Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-09-19 / 105. szám
2. oldal. Szeptember 19. ■égek ugyanazon oknak az eredői. Patak nak a jogakadémiáját az virágoztatták fék Nagy tudásukban is elöke'ő professzorokat h?lig*ttak tömött padsorokban lelkes ifjak. Á virágsas rövid életű volt. A hanyatlást nem az idézte elő, mintha a világítótorony fénye hanyatlott volna, hanem a városias élet nem tartott — mert nem is túrhatott — lépést a kor igényeivel, a j\ s«<5z ifjrk hova inkább Eperjesre és Kassán húzódik abból az országrészből, a mely odáig almamater rekrutázó területe volt. A szigorúbb és falusias Sárospatakot szívesen cserélte fel a jobbmódu fiatalság az -r.tvitt értelemben enyhébb klimáju, k'-ilb <i:ebb társadalmi életű Eperjessel, ahol kát év alatt végezte be tanulmányait fele annyi munkával, mint Patakon, ahoi a professzorok az oskola szellemében sokat kívántak, a város pedig semmit sem nyújthatott abból, ami az életet kellemessé teheti s amit a társadalmi csiszolódé«! megkövetel. A múlt század második felében már erősan csökkent a jogász ifjúság létszáma, amelyet az országszerte elismert tudásu, egyetemi szinvenalon álló tanárok sem voltak képesek többé helyreállítani, sőt feltartóztatni sem. Mikor a hetvenes évek elején a jogakadémiák átszervezése alkalmából, a főiskolának nem csekély anyagi áldozatával két jeles tanárral (Ssánthó, Bal'agi) szaporodott s tacári létszám, már semmit sem lendithetatt a látogatottságon. A szigorlati kényszer is csökkentette a létszámot. Harmad, negyedévre, aki csak tehette, valamelyik egyetemre húzódott, aki szigorlatozni akart. A? egvsísmi „tanszabadság“ volt azonban a rákív-.>éja a vidéki jogakadémiák e azok között peoiális okainál fogva különösen a'iárorpataki jogakadémia elposvá- nyosodásának. A tanszabadságot ugyanis úgy értelmezték, hogy a tanárok előadásait hallgatni felesleges és nem a tanulás a fődolog, harema levizsgázd». A raktár lehet üres, csaka kirakatba legyen valami a szemfényvesztés kedvéért, amit egy kis ügyeskedéssel be lehet svindlizni. Á többi a sze- rsne^e a hébe-hóba egy kis protekció dolga. Legr szabb esetben „részletekbe“ is ki lehet k< 'dúlni a „szavazattöbbséggel" való képeeitutés alamizsnáját. (Folyt, kör.) IiEGJÖlíB A7ÍUOL iOszíereH és mhavászcük, AÄGOL njári szöget MiÉflsssépli békebeli vái&Mlékbüii és iniiidiégiteii megérkeztek iám Lmod posztó- és gyapjúszövet áruházába bátoraljaujhely, Ftfntca Ifi. Bajnoki mérkőzések, ó j Sátoraljaújhelyi Vasutas S. C. — Mis- kolczi Pénzügyőri S. E. 2:2 (1:0.) Egyéni tudás, technika és öaszjáiék tekintetében klassizckka' jobb veit a Vasutas w.pat és hügy mégis essk eldönt- heUen eredményt tudott síérni, az legfeljebb csak -gtn-igen nagy balszerencséjének tudható be. A játék egész menete alatt a Pénzügyőrök térfelén állottak, egyik lövés a másik után ment a kspura, de rész ben a szerencsés kezű kapus fogta el, részben a kapufa mentette. Ezzel szemben a miskolezi csapat csaknem tehetetlen ver gődésc közben két egyéni lefutásból ki tudta egyenlíteni a Vasutasok baiösssckö tője áltat lőtt kőt goalt! A Vasutasoknál különösen Szabó, Zeemao, Einzig, Gígyu és Riezó tűntek ki, mig a miskoleziakná! talán csak a jobbösszekötö és a jobbszél produkált elfogadható játékot. Biró Hcricz Géza (S. A. C.) volt, aki szokott erélyes- ségévsi és lelkiismeretességével osztatlan megelégedést érdemeit ki. Egyetértés — S. A. C. 2:1 (1:1). Hosszú idők utáu végre botrány nélkül múlott ei a két rivális találkozása. Talán rájött végre a közönség arra, hogy a fooiballmórkőzéa nem bikaviadal, ahoi az amugyis felhevült játékosokat hsceeíő- desekket játékostársaik testi épsége ellen kell izgatni, hanem sport, ahoi a nagyobb tudásnak, összetanulíságnak és ügyességnek keli a győzelmet megszerezni, örülünk, hogy végre botránymemcs mérkőzésről, számolhatunk be, bár — sajnos — azt még most sem írhatjuk, hogy durvaságtól mentes is lett volna a jutek, ami sokat levont szépségéből és sporazsrüségóbői. Ami a játék lefolyását illeti, teljes tárgyilagossággal megállapíthatjuk, hogy egyik csapat sem vo.t jobb vagy rosszabb a másiknál és eldöntetlen tett volna i reális eredmény, ha a bíró téves Ítélkezésétől eltekintünk, Egry Béla goaija csakugyan meg is hozta a kiegyenlítést. Téves volt ugyanis Baneth biró Ítélkeztél («őt moiidnamank: közel járt a rossza karaihoz 1), amellyel ezt a szabályszerű goalt meg nem adta és nem mentség az, amit a mérkőzés után mondott, hogy „ón úgy láttam, hogy a labda mar kivüi volt a corner vonalon, mikor Egry beadta", mert ha már elkövette azt a hibát, üogy nem k vette közelről a játék menetét, nem szabad lett volna tetéznie azzal, hogy a h; Árbirák meghallgatása nélkül önkenyü- lüf ítélkezzen. Az eredmény tehát nem volt reális és határozottan bírói tévedésen alapult, eltekintvé attól, amint fentebb is leszögeztük, hogy t. i. a két csapat erőviszonyai teljesen egyenlőknek látszottak, sőt hosszú időn keresztül a győztes csapat volt a gyengébb. A B. A. C. hibás összeállításban, Egry I. nélkül állott fel és különösen szélső játékosainak határozatlansága volt szembetűnő. Mégis, kezdés után fölénybe jut és leszorítja az Egyetértést, de gouit elérni egyelőre nem tud. A félidő közepe felé Stofián erős szabadrúgását a kapus kiejti a kezéből és Egry Béla ezt a hálóba nyomja, Újrakezdés után ugyanez az eset a S. A. 0 knpunái ismétlődik meg és ott llodossy szabadrúgásából Emczig ér el goalt. A második félidő első része váltakozó támadásokkal telt ei és mindinkább kezd íeinyomulüi az Egy «tartós, amely azuian egy kapu elötu kavarodásból ugyancsak Einzig revén második goaljat is merte. Ez a goal és Kálmán kiállítása érőkén meg- handioapelte a S. A. C. csapatot, amely a folytonos játékos cserevei .s tobbat ártott mint használt magának. A kiegyenlítés vágya igy is erős tempót diktált, a szerencse azenbin nem kedvezett, mert cam & cornereket nem tudták goaíia értékesíteni, Bem az Egry által lőtt szabályszerű goalt nem ítélte meg a bíró. A győztes csapatban kitűntek : Hodosi, Einzig, Keiccsényi, Bartók, Kandráos, mig a SAC.-ban Dankó, Báthory, Egry, Stofián, KálmáD és Grünwald mutattak elismerésre méltó játékot. Bíró Baneth (Miskolci) volt, aki igyekezett erélyesen vezetni a mérkőzést. IWFimrniiTiw i— mn i -iiii i —Mimiéi .." i mHi in iüm €Íszakitott magyarok jöttek hozzánk... Arany fényt szőr a káváház csillárja, beíeeir a cigány muzsikája az élénk zsivajba. Félazsgen ülik körbe az asztalt, mint félénk vendégek. Arcukról mvet a viszontlátás öröme, szaretettel simogatják végig a sose látott embereket. Hallgatják a bus melódiákat, hisz minden nóta boldog emlék az elrabolt szabadságról — nagy Magyarországról . . . Kassáról jöttek. Fáradt arcú magyar ifjak, a lelkűk már öreg. Egy nagy katasztrófa néma, névtelen mártírjai — ka- zátlun senkik. Mennyi leigazolt energia 1 Ős magyar temperamentum par vénük zsákmányában. Enervált kedélyű, sorsukban soha mag nem nyugvó, lebiliin- esalt akaratú szerencsétlen hősök, Vizz- szafojtott elkeseredésük bosszút nevelő gyűlöletükben acéllá edződött öklük. Sziklákat tudnának hánytorgatni ezeréves tradíciójukkal, ha egyszer hátára kapná gátját a ienyomoritott érzések áradata. Most ilt ülnek ismét köztünk. Felragyog szemük, akár a csillag, misor feloszlik alóla a borús fellcg. Táncot próbál lábuk az asztal alatt, már dúdolnak is halkan. A cigány szerelmesen hajtja fejét hegedűjére. Es mi az idevalók csendesen nézzük őket, nehogy megzavarjuk áhitatos órájukat. Pedig ők nem vendégek — otthon vannak nálunk, csonka testünk elszakított része egy éjszakára szabad földre bujdosott kényezer szokoliisták ! fcrzai. , az egyik nagyon figyel, ugylátszik ő íb megérezte, hogy róluk Írok. Idegesen játszik arcizmával ás rám mosolyog, én is vissza akarok mosolyogni, de elkéstem vele, mert egy fcönyet lop le a szeme sarkából ős többi ntm néz rám. Lehet, hogy a sok füsttől feönyezett . . . Most feláll az egész társaság, lehetnek vagy tizonketten és ájtatosau, mint falun a templomban énekelni kezdenek. A cigányok elhalkulnak lelkosadő hangjuktól, mintha szégyalnők magukat. Éressen verik vissza Őszinte fohászukat a füstös falak: „Isten áldd meg a magyart!“ , K—cat B. — Uj bsosztás az államrendőrságen. A vezető rendőrkapitány a következő uj beosztást rendelte el a rendőrségen: Vezető: Speezián Gyula áll. r. kapitány. Elnöki osztály: Dr. Endrődy József s. fogalmazó. Bűnügyi és erkölogr^ndäszeli osztály: Tóth Elek áll. r. kapitány; a kapitányság h. vezetője. Kihágési osztály: Rósanmüller Zoltán és Hóza Dániel s. fogalmazók. Közigazgatási osztály: Burthóty Lőrincz áll. r. kapitány. Internálás és cse- légügy; Dr. Zsigmond Jenő s. fogalmazó. Ki és belépő állomás: a (eagyá!lomáron) Borbás Géza fogalmazó. Lakáshivatal: Ró- senmüller Zoltán s. fogalmazó. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy dr. Endrődy Jó zsel a fogalmazol kar egyik legértékesebb tagja — akinek áthelyezését közöltük egyiK lapszámunkban — városunkban maradt. SZÜLÖK, TANÍTOK, ISKOLÁK FIGYELMÉBE! Az uj iskolaév alkalmával ajánlom dúsan felszerelt könyvkereskedésemet. Már megérkeztek úgy a városunk az összes közép-, mint a vármegyének összes elemi iskoláiban előirt tankönyvek, Hegedűk, vonók, bürök és hegedütokok! , iró- és rajzszerek. JIC*? (íjra kaphatók a legfinomabb bór- és fatáskák I SZABÓ PÁL {gVBStffefe Sátoraljaújhelyben. TELEFON: 126.
