Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-09-24 / 106. szám
2. oUai Szeptember 24. Székel^Elekjj Sátoraljaújhely városának évekig vo't első polgármestere, Zeruplénvármegye politikai életének egyik legexponáltabb harcosa: Székely Élek meghalt. A harook’noz szokott férfiú már hosszú idő óta csendes visszavonultságban élt,£riolitikai ellenfelei c's halálos ellenségei győzelmet arattak felette és mindennapi polgár életre kényszerítve őt, leszorították a politikai porondról, ahol pedig a múlt heve? csatáiban sok győzelmet aratott. Az utolsó esztendőit úgyszólván teljes magányban töltötte, e*ak néhány barátjával érintkezett, akik niven kitartottak mellette, de szemrnol- láthatólag fájt n6ki ez a politikai tétlenség, amelybe belekényszerúíeteít. — Mint a város polgármestere, Ujbely felvirágozta, tása érdekében sokat fáradozott és különösen a v*ros pénzügyi mérlegét igyekezett sok hozzáértéssel egyensúlyban tartani. Ezen kívül is sok értékeset és maradandót kezdeményezett és alkotott és különösen a vízvezeték létrehozásával feledhetetlenné tette nevét a város történetében. Politikai életében: Tisza István lelkes hive volt és felfogásában liberális, de kemény nyakú magyar ember, aki 10 napi tömlöoöt is üli a Habsburgellenes kijelentéséért, tehát mindenesetre tisztább és bátrabb magatartás volt ez, mint azé, aki a király száműzetése idejében szónokol a kerepesi temetőben: Győztél Kossuth Apánk! A kommunizmus idejében ő is sokat szenvedett, de ennek bukása után ebből tőkét magának nem igyekezett kovácsolni és egy pillanatra sem csatlakozott a hangos íármázókhoz, a bosszút lihegőkhöz, hanem rámutatva a kurzus veszedelmére: a béke, a konszolidáció és a jogrend sürgős szükségességét hirdette. Mindenesetre érdekes egyéniség volt, akinek lelki élete analízisét e nekrológ szűk keretében megfesteni nem lehet, de tán még sort kentünk rá. Halála megyeszerte mély részvétet keltett, temetésén a város és a megye képviselteti magát. LKUJOßB AXfíOIi iiiszíEfOfi és ruhüBásznaii. Bjsii szünet llönleoességeii békebeli választékban és minőségben megérkeztek BRiiliiy LSÜQS posztó- és gyapjúszövet áruházába MAáoraljaujhely, Főutca Ifi. A kisántánt alattomos tervei nem sikerültek, Magyar- országot a genfi, tanácskozáson egyangu- lag felvették a békés nemzetek nagy szövetségébe. Külpolitikai szempontból mindenesetre jelentős momentum ez a genfi momentum, jóllehet, sajgó sebeinkre ettől még nem várhatunk kellő mérvű orvoslást. Lehetőség nyílott ugyan ahhoz, hogy szavunkat a külföld fórumain is meghallgassák, de messze vagyunk még attól az időtől, amikor a világ sorsát ma intéző és irányító hatalmak politikusaiban a belátás szelleme fog teljes mértékben úrrá lenni. Azért a reménységnek és jobb sorsunk szilárd akaratának meg kell maradni mi- bennünk. Hiszen éppen a Népszövetség minapi ülésén mondotta Barthou, a francia kiküldött, hogy „nem örök időkre állapították meg a világ politikai alakulatát.“ Ebben & mondatban benne van a jövő minden reménységének feltétele, mert hiszen ha mér a franciák is — akik tudvalévőén a békeszerződések könyörtelen végrehajtása tekintetében a legagrescsivebbek voltak — igy beszélnek, az igazságtalan békeszerződések »lapos revíziójának ideje már nem lehet messze. Áz bizonyos, hogy a revízió kérdése is nagyjelentőségű dolog és korántsem fog olyan simán menni, mint általában hiszik. Nem pedig szórt, mert a kisántánt falánk mohóságát nehéz Kész ez igazság és az ész érveivel legyőzni. Lehet, hogy eljövendő uj háborús idők elé nézünk, de hát ini nem fogunk provokálni soha. Bennünket azonban olyan dilemmák elé á litanak állandóan ellenünk áskálódó szomszédaink, melyeket a fegyverek döntő szava nélkül valószínűleg nem lebet majd megoldani. Helyzetünk tehát nehéz, de nem kétségbeejtő. A békeszerződések által felidézett igazságtaláneágok megszűnése és a jog, az élet lehetőségének megvalósulása folyamatban van. Várjuk tehát magyar hittel és elhatározással a jövendő nagy problémáit, melyek most már csak a fel- emelkedést hozhatják meg számunkra. il mosás Wlmgtehü és leghafásasabb módja! Áztassuk a fehérneműt néhány órán át, de legjobb, ha egész éjjelen át, az „Asszony- dloséret“ mosókivonatba és mossuk azután, mint szoktuk, „Schicht“- vagy „Huttei“- féle „8zarvaa“-védjegyü szappannal. Gyorsan és fáradtság nélkül tűnik e! minden piszok. Ügyeljünk a „Schicht“- és „Hutter“-névre, valamint a „Szarva»“-védjegyre. ^jg> CHlreiP — A műnk« jutalmazása. Héjj István huszonöt esztendőt töltött egy helybeli üzem szolgálatában. Hűséges szolgálatának elis- merésekópen a kereskedelmi kamara a ipar- testület részéről ünneplésben részesült. A kereskedelmi miniszter s a kereskedelmi és iparkamara nevében Wittich Andor kamarai titkár üdvözölte az ünnepeltet s díszoklevelet adott át a jubilánsnak. A város képviseletében Márton Elek, a Krresk. Társulat nevében Neuman Jenő s az Ipar- testület nevében Fekete Károly üdvözölték. A hordógyár pedig — melynek az ünnepelt ezo'gáiátában áll — pénzbeli jutalomban részesítette a derék bodnármunkást. Az ünnepséget lakoma követte, hol számos fel köszöntő hangzott el. — Eljegyzés. Láhner Irén Sátoraljaújhely, Kohn Pál Bíharkeresztes jegyesek. (Minden külön értasitős helyett). — Az árvissgáló-bizottság tájékoztató árai. A zemplénmegyei árvizsgáió-bizottság 1922. szeptember 19-én tartott aíbizottsági ülésében a következő tájékoztató árakat állapit otta mear: Mészárosok részére : 1 kar. marhahús ISO kor., 1 kgr. borjúhús 200 bor. Pékek részére: 1 kgr. fehér kenyér nagyban 110 kor., vizzonteíúiusitó 116 kor , 1 kgr. félbarna kenyér nagyban 102 kor., viszontelárusitó 108 kor., 1 (5 dekás) zsemlye, kifli nagyban 7‘30, viszontelárusitó 8 kor. Kávésok részére: 1 adag fekete kávé 16 kor., 1 fehér kávé 24 kor., 1 tea citrommal 15 kor., citrom és rummal 25 kor. Vendéglősök és szállodások részére: 1 adag friss sült 165 kor., borjusült 140 kor., marhasült 140 kor., ssrtéssült 144 kor., 1 ágyas szállodai szoba 220 kor. — Ezen árakban benn van a forgalmi adó. Érvénybe lép 1922. szeptember 20. Aki ezen árakat túllépi, az 1920. évi XV t.-e. szerint büntetetik. — Saját háztartásban felhasznált áruk forgalmi adója. Felm«rült vitás ügyből kifolyóan kimondotta a pénzügyminiszter, hogy a kereskedő köteles a saját háztartásában felhasznált áruk után is leróni a a forgalmi adót. Akár otthon, akár ez üzletben, akár egyedül, akar barátai segítségével fogyasztja el a kereskedő ai üzletből származó árut, a forgalmi adót le kell rónia és pedig oíy módon, hogy a napi bevétel összegéhez hozzá kell számítani az igy felhasznált áruk értékét is, teljes eladási árral számítva. — Az uzsorabiráskodás és a razziák ügyeivel foglalkozott a budapesti kereskedelmi és iparkamara s az ülésén felszólalt Matlekovits Sándor v. b. t. t. is. Sürgette az árvizsgálóbizottságok eltörlését, az uzso- rabirósági eljárás során közvédő alkalmazását, a aiatáriális eljárás stb. mellőzését. A kormánynál el fognak járni, hogy a kamara határozatának valami érvényt szerezzenek. Amig a kereskedelmi és iparkamara enyhítéseket igyekszik az uzsorbi- ráekodási eljárás terén megvalósítani, addig „illetékes helyek“ szigorításról írnak, hogy t. i. az eddigi semmiségi panaszt is elzárják a vádlott elől s úgynevezett ötös tanácsok fognak jogerősen ítélkezni. Nemcsak kereskedők kerülnek az uzsorabiróeág elé, sőt Ujhelyben főkép kis termelők teszik az árdrágítással vádoltak nagyszázalékát. Nem egy osztály vagy foglalkozási tíZÜLÓK, TANÍTÓK, ISKOLÁK FIGYELMÉBE! Az uj iskolaév alkalmával ajánlom dúsan felszerelt könyvkereskedésemet. Már megérkeztek úgy a városunk az Összes közép-, mint a vármegyének összes elemi iskoláiban előirt tankönyvek, füzetek, iró- és rajzszsrak, Hegedűk, vonók, kiírok is hegediitokok! IJjra kaphatók a legfinomabb bőr- is ffttá»kák I SZABÓ PÁL SgtlSiÄÄ Sátoraljaújhelyben. TELEFON: 126. ! SZi leg c i Siti Rál liFiin Más össze Fór sz ntg) F r e P' ha légi
