Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-09-24 / 106. szám
'S * SMC <é U K u 'M z ? < N st« 2 Lu 5 iS 0,5 ■ M9 i* t £ ft> í C 5, , > * I <«> ce I Ü —■» 5aí « c/> ■ : Si C/3 ára 5 toraira. Megjelenik hetenkint háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóaiv Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. ára 5 tóim v Előfizetési dije’ : Egész évre . . 45« K. Félévre . . . . 2Tá K. Negyedévre . . Ili K. Egy hóra ... 40 K, Egyes szár ára 3 K. Hirdetések négyzetcentí^éterenkint számíttatnak. Sátoraljaújhely, 1922. Szeptember 24. FŐ3XEK2CEBZTŐ : K EOÓ JÓZSEF A tállyai liármasszobor. A háború után az első szobor. A vidéki Lavotta-estélyek. — A kéttagú szoborbizottság munkája. Irta Hegyi Ödön. A kultuszminisztériumhoz érkezeit jelentések sserint máig mintegy hatvan szobrot és miliéniumi emlékművet pusztítottak el a megszállott területek „urai“, a csehek, románok, szerbek. A barbárnak nevezett időkben, valamikor ezer óv előtt nem voltak ilyen buzgók a „hódítók“. De azoknak csakugyan kevasabb félnivalójuk is volt. Az Ország Világ képeslap ez évi 9. számában a fáradhatatlan M»rkó Miklós kollegánk negyven ledöntött szobor fotográfiáját mutatta be memantóui nekünk éa ellenségeinknek. Nagy idők emlékei e szobrok, hálás ivadetok buzgalmának éa áldozatkészségének jelei. A nyugodalmas időkből valók, mikor csendes emlékezésekbe tudott elmerülni a lélek. A világháború óta as első általános órdskü szobrászati mű most készült el s ebben a hónapban fogják leleplezni Táily&n. Lavottának, a magyar művészi zene megteremtőjének emlékére készült a mii, de a kitűnő dombormüvek egyúttal megörökítik Zemplén nagy szülöttje, a Turáni da.ok pengől tntu szerzője, Zempléni Árpád emléket és Tokaj Hegyalja felejthetetlen emlékű vezdróét, a nemrég einunyt Barnáid Béláét, a magyar szőlősgazdák országos egyesületének elnökét is. A valójában csaknem félmillió korona értékű emlékművet nem egészen két év alatt egy szorosanvéve mindössze két tagból álló szoborbizottság hazafias cuzgósága hozta létre s közülük Markó Miklós barátom nagyszerű munkájának köszönhető főképsn, hogy áll már TáiiyáD, a Rákóoi- uton a nemes emlékmű, öt méter magas gránilpiramií az emlék, rajta Vasz«ry László szobrászművészünk lelkes, szép alkotásai : aa említett Három relief. Közadakozásból állították fel a szobrot, de miiyen tanulságos a története az ilyen közadakozásnak 1? Okuljanak rajta, elmondjuk: Dókus és Gortvayról. — Tállya. A La volta-smlék feláiináőánuk ötlete még löll-ben merült fel. Kossuth Lajos szülőházánál Monozon emlékművet lepleztek le akkor. Markó Miklós, mim a „Magyarország“ napilap kiküldöttje Szerencsről, ahol néhai Gortvay Aladár főszolgabíró vendége volt, házigazdájával együtt kocsin ment Monokra. Beszélgetés közoen szobajött a Tfillyán elhald magyar Orfe- usznak, Lavottának roskodozó emlékműve, melyet a harmincas evekben a szatmári nők emeltettek. Porladozott már akkor is, máilott ős enyészetnek indult az emlék. Busuit szán a két derék magyar lélek és borongásuk nem mult el a fejedelmi borozgatás közben sem, ami a monoki ünnepség után indult meg. — Krasznahorka nábobja, a feledhetetlen jóságu Ándrássy Dénes gróf látta vendégül a iaiepző ünnepség resztvevőit. Es Markó Mi&iós, aki az országban ísiáilitott 73 Kossuth-szobor közül 65-nek a leleplezésén volt jelen, az ilyen alkalommal szokásos banketteknek is vendége volt, máig emlegeti azt a felséges bö&ezüséget, ami a monoki áldomáson elomlóit. tíolyovezky uradalmi kormányzó két gönezi hordó öreg aszút veretett oaapra. Másmilyen bor is került az asztalra. El lehet képzelni, hogy a tüzes bor, a királyok ez itala, hamarosan milyen hangulatot lerumtetc. Dókus Gyula, Zemplén volt alispánja s a többi komoly urak olyan csárdást jártak, mim őseink, hajdan, a st.-gaUem kolostor udvarán. Ebben a forró hangulatban tovább folyt u szó Gortvay és Markó közt a Lavulta-emlékről. Köz a kézben megfogadták, hogy 19110. augusztus 10-en, Lavotta oentennariuman uj emlékművet avatnak fel Tállyán és országos ünnepet rendeznek. A világháború s az utána jött összeomlás azonban nagyon kevés biztatót adett arra, hogy ez a fogadalom magteljesül. Közben 1930. januárjában meghalt Gortvay Aladár. Markó Miklós mégsem feledkezett a fogadalomról. Magára vállalta elhunyt barátjának a munkáját is és hihetetlen energiával nekilendült, hogy a százéves évfordulón mégis legyen országos ünnep Lavotta sírján és a roskodozó Lavotta- emlekmüvet ujjal cserélje fel. A Teruletvedő Ligát nyerte meg Markó. Kitűnő művészek, elükön Hegyi Anna, a Király Szinusz volt primadonnája zarándokoltak el Lavotta sírjához s a Liga vezetői. Tállya, Mád s messzi környék minden ura s úrasszonya ott volt a megható, temetői daiosünnepen. A föld népe együtt sirt és lelkesedett az előadó művészekkel és a szónokokkal. A hangverseny után felszólalt Markó Miklós, az ünnepség főrendezője és nyilvánosan ígéretet tett, hogy két-három éven beiül nj szobrot visz Tállya főterére. ígéretet ima, beváltotta. Két év múltán áll már a Lavotta-emJékmü. Tíz hangversenyt rendezett Markó, hogy ösz- szaenekeijék a szükséges költséget. S bár négy helyen egy fillér sem jutott a szoborra, (a tállyai és újhelyi hangverseny jövedelme a Ligáé volt, Vásott deficittel végeztek, Katonatelepen pedig tiszteletből hangversenyeztek aa agg Mathiász Jánosnál) íme, mégis eiksrült létrehozni az emlékművet. A főispán ebédje. Felejthetetlen a túrázó művészek es a kisérő vendégek előtt az újhelyi hangverseny, amelyet 1920. juliua 25-én rendeztek a városi színházban. Zsúfolva volt a színház s a közönség alig tudott btteini a Lavotta-dalokkal. Száz év előtti idtF hangulata ragadta meg az embereket. Folytatódott ez a nemes illúzió a főispán, Thu- ránszky László pompás kúriájában, hol a biedsrmeyer idők stílusában elrendezett pazar ebéd fogadta a vendégeket. Mádi és tolcsvai négyput‘onyos «azt,..öröktől roskadoztak az asztalok, melye’ könnyebbe a bírták az antik, nehéz ezü*K készségeket, mint a fejedelmi ételek és italok terhét. Ebéd után Markó főrendező indítványára a lelkes művész társaság kikocsisott a főispán fogatjain Kazinczy Ferene mauzóleumához Széphalomra s olt rögtönzött tinnopságet rendezett. Időközben Markó Miklós, hogy Tállyán tett ígéretét beválthassa, a Tarületvódö Ligától különvált és rendezett hangversenyeket, közvetlenül a szoboralap javára. Az első hangverseny 1920. szeptember 6-án Váczott volt. Anyagiakban lesújtó eredménnyel, a váozi úri társadalom bizonyos részének Közönye, rószvótlensége miatt. Kevesen voltak a hangversenyen, dacára annak, hogy Marké napok hosszat szaibdozott az ügy érdekeben és a váozi lapokban Bzapora cikkeket irt evógre. 2200 korona deficit volt a hangversenyből, de ezt fedezte a Move váozi elnöke: Baltner husaárezredes, a műkedvelői alapból. A szerepló művészeket meglehetősen elkedvetlenítette ez a kudarc, amelyen Azonban érzelmileg kiegyenlített a résztvevő kéión- eég .olkesedéss és az ünneplés, amiben a mű- széké,t különösen Hegyi Annát es The,; '«a-Gerbsr Jenőt, az ismert regőst rész ssi ették. A vácii bangverssny után a társi, át síarja, Hegyi Anna, Marké Miklós Ötletére, ^meglátogatta Blaháaét, aki ^.k hetvenedik születésnapját ünnepelte u* oissag és Rigó Jancsi pompás zenekarának kíséretével Lavotta halókat adott elő a nagyasszonynak. A váozi balsiker után kullern js végszó volt a nagyasszony kedvessége», aki emlékeiből felidézte, hogy a váezí kö zönség rogante is iiyen részvétlen Tolt, uissen Vaezon még 0, Biabáné sem hódított. (Folyt köv.) (WAWWl^lWií V^W.VWWlAWVVW — Kánonjogi doktorátusra feltétlen Sikerrel készít elő Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, VI., Andrassy-ut 9. Hö ü m Férfi Sitivé és legjobb jérji- és női gyapjú szivetek legolcsóbban • • Fekete és tuti 11 n fellő szövetek BRUNNER LAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében paszti, tompra |! szOssfeH i nagy választéltban. * Sátoraljaújhely, Főutca lő. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni!. legjobb minőségűén. ® * Efl m
