Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-27 / 50. szám
Ura Megjelenik hetenkiní háromszor kadden, csütörtökén Ó3 azotnbason. Szei kasztöség és kiadóniu Sátoraljaújhely, főtér 9 szám. Telefon: 42. szám fcir ^ SytiMkaifUrfapi Sátoraljaújhely, 1922. Április 27. ■■HM III lillllll ...I..— FŐSZERKESZTŐ KROÓJÓZSEF 3 boron. Előfizetési dijak : Egész évre . . 450 K, Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentíméterenkint számíttatnak. Ötvenhármadé évf. 50. szám (6257.) Svájci sarkantyú meredezik a magyar közéletre abból a i Írásból, amely«t egy vidéki laptársunk közöl a svájci diákok ott tartózkodásáról és amelyben megirja, hogy az egyik diák Teli Vilmos hazájából úgy indult el, hogy előbb csizmát húzott, arra sarkantyút veretett, miután otthoni barátai szerint Magyarország csak egy nagy pusztaság, ahol csak steppék, pampák vannak, amelyen csikósok és gulyások, a magyar cow boyok nyargalásznak villogó fokossal nemzeti fehérneműjükben Túlzásnak kellene vennünk ezt a beállítást, vagy éles karikatúrának arról, hogy lám, a külföld még azt sem ludja rólunk, hogy ez az ország nem prérisivatag és hogy kultúránk tovább terjed, mintsemhogy nyereg alatt puhítanánk a bust, túlzásnak, ha e mellé a svájci sarkantyú mellé nem sorakozna egy másik diáknak az az elbeszélése, hogy őt édesanya nem akarta útnak ereszteni, azért mert nálunk nem ősmetik az orvost, itt nem tudják mi fán terem a gyógyszer, tehát legalább is félvad emberek vagyunk. Van ez az elbeszélés olyan megdöbbentő, mint amikor a kantonok hazájában esik lefelé a magyar korona és ha jól szembenézünk gazdasági romla’dóságunknak zürichi fokmérőjével, úgy sok utánajárás kellene hozzá, hogy e fokmérő sülyedésének egy és más okai közé a sarkantyus és gyógyezertelen hiedelmeket is besorozzuk: annak a nemzetnek pénzével, értékeivel elbánni, ahol talán még skalpot is szednek egymásról az ellenfelek, könnyű elvetni a lelkiismeretet, ha ugyan van lelkiismeretűk a világ bármelyik tájékán is a valuta- üzérekuek. A dolog megdöbbentőbb része azonban ott van, hogy náluuk a ku zu» és hivatalos és nem hivatalos fórum már két és félesztendeje azt hirdeti, hogy külföldi propagandájával egy csapásra megváltoztatta a rólunk való hiedelmeket és felfogásokat. A minisztériumokban és különböző intézményeinkben annyi propaganda- osztaly van, hogy ha a belőlük kisugárzó energia gyakorlati és valóban nemzeti célokra fordittatnék, akkor a külföld valóban többet és kedvezőb bei tudna rólunk annál, hogy itt bizonyára elevenen aprítják bográcsba A Kassai Újság egyik legutóbbi számából vesszük az alábbi érdekes cikket, mely zempléni községek, városok vetélkedéséről és arról szól, hogy a cseh hivatalos, kormányzat hogy akarja elnéptöleniteni, elszínteleníteni az irredenta hirü zempléni városkák jelentőségét. A nagyzsupák felállításával kapcsolatosan egész sereg kérdés vált életfontosságúvá a nagyobb zempléni községek számára, melyek az uj hutárok felállítása óta hatalmas fejlődésnek indultak. Különösen vonatkozik ez Nagymihályra, amely dacára annak, hogy a vörös invázió alatt a legtöbbet szenvedett, ma egyike a iegvi- rágzóbb és legszebb keletezlovenszkói városoknak. Hatalmas fejlődését kétségtelenül elsősorban a zsupáni hivatalnak köszönhette, mely számos tisztviselőt, látogatott vásárokat és igy kiterjedt kersske delmi forgalmat jelentett. Nem esoda tehát, ha a városka lakói félve gondolnak a julius elsejére, midőn a törvény értelmében megszűnik zsupáni székhely lenni és igy elveszíti iegfőbb vonzóerejét. Ez a körülmény késztette a lakosságot arra, hogy uj hivatalokat igyekezzen szerezni. Kapóra jött az a körülmény, hogy a kormány Zemplénben gimnáziumot szándékozik építeni, mtlyre három község jö hat tekintetbe: Nagymlháiy, Homonna és Tőketersbes. Azaz, hogy az utóbbi már a tárgyalások elején elesett. Maradna tehát Nagymihály és Homonna, két egyenrangú rivális. Bizonyos, hogy számtalan indok szól úgy az egyik, mint a másik város mehett; az ellentét tehát áthidalhatatlan lenne, hanem volna Zemplén kulturális életének okvetlenül még néhány iskolára szüksége. így azután hosz- szas vesződés után az illetékes tényezők oly értelmű egységet kötöttek a három községgel, hogy Nagymihály gimnáziumot, Homonna polgári és felső kereskedelmi iskolát, Tőketerabes pedig mezőgazdasági iskolát fog kapni. Sajnos azonban, egyelőre a pauszta ísikóschai a tehenet. A Magyar Távirati Iroda, amelyet nagy és nemzeti é3 a külföldre kiható agitstiv célokra »szervezett“ át & kurzus, vájjon mit csinál azonkívül, hogy mint sok helyütt, busás hirdetési üzletekbe veti erejét ? ez a jövő zenéje, mert még a iegkezdstle- gesebb előmunkálatok sem történtek meg, ha csak azt nem számítják, hogy úgy Homonna, mint Nagymihály polgársága bámulatos áldozatkészséggel karolta fel ezt az ügyet és a szükséges telkeket, épületeket az iskolaügyi minisztérium rendelkezésére bocsátották. Ám, ha a jelek nem csalnak — ami valószínű — még ugyan sok koreama fog Zempíénban megnyílni, még nagyon sok iiesntvá fog m ndtr jogos indok nélkül gazdát cserélni, auig az első növendékek megjelenhetnek az áhított iskolák padjai között. Ára Nagymihály korántsem elégszik meg ezzel a megoldással. Meg a betegse- gélyző pénztárt is át akarja helyeztetni Homonnáról Nagymihályra. Esen a ponton elkeseredetten áll a harc. — Homonna körömszakadtáig ragaszkodik szerzett jogaihoz és gazdasági helyzete is predesztinálja a megyei betegpénztár széknelyévé, ameny- syibea a megyét ketté szelő vasúti vonalnak pontosan a közepén fekszik. Homonna mellett szól az a körülmény is, hogy Z«m- plánmsgye legnagyobb ipari vállalatai a tőszomszédságban vannak (Szinna, Tak- osány, Udva, Kemence), amelyek a most alakuló Guttmann féle bútorgyárral együtt a biztosítottak nagy részét adják, végül, hogy a helyváltoztatás könnyön veszélyeztetné az eddig teljes precizitással működő hivatal ügymenetét. így azután Nsgymi- hálynak — a jelek szerint — le kell mondania erről a hivatalról, da bizonyára kár- ótlást fog találni a lakosság kulturális és ereskedolmi erejében, amely biztosítéka annak, bogy a fejlődő várost visszafalusi- tani nsm lehet. A kassai rendőrség kirendeltsége bevatott helyről nyert információnk szerint rövidesen megkezdi itt a működését, ez azonban aligha fogja a lakosságot megörvendeztetni. Az ellentétek sehol s?m éleződtek ki anij a, mint Tőketerebea és Gálazéoa kCvő , mely községek valóságos hareot vívnak a járási székelyért és a járásbiróEinéptelenitik a csehek a jó magyar érzésű zempléni városokat. § Férfi öltönp és legjobb férfi- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • e Fabste és héU 1 1 felfiltő szövetei! BRUNNER BAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztig bansan IszőveteH 1 1 nagy választékban. # Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre figyelni! legjobb minőségben. :S 1 Lapunk mai száma 6 Oldal,
