Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-02-02 / 14. szám

% c o 4SX D *o o> *<y tu <y E sss *N MRSS :i3 C3 C3 > V-. ta *<y U-. Sístt? , ■-bSS-*-> u V i ia N CO •+-» ’Ut cu-O .2 O) CCS C/O 03 CT) •rcw ♦ca c '03 *03 N C/3 co <L> C/O '<L> T3 O M V-< <L> NI W <U öjO '<D c/3 > o NJ co CO o bjO '03 N C/3-*í O CL» in N ITi w *03-4—» 03 ÖjO N 03 .ÖJO *N1 o C3 BBS** Ifs 3 tana. Msgjeíenik hetenként háromszor kedden, csütörtökön és szótana fon. Szerkesztőség és kiadót»* Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Ura 3 kom Előfizetési dijak : Egész évre . . 220 K. Félévre . . . . 110 K. Negyedévre . . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentíméterenkint számíttatnak. Sátoraljaújhely, 1922. Február 2. 8 rŐSZERICESZTŐ : IEOÓJÓ2SEP missstzBm^aasaaam^BBasamsBmimaaassmwmi Oívenharmadik évf. 14. szám (6221.) 1 Jspsgszatt“ íatiuAjr. Szűkszavú tudósítás adja hirüi, hogy hogy a ssőkesfővárosi lasáshivatal száz bírája lemondott tisitsógérő!.' A távirati stiiueb n fogalmazott híradásból azonban éppsa elég érdekes dolgot tudunk még. Magtudjuk elsösorb-.n, hogy Budapesten szia bíró foglalkozik a lakásprobléma kon­krét eseteinek reodaiéaével. Száz buó ialkcaiit a fővárosban lakásügyekkel, de működésük egász ideje alatt nem utaitak ki össsesan száz lakást. Ez természetesen nttn egészen rajtuk áll, az Ő közeik ia mag vaunak kötve és bogy mekkora mértékben, arra élénk világítást vet lemondási hatá­roztuk indoko á -a. „Barnolák Nándor n p- jóió i miiiiSítor cédulákon parancssasrüen utasítja őket, hogy melyik lakást kínak utalják ki, vagy p&dig kit nem szabad há­borgatni bukásában.“ Megtörtént *aionban as ia, hogy a n«-mz3tgy ülésen szóvá tették ezeknek a kutatáson nak, vagy eliussolá soknak az ügyét, Bernolák népjóléti mi­niszter nem vállalta a politikai felelősséget ós helytelennek minősítve a bírák eljárá­sát, éppen ő voL, aki legjobban elítélte a lakóshtvatalba beosztott bírák működ sót, holott ezeknes Írásbeli bizonyításuk volt arra nórve, hogy csak a népjóléti minisz­ter paranossserü utasításai alapján jártak el. Nagyon gyakran megtörtont, t ogy ogy-egy bíró Kihirdette az Ítéletit s mar két nap múlva uj tárgyalást volt kényte­len kitűnni a miniszter parancsa a t.pjan és pironkodva válloz atta mok első né.etet. A biráh, akik a legnehezebb politikai és gazdaattgi körülmények között és a legna­gyobb nyomorban vezették az ország ieg- néps:»,erőtlenebb hivatalát, a jánuszarcu mi- nisster visgiked aóí ől levonták a fconsefe vsnciá: és otthagy iák hivatalukat. Hír szé­riát a helyükre kinevezendő újabb száz biró névlistája már elkészült. Ismerve a helyzetet, kevés reményünk van rá, hoay az újonnan kinevezőitek kevssbbé niegkö- totUn láthassák el tisztüket. P risg ilyen körülmények között nincs sok nászon a lakásUivatali bírák müxödóséből Okosabb dolog lenne, ha a száz lakáshivatali biró kinevezése helyett száz lakást utalnának ki az arra szorulóknak, akkor legalább — ha kis mértékben is — de segítvo lenne az élet problémáinak legsulyosubbján. De igy ? a műsor ugyanaz marad, csak a sze­replők változnak, akiket éppúgy dróton fog rángatni a miniszteri rendező, mint elődeiket. Ez pedig igazán nem alkalmas az ölógületlenaég lefokozására. Legjobb férfi és női BYflnil-SZÖffBTEB legolcsóbban BRUNNER LAJOSNÁL szerezhetők be. SÁTORALJAÚJHELY, FŐ UTCA 16. (Megyeházzal szemben.) Kérem cégemre ügyelni I 1 smüpiÉöífsi gégbofórozaia u tízezer korona megfizetésére kötelezte Ileltai színigazgatót, vagy: hogy fest üjhelyen a művészet pártolása? A Zemp ón megírta, hogy a seinügyi bizottság helyt adott a sziniáreulat szrson- hosszabbitási k ére m;- ni k,* azonban a vá rosi mozi elmaradt bevételeinek megtári- tése címén tízezer koronát követelt Heítai- toi, aki a határozatot megfolebbezte. Ked­den délelőtt tizenegy órakor tárgyalta a szinü*yi bizottság Hornyai Béla dr. elnök- lésével ae ügyet és *véghaiározatá“-ban Holtait kérőimével elutasítja. Kötelezi egy­ben a igazgatót, hogy a tízezer koronát ha­ladéktalanul fizesse be. Amennyiben a direktor kötelezettségének február hó 1-én déli 12 óráig nem tesz eleget, február 1-én délután 6 órakor a színházat köteled át­adni. Azaz már a szerdai előadását sem tarthatja mag. A színtársulatra ez a hatá­rozat már csak azért is sérelmes, mert a megtérítési összeget annakidején tizennégy napra al'apitoiták meg, k színészek ellen­ben oeak kilenc napig maradnak. Sértő azonban a vőghatározst uUimátumszírü ban íja is, amelyben a vidéki magyar szí­nészet megalázását látjuk. Elvégre tivan Haltainak harmincezer korona kauciója a városnál, iudokolatian teaát az a rövid, nem is egészen egy napos határidő, amit Egy újsághír kulisszái mogul. Eposzon, lírán és drámán keresztül — az újsághírig. — Liftszerencsétlenség a Richardson-barban. Olyan időket élünk, hogy szomjas a föld. Vérre, szomjas, mag könnyre, meg a források szűz vizére. Telhetetlen és kapzsi a sivatag homokja óa rgy tört mik, hogy nőm s öshaiü ik patakká t>i eres. Patakok nem kövarüünak folyókká s nem ismer­kedhető jk a tenger márüetetlensógévei a folyók. Forrás komában vesztik vizüket az óceánok; olyan időket eiünk, hogy < zom- j s a főid. Szomjas a föld és elisssa elölünk és virágjaink siől a felhők harmatát. Nem esóioihatjuk »1 csókjainkat, eleiratlanui Bsárfidnaü el könnyeink. Újsághírekben ói * fal kérészéletűket a manelős épeszűk, a lírai lobogtok és a sobettópö tragédiák. S ami megmarad belőlük: nyomda íastó- kes betűk, ujsagpapiros. Valahogy ilyenformán: A LIFTES FIÚ, Írjuk föl eimü!, sokunk körül éppen őc, ki- sörömet az elmúlt n&pck útjairól. Nézzük C'j&k. Ellő alcímül kérjük ezt, hogy Epika. Nem fegyvert ós nem vitézt énekelek. Liftes fia volt, akiben még csak most éb­rednek a vágyak ós sztrecsenntk jött a világra. Riolmdson-bar, ez volt a bőit, hol szolgált, a berlmi Friedrioh-strassén. A kapuban siibskolt katonásan és előkelőon szeraődsaes tlőirás szerint. Jól esett meg­mosolyogni, ahogy ott posztolt tűzpiros frakkjában, iakkoipős fehér selyemharis nyájában, szereosöntVkeión u kapu alatt. Szalutálni szokott, ha vendég állott elő, nesztelen léptekkel kísérte a felvonóig és szállította fel a második emeletre. Itt voU a bar, hol sziae3 ita okkal és szalonzené­vel ígérkeztek az élet örömei. A férfiak frakkban órkeziek és mélyen kivágott selymekben szagosán és boiondi- tón a nők. Szalutált és nem mozdult az srca, szállította őket a második emeletre a liftes fiú. Nem vett róie tudomást senki. Furcsa formákban futott' élőié aa élei, melyet, sok baja volt a nahezen mozgó gondolataival, semhogy ésszel felérhetett volna. Későre járt az ifjúsága, mikor úgy érezte: jutott neki is a jóból és a tájból, amit a fehsírek úgy hívnak, hogy sdv. És ezzel kezdődik, arait igy aícimez- hstünk : Líra. Fohó? volt és jósaagu, mint a virág, a legdóiebbről való. Nő. A liftes fiúnak már igy dobogta ki a szive: Ő. Sza'uíált és nem mozdult ai orca. Da a szive o:t gyönyörködött és vergődött, izzadt és hánykolódott parszsos szemében. Majdhogy magához nam harapta a nézé­sével. Számláit és látnia kellett: nem egye­dül érkezett. Megmagyarázhatatlanul fájt neki az a mouoklis ur. Mintha szigorúan azokra fogták voina a sdvót. Selymek és szálak, bíídes pillangók nevettek a szeme közó, le kellett fognia magét, erővel ós belévert kőtsiességtudas- sal, hogy katonás legyen és mozdulatlan a fekete arca. Szédült. Uj illatokat érzett és aiután dadogott a szive. Aztán estik ennyi történt: Megmozdult éa megemelte szoknyáját a nő. A harisnyáján akadt igazitant való. A fóifi rászólt: — Nom vsgyunk egyedül. Vigyázz 1 — Eh, — rándított váilut a nő, — fe­kete kis áliat. Emiatt ? ... — Mólióztaaeék, — szólott a liftes üu, — második emelet, — nyitotta as aj­tót, meghajolt ós nem mozdult az arca, csak épp a szivét éreste úgy, hogy fáj. : Fáj nr gyón. 8 rim^^.SI^tEPIIE^mari^JTmianxaa i jWegérkeztek Merits town 0 szövetekben. Legújabb néi costume és k%bát keljék. — Fekete poszíá és ppjSSZOSef rifofltáimliáM és kék szövetek a legjobb minőségben kaphatók. — Szaboii árak! Sátoraljaújhely,Rákóci-u.6 £222

Next

/
Thumbnails
Contents