Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-13 / 57. szám

2. O i&t Május 13. szonhót milliárdnyi. Ee évben tehát még csak áthidalja as állam deficitjét a pénz­ügyminiszter a vagyonváltság eredményé­ből, de mi lesz jövőre ? Ha ugyanis a pénzügyminiszter terve sikerül is és az egyenas adókból 1811 millióval előirány­zott bevételt megkétszerezheti, a jövő év deficitjét akkor is csak'tizenöt miiliárdra tudja csökkenteni. Nagy kérdés tshát, hogy mibői fogja a kormány ezt az óriási deficitet fsdezui? Hiszen jövőre nem lesz vagyonváltság 1 Csak két Kod, két lehetőséf áll a pénz­ügyminiszter előtt. Az egyik a már meg­lévő adók felemelést/, a másik pedig a va gyonváltság rendszertsitéze. A pénzügyminisztériumban máris lá­zas munka folyik ennek a két módszer­nek, lehetőségnek a tanainaknyozására. Mi­vel a vagyonváltság rendszeresítése foly­tán az adózók öt-hat év alatt egész va­gyonukat befizetnék az állampénztárba, az a terv merült fel, hogy a vagyonváltságct enyhébb f imában kombinációba hozzák aa adók felemelésével és az aj adónemek bevean. ásével. Csakis úgy gondolja a pénz­ügyminiszter megmenteni az országot attól a pénzügyi krachtól, atnely okvetlenül be­következik, ha két-két ér alatt újabb 80—40 milliárdos deficit suiyocbbítaná a már meglévő államadósságokat. — Hiú rsmóny tshát, hogy n jövő év­ben kevesebb adó l*sz. A* adófizetőknek ezzel szemben csuk egy védekezési mód kínálkozik: mozgalmat indítani nz adó­teher arányosítására. Ha ez meg nem tör­ténik, előreiátható, hogy a keresstképessé- gükkel arányban nem álló óriási adó egyes osztályokat le fogja gyöngíteni és előidézni azt a katasztrófát, ameiy az adóalany ősz- szeroppanásával egyenlő értékű. Különö­sen áll sz a kereskedni és iparososztáiyra, a városi adózók gsrinoére, akiknek arány­talan megterhelése máris súlyos válságot idézett elő. Ennek a két osztálynak töre­kednie keil tehát arra. hogy adóterheit a gazdstáriadsiom adóterheivei arányosítsák. érettségi vizsgálatok előtt. Az összbenyo­másokat a hallottak alapján a következők­ben közöljük: — Az érettségire késiülő diákok tel­jesen tájékozatlanok abban a tekintetben, hogy mikópen gondolják el az életet. Ez a tájékozatlanság okozza azt a nagy hatá­rozatlanságot, hogy nem tudják, milyen pályára lépjenek, teljesen tanácstalanul állanak a jövüt illetőleg. — Egészen másképen volt ez valami­kor, amikor könnyű volt a lehetősége an- rak, hogy előre megfontolt terv szerint ovább tanulhassanak a főiskolák külön­böző fakultásain. Akkor rózsás remények­kel indult az ifjúság »'jövendőbe. De ma vége az álmodozásnak, vége az -ifjúság clóübábképeinuk. A szülők legnagyobb résre tovább nem bírja a tanítással járó súlyos kiadásokat, tehát a legnagyobb tömegnek önmagáról kell gondoskodnia. — Éppen ezért a legtöbben csak az érettségire várnak, ease! mennek ki .az életbe, hogy megkezdjék a kérlelhetetlen küzdelmet. — Az állami pályák iránt nagy az idegenkedés. A kereskedelmi és as ipari pályákra készülnek a legtöbben. Az ipariak fcözül különösen az elektrotechnikai, vas-, fém- és faiparra. — Akiknek mód.ukban áll főiskolákra menni, leginkább a jogi, orvosi és ügyvédi szakokra, kevesebben a különböző mérnöki fakultásokra készülnek. Megállapíthattuk azt, hogy bizony ma­napság az érettségi is csak olyan öröm» amelybe az élet kesurü ürömé vegyül. Vál­toznak az idők és velük nemcsak az em­berek, de az elhelyezkedéid lehetőségek íb. A csehek válságba juttatiák a Felvidék gyáriparát. Az utolsó két esztendő alett temérdek magyar ipari szakmunkás költözött el Szlovanszkóba, ahol a megélhetési viszo­nyok ísránylag kedvezőbbek, mert a mun kabérekhea képest, az élelmiszerek, h cipő, ruha ára aránytalanul olcsóbb, mint ide­haza. Most azonban — mint a Kassai Új­ság egyik legutóbbi számából olvassuk — olyan pangás, olyan stagnueiő állott be a aalovsnszfcói ipari termelésben, hogy a gyá­rak egymásután ssünteiik be az üzemüket, vagy bérredukcióval dolgoznak tovább. A Kassai Újság erre vonatkozó cikke a kö­vetkező : A ruszin a. írói gyárakban meg­kezdődött a bérrednkálás. A ruszinsakói gyáriparban egyre ag­gasztóbb stagnálás állott be és ugylátszik, hogy az április elsejével beállott üzemba- szüntelt'sekst más helyen sem lehat meg­akadályozni. A gyáripari pangás egyik kö- vsikezménye, hogy több gyártelvpsn meg­kezdődött a munkabérek redukálása. A kiehiivégi bútor- és koesigjér igaz­gatója bejelentette a munkásainak, hogy n nehéz gazdasági viszonyok miatt kényte­len hu*z százalékkal redukálni a munka­béreket. Az oszatelspi bútorgyárban a gyár- igazgatóság 30 pcreanttel csökkentette a béreket, :amibe a gyár munkásai bele is nyugodtak. Az ungvári állami fűrésztele­pen (a fluderen) e héten már húsz per- centtel redukált munkabérek mellett dol­goznak a munkások. A pereosenyl áUaml fűrésztelep ízintén húsz peroenttel akarta csökkenteni a munkabéreket. A munkások nőm vélték tudomásul a bérredukolót, hanem panaszt emeltek Shrenfsld kormányzónál, aki a szociális referenshez küldte a munkásokat. A szociális referens helyettese azzal a kér­déssel fordult a gyáriparosok képviselőjé­hez, hogyha az állam kamatmentes köl­csönt adna a gyáriparosaknak, scgitene-e a helyzeten éz ebben az esetben folytatni lehetne o az üzemet ? A ssolyvaí aagyüzem igazgatósága könyveinek átvizsgálása után konstatálta, hogy a gyár az utolsó két év­ben húszmillió korona adósságot osinált és hogy nem birja tovább folytatni az üze­mét, mert nem birja a ráfizetést. A munkások proteetáltak az üzem be­szüntetése ellen, mert — mint mondották — a munkások nem győződtek meg az adatok helyességéről. Erre Ebrenfeld h. kormányzó megállapította, hogy mig a termelt áruk értéke a békebeli helyzettel szemben há­romszorosára emelkedett, addig a rezsi húszszoros lett. Est maguk a munkások Is belátták ós a szoiyvai gyár be fogja szün­tetni üzemét. A beregszászi téglagyár legutóbb egy konzorcium kezébe került, amely az átvétel után nyomban megálla­pította, hogy az eddigi munkabérek mel­lett nem képes fenntartani az üzemet. Ezért közölte a munkásokkal, hogy húsz százalékkal csökkenti a munkabéreket és bevezeti a darabszám szerint való díjazást. A tárgyalások megszakadtak és az igazga­tóság elhatározta, hogy felmond összes munkásainak. arlsnya-Áruiiáz Sátoraljaújhely, FŐ-ntea 7. szám (a Koswntli-szoborral szembeni.) Férfi-, női- és gyermek-harisnyák minden színben nagy választékban. kri éi női 5ÍVüt KÜlÖniegtSStgCk. Ruhadíszek, nói szabókellékek pipere Cikkek Kapós lett a kereskedelmi és ipari pálya. Kegy as érdeklődés az Ifjúság körében a gyakorlati pályák Iránt. — Kevesen tennlnak tovább érettségi ntán. — Nagy gondot okos as elkelyeskedée. Rövid néhány hét múlva bezárulnak ismét as iskolák kapui. A középiskolák alsóbb osztályainak növendékei két havi vakációra mennek, hogy még a tanulás gondjától is msntessn éljenek két szép hónapot keresztül bohó ifjúságukból. A legfelsőbb os.tályok diákjai azonban már most nagy gondban vannak, őreájuk nem vár két hónapi csendes pihenés, az édes, szülői otthonban más vár reájuk: az élet. Küzdelem, tülekedés, körömszakadtáig menő harc a letért, a mindennap! kenyér­ért. Mar most kerülgetik azt a zugó, tom­boló örvényt, már most súlyos gondot okoz nekik, hogy hcl, melyik pontón vessék bele magukat annak sebes, sodró forgata­gába, önerőikre és a vak sorsra bízva megukat. Lássuk, mira készül az ifjúság, most as életének egyik határkövénél állva, az A Zempléni Újságnak. ■Ä Zempléni Újság multi számában cikk jeleni; meg, mely most már nemcsak személyem ellen tartalmaz valótlanságok­kal teli kvs'iflkálhalatlan támadást, de a cikkíró — kivetkőzvén minden emberi- és hazafias érmésből — a magyar hazáért hősi halált halt szegény fiam emlékét is sérti és tragikus sorsát gunytárgyává teszi. A cikkírót nem ismerem, felhívom azonban, hogy vesse le magáról álarcát, hadd tudja meg mindenki és hadd tudjam rnsg elsősorban én, hogy ki az, aki a ma* gyár hazáért hősi halált halt katonatiszt emlékét sérteni mari. Hadd tudjam meg én: a mélyen seb­zett leikü apa, hogy isszámolhass&k vele. Bsrsgssászy István. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma (Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged Pai- lavicini-u. 3.) felelősséggel és biztos siker­rel készít elő bármely egyetem és jopaka- démia összes jogi vizsgáira ős az ügyvédi vizsgára. Jegyzet — Bérlet! Rekapitulá­ció 1 Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatós'g.

Next

/
Thumbnails
Contents