzi a helyzetet, hogy a képviselőtestület már 1917-ben egyhangú határozattal kimondotta, hogy a Szsboles megyéhez való csatlakozás kívánatos és üdvös és hogy ez adja egyedü i lehetősé­gét annak, hogy Tokaj gazdasági jelentő­ségét visszanyerje. Nem érzelmi okok ve­zérnek bennünket, amidőn Szabolosmegyó- hfiz kívánunk esatlakozn, hanem Tokaj létérdekeinek felismerése késztetnek.“ A nyíregyházai küldöttsógjáráéról a következőket árulta el: „A küldöttségnek, amelyet ár. Honétzy Géza vezetett, tagjai voltak: Kudáiu, Kál­mán közs. főbíró, Mosolyó József, Murosek János lelkészek, Görgei István gazdálkodó és dr. Goldmann Mór. A képviselőtestület kiküldötteiként jártunk ei és az egész köz­ség kívánságát dr. Honétzy Gáza adta elő a szabolcsi főispánnak, aki jóakarattal és örömmel hallgatott meg bennünket.* Dr. Gold manu nyilatkozata után előre tudjuk az alispáni vizsgálta, eredményét. A nyilatkozatból a leghatározottabban meg­tudjuk, hogy a küldöttség igenis a képvi­selőtestület kiküldötteiként járt el éspedig a képviselőtestületnek egy még 1917-ben hozou egyhangú határozata értelmében. Ezek után kíváncsian várjuk a vármegye nyilatkozatát. Hétfőtől korlátozzák a vasúti személyforgalmat. A Máv. igazgatóságától szerzett érte­sülésünk szerint a vasúti személyforga­lomban korlátozások lesznek, ezek a kor­látozások azonban nem fogják meghaladni a november 5 tői 12 ig elrendelt korláto­zások mértékét. A személyforgalom kor­látozását a Máv. igazgatósága a nehéz szénhelyzettel, a hideg idők beálltává él a nagy mértékben megnövekedő**, árufor­galommal indokolja meg. A korlátozás a vasú > tarifaemelés napján, hétfőn, novem- ber-20-án lép életbe és azokra a vonataira terjed ki, amelyek eddig sem voltak, kelta- képen kihasználva. A tisztviselők és egyéb kedvezményes utasok kedvez1 lény ében korlátozások nem lesznek. Á ssémályfor- galom korlátozására vonatkozó részieteket a pályaudvarokon kifüggesztett hirdetmé­nyek közük a közönséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents