Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)

1922-09-19 / 105. szám

<w ­ül 'S 8 u d Ci z * < -5 S .3 ߣ Ji tu ;$ E “ «« •£* ra 5 kgpooa. Előfizetési dijak : Egész évre . . 450 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcer itnéís- fcnksnt számíthatnak. vittíjjelenik lietenkim háromszor iiedden, csötörlökfln és szombaton. Szerkesztőség és kiadóaiv Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Sátoraljaújhely, 1922. Szeptember 19. Sra 5 tani. Fascista szervezőien alakulásáról beszélnek poiiu- kai körökben. Friedrich látván és társai­nak áilitólégos mozgalmáról, melynek célja az olasz mintára megszervezendő nemzet- védő osztagok megalakítása volna. Friedrich ezidöszcrinti politikai pozí­ciója sem nem elég szilárd, sem nem elég magas ahhoz, hogy állandóan láaaék és csodálják azok az egyre kevesbülő keve­sek, akik még esküsznek rája. Friedrich tehat, m6rt vers és idegzete a eondottie- reiek nyugtalanságával mérgezett, a nagy- nehezen helyreállani indított közrend és jogrend ellen indít faseista pártot, ha a kormány hajlandó lesz tűrni vállalkozását, testvérháborut, geppuskas, kézigránátos, gyujtogatásos, orgyiizosságos támadó har­cot mindenki ellen, aki ebben az ország­ban az ő politikai fekete könyvén felje­gyezve vaa: liberális polgárság, zsidók és szocialisták ellen. Könnyű neki, hisz aki 1918. február­jában egy cinkotai csárdában Károlyira esküszik, az októberi forradalomban egy Danton bátorságával,később egy Robespierre ravaszságával a Lánchídon ütközetet, a minisztériumban államtitkárságot és cío- mstaosapatot vív és szervez magának, 1919. augusztusában puocsai szerzi zszebe a hatalmat, teret enged az antiszemitiz­musnak, amelyet később elitéi. Köztársa­sági államtitkár, hegy utóbb dunántuit Kariiata legyen, az idei választásoknál .darus“ eheuzé&e a kormánynak, majd miután csúfos kisebbségben maradt, a si­ker kedvéért az egységes pártuuz dörgö­lődzőit, az ilyen taglelkiiamerctü embar- uue. csakugyan könnyű hátat fordítani a maga személyes sikerei érdekében rend­nek, konszolidációnak, csuk azért, üogy beszéltessen magáról, hogy bámulják azok, akik minden idők minden fordulatainak is konvencionális bámuló tömegét al­kotják. Mussolini vérgőzős és őrjöngő dicső­ségét irigyelte meg a magyar eoudiotticri es kétségkívül Jézus nevűben fogja életre- kelieni magyar fascistaiestvérsit es szán­dékait, holott Jézus épp oiy távol áll Mus- soiinuői, mint Lenintől. Es közben a nép- szövetségbe vetett reménységünkben vet gátat a kisántánt s általán a külügyi hely­zetünk igen súlyos. Természetesen, ez a legkedvezőbb alkalom arra, hogy külföldi johirünket és tekintélyünket, ha a kor­mány nem tudja, hát Friedrich állítsa helyre. A faseismus elszigetelten álló tipikus olasz társadalmi jelenség, melyet lekupi- rozni és a mi magyar viszonyainkra al­kalmazni még Fried rieh Istvánnak sem lesz lehetséges. Nálunk a szélsőséges kom­munista agitáció meggátiására teljesen elég európai nívójú rendőrségünk és kiváló ka­tonaságunk. Az államrend tehát a törvé­nyűk keretein beiül feltétlenül biztosítva van, a fascists mozgalom nem szükséges — és ami nem szükséges — az nekünk, szegény magyaroknak tsijeaeo felesleges. A szélsőségek elnyomásának érve és ürügye alatt a törvényes rendet felbontani és a jog helyébe aa egyéni bosszú és fo lelő&lsn akciók végrehajtását léptetni nem lehet és nem szabad. A rend megőrzése a rendőrség feladata, ns vindikálja tehát ma­gának sanki ezt a hatáskört, mert tudjuk, hogy a hatásköri összeütközések mindig egyenetlenségre vezettek s a bókétleLség, a belső háborúskodás fényűzését mi ea- időszerint nem engedhetjük meg rangunk­nak, Elüsd]/ Béla emléHc. Hozzászólás a dr. Kálniczky üéza által irt cikksorozathoz. (Folytatás.) Irta: Dr. Kossuth János. Á sárospataki akadémiának Miskolcra való áthelyezés« körül (1916) felmerült s a világháború dacára is országos jílantő- aégre emoikedűtt mozgalomról nemileg aiegikua hangon emlékszik meg Kálniezfey 'JT ÓZ&. ,bzakadás“-ról tesz említést, akik »Sárospatakot főiskolájától megfosztani akarták.“ Érzelmi momentumok sorakoztattak lei a megváltozott viszonyok kérlelhet len követelményeivel szembsn. Egy fai Sárospatak idea romantikája, .ráste.oi a rideg élet, de ameiy — fajdalom — pa­rancsol. Á romantika tuibeesülőinck okfejtésük ‘•évse, analógiák képzelgésekre aiapitouak voltak. Pedig csak körüioeiüi 60 eszten­dőre volt szükség visszatekinteni, hogy a ndág tárgyilagosság eloszlathasson min­den erzeigest. Rogy a külföld nagy isko­lái apró helyeken vannak (Haiüeiberg, Oxford, Kumoridga utb.) csak részben és anuyioan igaz, hogy a külföld egyetemei közül némelyek nem nagy városokban épültek. Ámde egyiöi-egyig városokban! A két angol egyetem piáne a legnagyobb világváros körletében s az angol társada­lom eieven lüktetésű forgatagában. Sáros­patak ellenben kedvezőtlen elhelyezkedé­sénél fogva visszafejlődött s ez a vissza­fejlődés lassú sorvadásra kárhoztatta a fő­iskolát. Végzetes szerencsétlensége volt, hogy megye székhellyé nem fejlődhetett az arra alkalmasabb fekvésű Ujheiy miatt, amelyhez közel volt ugyan, de mégis tá­volabb semhogy egyheforradhatuU volna vele. Addig, amíg a városi élet egyebütt se éreztette a halasát az országban, nem volt baj, sőt a patriarehaua egyszerűség von­zóvá tette Patakon a diakó.etat, amelyből aztán kisarjadzoft a diákromantika, a ‘ melynek színes virágait Saemere Miklós kortöríénetiieg is fontos költeményében kötötte bokrétába. A műit század harmincas, negyvenes éveiben, egyébként amelyekre a főiskola jogi fakultásának elevenebb látogatottsága esik, nemcsak az országos, sőt európai him Kövy Sándor vonzotta az ország min­den részéből az ifjúságot, hanem a Hegy­alja és Sárospatak úri közönsége és élute is. Abban az időben az ország fő és előkelő közepuemoBségéuek ifjúsága tolult az alma mater falai közé. A Vay, Ürményi, Ragá­lyi, Bernáih, Szathmary, Király, Palóezi, Horváth, Csorna, Dókus, Kállay, Meozner, Kazinczy Miklós, Szontimrey, Vendégi, Farkas, Kun, Patay, Csiky, Csanád, Gen- osy atb. az alma anyaköiiyvei a megmond­hatói, aik még az eiükaiő eiaiádokfcól. Valóságos góthai almanachja e ganlrynek tolcsvai Nagy, tíőnis, sőt kedves jelenet' géüi a kornak, s Bácska lélekben és nyelv­ben magyarosodásnak lendült fiai is, előbb szó'ványosan, majd csoportok ha" verődve kt >ik fel Patakot, némelyiküket a tu­dó* . .yszonij és a magyar lélek erős ve.ózó értje, másokat csak az utóbbi s a eh ór­ásén;' ingere ösztönös. Érdekes, hoj’y a barnapiros villogó szemű, sötét hajú j- nysvae fiuk nem állapodtak meg La. «• e- ozeisben, ahol közelebb érték voina ma­gyar töiavónyt, hanem — ami aőbaa aa időben nagy dolog volt — két nap* járó földdel tovább tengelyeitek éjszak .ié. U$y látszik, bogy Daurtozen kfíveiy, 11- jss, bunda szaga cívisei ridtggt teltét ne­kik a levegőt, több verőfényt kerestek és lalaltak a Tompa megénekelte „borággai" skes bércek aijan, a Királyhegy tövében, a csendes folyású Bodrog szőke habjai felett Zemplén úribb közönségének von­zóbb, melegebb környezetében a történelmi családok hainak társaságában. Országos öinb»rré képezte ki magát egyik-másik, Iváoskovies, Prokop a hetvenes evek nagy nevű, forró magyar lelkű karlóezai pas- riarohája, — amint jóleső érzéssel olvas­tuk életrajzában — Patakon tanulta a jo­got, Csernovios György a nagy magyar nős és vértanú Damj&nioi Jánosnak só­gora, a m.«g* is vitéz honvéd és később előkelő szerepet vitt oszlopos ember, töb­bed magával, de akiknek novait érdemes volna a feledéstől megmenteni rzok közül a kedves emlékű déli testvéreiig közül valók voltak. Történelmi szálak az k, a melyek; dacolni fognak a trianoni brutali­tással is. Mórt mindennél erősebb a tör- ténsimi érzés, azt ilynek szil») öntudatos- ségát, — minden vesta láng íme iegszen- tobbikeí — táplálnunk keii rmkádatianul a nagy virradasig 1 Lapozva az AlmamaUr alapítványt tevőinek névsorát, ügy orosz császári tábor­nevére bukkanunk, aki — ha emlékeze­tünk nem csal — a muH szazad negyve­nes éveiben funds] görög keleti valiásu ifjúnak egy stipendiumot. Mindezen jelen­m m Férfi űlíonyre és legjobb férfi- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • • fekte is Mi ■ w m m feifiitű szösfíek BRUNNER InAJQiS férfi és női gyapjú szövet üzletében pasztán, IsRiprn SZGSEtih 1 KIS SS BBfUF Bálas2tB8ban. * Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők he. Kárain rácramre ücrvralni t legjobb minőségben. « m

Next

/
Thumbnails
Contents