Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-16 / 20. szám
Ipa 51 borona. 9ra 3 borona. (Vle«r jeienik hetenkint háromszor íff'iücn, csütörtökön 4s szc-rabs;an. Síf." kaíxtösi*£ is kiadó»!» Sátoraljaújhely, Főtér 8. szám. Tdífon: 42. szám. Sctit&ai fiirt Sátoraijaujheiy, 1922. Február 16. FŐ0ZKRKJE1BXTÖ ; KE. O Ó JÓZSEF Előfizetési dijak: Egész évre . . 220 K. Félévre . . . . 110 K. Negyedévre . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentiméturrtkiat számíttatnak kisimít .. »nil 1 I I I Mg I Ötvenharmadik év*. 20. szám (6227.) Bankóprás produktív célokra Pályi Edének, a kiváló publicistának és közgazdasági Írónak nagy bozsáértésiel megirt pénzügypolitika! fejtegetéseit adjuk alábbiéban. Közgazdaságunk rendezést a többtar melóotm alapulhat. A többtermslós me<»m állásának alapfeltétele visaont as épitke sósak megkezded*. Elsősor iau otthon kall as embereknek. Ki kall már bújnunk a forradalmi meabő!, Nyugodt, r«ndca«res otthonra ran elsősorban szükség. Ámde nemcsak lakásokról szól as építkezések terv*. A közvetlenül gazdasági jellegű épitk zések nélkül as uj termelési rendszer nem létesülhet. Vasutaiuk megkoptak,lerongyolódtak és szerteszét is törte ősét a bókeparano«. Elég arra gondolnunk, hogy vasúti háló- saiunk randiz re, beoüatáaa Nagymagyar- orsaág össss-függésének szólott, nem p dig Csonka-Magyarországénak, melynek pari fóriám keil létesítenünk. N*gy nomsati és kösvetlen gazdasági érdek, hogy felhagyjunk Budapest továübi eoufraikáksAva). Ezentúl épp*n ellenkező legyen a programra: a perifériákon keli centrumokat tervezni azért, hogy az elszakított részekhez közel feküdjenek a» őket hozzánk kapcsoló mágnesek. Misko ez óz Sátoraljaújhely, Kassát és környékét, Deb- rcoean Erdélyt, Szeged a Bánátot, Baja a Bácskái, Szombathely és Sopron Nyugat- magyaror-svágoe. Sopron Győrrel együtt a nyugati Fdsőmagyaroraságot kell, hogy gazdasági vonásuk erőterébe befogják. E feUdaiokhos kell megszabni az uj magyar vasúti hálósai tervezetét, fiz pedig kürtösen, nehogy elszakítani tudják tőlünk az elszakított területeket idegen központok felé. Ipari, bánya éa mezőgazdasági vasutakat kall építeni, ha valóban akarunk többtermelést és a vasutashoz vezető utak ekéssilézét és karbantartását épen olyan fontosnak kel’ tartanunk, mint akárossk a föld felssán’ását. Ül A statisztika feladata kissámi'ani, hogy hány száseier hold uj termőföldet nyernénk, ha a mérnökök bejárhatnák az országot, a nedveset kiszárítani, a eaárazat megnedvssiteni, a szikes®! kigyógyitani. Csupa szégyenío tol látunk vazuUlnk mentén is: viszel bori-ott területeket. A Duna —Tisza csatorna áldását azét k 11 osa a- nunk le«nt>gyobb vármegyénkén, hogy a csatorna a T zsta hajózását összekapcsolja a Dunáéval. Eif#ledk**üa* róla, bo*y a mi Tiszánk már nem ömlik többé a mi Du nánkba. A trianoni házassági bíróság kimondotta e válást a Duna és Ti »za kö sóit, amikor ágyaikat Szeged alatt elszakította egymástól. Á magyar Tiszát ée vidékit ujrti bele kell csatolnunk egy o*a- tornávol a magyar Duna hajóeási pro- grammjáb». Á osntorna mentén kuHgatda- ságokat létezitsnének. Ea lenne as ig»si többtsrmelés. A esatorna kiágasásHbói halastavai!at táplálhatnánk. A Hortobágy csatornázásának terve évek óta kidért a földmivs éai miniazte Huniban. Öitaön testet a Kísérleti Est a kis Magyarországot össze k*li varrni a foiyóin v*rt hidakkal, hiszen a román mngtzáiiáa hidrobbanásai sinessnek még rendbthozva. A földmlvolésl miniszter esodásan termékeny pregrammot találhat az ármente silóét, helyvislevesetésí, öntösési talajjavító ób lecsapoló munkálatok nagyszabású felvételiben. fiz mérnökeink még Csonk«magyar- országon is tudnának módot találni arra, hogy néhány ssázczer lóerőnyi energiát kiszedjenek többtermelésflnk számára meg maradt vizeinkből. Volna tehát épltkeznivaló elégi Anyagi asköaök kellenek a nagy feladatokhoz és emberi lélek kell hozzá. Kell szén, váz, kö, fa a egyéb nyers- anyagok. Kellenek gépek és szerszámok. Es mind pénzkérdés. Permünk pedig, hála Istennek, a szó szoros irtaiméban annyi van, mint a szemét. Fájdalom, úgy is használjuk a baokóprés termését, mint a szemetet; elszórjuk. Pedig a ssemétből is tud a technika hassnos anyagokat «leállítani. Sőt vau egy ssempont, amelyből azt kell mondanunk: bál’ Istennek, hogy any- nyire rossz a valutánk, most már nem kell félnünk, hogy megromlik, most már használhatjuk a bankóprést Jó eéiokva is, tér melési befektetési célokra. Ámde csodálatos as, amit ennél a kérdésnél, általában as egész háborús köz- gazdasági gondolkodásban láthattunk. Nyole esztendő óta folyton a valuta romlásáról buszé nuk, mintha ss volna a baj, holott ez ocvk bőrkiütést a közgazdaság vérbajának. H. uy sikket Írtam én éveken át arról, hogy adjuk oda a külföldnek, a mi szép babáé papírjainkat 6« honiunk be a okk’.rt epeket, lUhanemÜUket, »öt még élelmiszert le. Hadd éljünk m> meg jobban, hadd legyenek miéin?. *c áruk éa legyenek az övéik a mi f.statt babáé papírjaink. De ha legalább ma térnénk éssre. De még ma is a valutajavitáe döglött lován akarunk gyargalázsni. Amíg a külföld adott volna árukat bankókért, nem adtuk esetet oserébe. Ma már erről lekéstünk, de még még mindig lehetne itthon erőteljes gazdasági életet megindítani, ha a bankókat termelési célra íz préselnék, de nem telizzük. Inproduktiv italokra igen, produktív célokra n»m. Ki tudná ennek a perverzitásnak magyarázatéi adni ? (Vége köv.j pápa koronázása. Az Angyalvár ágyúi vaeárnrp reggel kilenc órakor fejedelmi ünnepség kezdetét hirdették a világnak. Odakint a Barnini osslopcsarnokától övezett téren sziporkázott a februári nap éa vakító, arany sugarak millió darabra törtek a szent áhítatban várakozó tarka tömegre. A San Pletróba ezúttal osak a Vatikán majorducaut-a által aláirt igazolvánnyal lehetett belépni. Michelangelo hata más »se taiy t vörös bársony aranynyai ni mseit cr páriák és a pápai sárga-fehér isinek boriuntak. A márványfalak tündököllek a viaszgyertyák és *iek lomos csillárok fényében és a temp om hajója vége«-végig tele diploma ás. a. 1, horovgekkei, grófokkal, oinssorsaági s külföldi előkelőségekkel. A msnysseten aAs utoUÓ iiéiet“ kínban fetrengö bűnösei, — mintha esen a napo í nem éreanék as Ur haragját. A temp óm lépcsőjéről hartá y n hangzott isi a hsroíd harsonája, súgni kesdtek az örök vároz öss.es harangjai. Ma koronázták meg a romai pápái. Palestrina kórusán inegrenditősn fenséges fortieeimóban bug fei az „Este sa- cerdos magom* — Íme a legfőbb pap. És túl az emberi tekintetek feleit, hordozható trónusán ülve feltűnik a temp om hajójában XI. Piue fehérpalasto«, áldást osztó alakja. A menst etajón Ohygi hero g, a koukláve Örs, majd a ssentatya legszűkebb környezete a birodalmi hercegek, római grófok, titkos kamarások, a Medici, Orainí e« Rzipigliodi családok ivadékai, preiátn- *ok, svájci gárdisták, palota csendőrök festői díszruháé eeapata. A trón két oidaián egy-egy pápai káplán a hagyományos keleti legyezőkkel. A menet a főoltár elé ér, ahol a legfelsőbb lépcsőn áll aa aranyozott trónzzék. Ezután kezdetét veszi a szent mise, a pápai mise, amelynél meghatóbb, kápr-a- tatóbb látványt még asm látott emberi mm. — Mindaz, amit a művészetek, a költészet fantáziája, a festészet színei, a szobrászat plasztikája, a sens érzései, az emberi tudás, simaság, könnyedség ajándékoztak a földi szépségnek, egyesül egy pápai szent misében. Ez ezt a szépséget monumentális magaslatra emeli az a köny- nyet fakasstó mennyei hangulat, aa Ist»n kőaelsigóaok érzése, ami aól nem vonhatja ki megát a közömhöz szemlélő mm, mert oly könnyedén, terméssetésen folyik az a pápai széni miséből, mint erdő forrásának tiszta, nemes vize. Hát még az első alkalommal, amikor első ízben misézik a pápa leijei pompával ? As igaz hivő aa ilytn hangulatok alatt — ösaacrosaad. Au aktus végén felhangzóit a Te Daum, az Angyalvár ágyúi dörögni kezdtek, hirdetvén, — hogy az uj pápa hivatalosan is Szent Péter trónjára Jépett. SZÉLJEGYZETEK.-f- Szent fogadalmat ipsstfit fc, hogy a kiráifkérdést kikapcsolok - n»gy ne héz probléma telje« kikér* av l fonják a pártokét átszervezni. R g ön u aha meg is indult a szerveződé* légit m *!• és s«»bad- királyválusztó alapon. Vagyis minden más saed »áiji és szociálpolitikai Programm kiriranával — «gyedül a királykérdi« alapján *s>kí:ot áv szét a pártokat és aiakit- jAk az újat. fi« ezt ma a magyar politikában úgy hívják, hogygerkölcs és kővetke- zetesség. N e di obj a e] üres „] DARLING“ c tobozait! ms*i «suzks« 4 olA&k
