Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-27 / 50. szám

2. o’.da'i. Április 27. sáfárt, amelyek eddig Gálazéesen voltak elhelyezve, a nagy zsupa felállításával egyidejűleg azonban szóba került Tőkete- rebeisre való áthelyezésük. A kormány ugyanis a déli, tiszta magyar vidékből és a vegyes nemzetiségű gáiszéesi járásból egy járást kíván összefabrikálni, anrre indokul Gálszáca földrajzi fekvését hozzák fel. Az uj járás területe ugyanié egy olyan üveghíz fog hasonlítani, amely a torkánál (Regmies, Toronya stb.) a iegkeskenyebb, innen egyenletesen szólesbedik Gálszéesig. Gálszáos tehát nem esupin a járás leg­északibb pontján volna, de egyben a fő­vonaltál, Tőketerebestől nyole kilométer­nyire balra fekszik. Es azonban tsupán szinlefss indok, mert a járás lakói legin­kább kocsin közlekednek, as országút pe­dig Tőketerebest szeli át. A tényleges — elhallgatott — indok a kormánykörök azon véleménye, hogy Gálszées irredenta köz­pont, amelynek szétrobbantása országos érdek. Mondénunk sem keli, hogy ez az indokolás teljesen alaptalan. Bem a nyolo kilométeres távolság (vasúton húsz perc), *sm az irredenta vád nem indokolja Zvm- plénvármegyónrk Nagyinihály után lsgvi- rágzóbb, legszebb, legjobb építkezésű vá­roskájának visszsfalusitását. A terv azonban aligha lesz keresztül­vihető. Tőksíterebes négy és fél kilométeres hosszú utcáján ritkaság egy-egy kőépület. Középületre alkalmas helyiség csupán a kastély, ez azonban kevés, de nem is rsk- viráinató el, mert magántulajdon. Egyes tényezők azon kívánsága, hogy a tisztvi­selők tovább ie lakjanak Gálszóssen és onnan járjanak hivatalba, naiv ábránd. Ezzel szemben Gálszécs főszolgabirósági épületét méltán megirigyelhetné Kassa is. Járásbirósági épületére most szándékoznak emeletet huzni: a szükséges ösezeg már együtt van. Számos ügyvédje, orvosa és kereskedője van, akiknek egzisztenciájuk szorosan összefügg a járási székhely ügyé­vel és akik Tőketerebesen lakáshoz nem juthatnak. Elhalasztották a csörgői tárgyalásokat A határátlépési engedélyek megszer­zése körül különösen az utóbbi időben nehézségek merültek fel. Ez különösen azokat érintői te súlyosan, akik a határon túl fekvő ingatlanaik megművelése céljából jártak át cseh területre. A nehézségek el­hárítására és a határátlépési engedélyekkel járó formális nehézségek megszüntetésére úgy magyar, mint cseh részről tárgyalások indultak meg. A pozsonyi minisztérium utasítására a megssállott Zemplénvármegye zsupánja, dr. Szlávik Mihály megbeszélést folytatott Tburánszky Lászlóval, Zemplén- vármegye főispánjával és a tárgyalások helyéül a megszállott területen lévő Csörgő községet jelölték ki. A megállapodás szerint C örgőn a napokban kellett volna a határátlépési engedélyek és az es/.el kapcsolatos kérdé­sek ügyét megtárgyalni és a magyar kikül­döttek a kitűzött időpontban meg is jelen­tek, azonban a cseh megbízottak itt közöl­ték velük, hogy a tárgyalásokat felsőbb utasításra elhalasztják. Az eddigi tervek szerint a tárgyalások újabb határnapjául április 29 ikét jelölték meg. A megbeszé­lésen magyar részről Tburánazky László főispán, Bernéth Aladár alispán, Lázáry Zoltán alezredes és Bernátb Béla, a sátor­aljaújhelyi járás főszolgabirája jelennek A városi villanytelep megváltásának ügyével már több oikkben foglalkoztunk. Legutóbbi számunkban ismertettük a gé­pészeti berendezést és egy másik sikkünk­ben rámutattunk arra is, hogy a villanygyár mai állapotában elérte teljesítőképesség legvégső határát, azt tovább fokozni nem képes-, ellenke­zőleg, ha a szükséges beruházáso­kat idejekorán nem eszközölhetik, az üzemnek a mai keretek között mozgó akadálytalan fenntartását is komoly veszedelem fenyegeti. A város mai szűkös anyagi helyzeté­ben milliós beruházásokra nem képei és igy, ha a lakosság egyre növekvő igényeit ki akarja elégíteni és a villanytelep áram- ssolgáltatási teljesitményeuss fflsött vára­kozásoknak meg akar felelni, mint egye­düli megoldási módot, a tranzakciót, illetve a villanygyár megváltásit kell elfogadnia. Ezt azonban asak komoly megfontolás és az élhetőségek komoly mérlegelése után lehet megtenni. As itt feltétlenül köve­tendő elvekre, és siempontokra már több Ízben ismételten rámutattunk és miután ebben a kérdésben leszögeztük a város' közönsége érdekében megalkotott álláspon­tunkat, hogy ezt a fontos ügyet minden oldalról kellőképen megvilágíthassuk, kér­dést intéztünk az illetékesekhez, minő elő­nyöket jelenthet a telepnek a tröszt üzem­körébe való bekapcsolása? Geiger Óit már, a városi közmüvek igssgatójának, valamint Patak Bertalan, a részvénytársaság helyettes igazgatójának információi alapján ai üzem további fej­lesztésével kapcsolatos terveket a követ­kezőkben ismertetjük: — A tröszt a továbbfejlesztés kérdé­sét a telepnek egy vizierejt centráléba való bekapcsolása által véli elérhetőnek. A eél kiterjeszteni a gibárti hálózatot Sátoralja­újhelyig és felölelni a közbeeső falvakat és községeket. A vicierő szolgáltatásával lényegesen olcsóbbodna az áramszolgáltatás, mert az üzemi kiadás jóval alacsonyabb, mint a kalórikus telepnél. A vállalat egyéb­ként a meglévő visierő eenirálékon kívül újabb belykösi telepek létesítését is tervbe­vette. A tröszt üzemköre jelenleg Bánrévé­től Bodrogkeresziurig terjed, a további há­lózat kiépítése már könnyű volna. A vá­rosnak, — értesülésünk szerint, — egyik meg, a csehek részéről pedig Szlávik zsu­pánon kívül Szodlacsak Frantisek referens, Zsák Frantisek gazdasági felügyelő, Dórba Huber állatorvos és Szolnoky Ödön alsó- mihályi szolgabiró vesznek részt. főfeltétele, hogy a vismdtelep is villamos üzemre alakíttassák át, ennek a tervnek a megvalósítását is óriási lépéssel hosná kö­zelebb az sgyenáramról váltakosóáramra való áttérés. Ez természetszerűleg a vismütelep re­zsijének és ennek következtében a vizdi- jaknak is lényeges osökkenésít vonná maga után, mert a jelenlegi gáz-olaj ösern horribilis többlet kiadásai slesnének. A villanytelipj|fejle«ztése és ss üzem­kör kitsrjesstéss az egész megyére ipari és mezőgazdasági ssempontból is rendkívül nagy fontossággal bir, mert a mezei mun­kákhoz is elektromos áram áll majd a megye lakosságinak rendslkesésére. A me­gye gyáriparának fejlődése előtt is ma még bsláthatatlan perspektívák nyílnának meg. — Nemcsak helyiérdek, de orsságos nemsetgasdasági érdek is, hogy as amúgy is srőitetett hozamú is kevésszámú ssén- telspeink hslyett vitierflfelepek legyenek be­kapcsolva és racionéllssn kihasználva. — A kereskedelmi minisztériumban most kéziül az uj elektromossági törvény- javaslat tervezete, ennek is kifejezetten az-az intenciója, hogy a magyaroratági tele­pek a lehetőséghez képest visl erőket hazi- náljanak ki. Az uj törvény as elektromos áram­szolgáltatást állami felügyelet elá helyezi, ez más szóval azt jelenti, hogy az irracionálh egyenesen megakadályozzák. A törvény­tervezet a német „Neberlandzentral»"-k mintájára óhajtja az országot elektromos- sági körzetekre felozztani és ugyancsak német mintára történik a racionális kihasz­nálást oélsó intézkedések felvétele. A tröszt terve igen kedvezően illeszkedik bele ebbe a rövidesen törvényerőre emelkedő Urve- xetke Is as ebben képviselt intencióknak miudeuképeu megfelel. A város feltételei között szerepel a vizmütelep részére önköltségi áron való áramszolgáltatás, valamint az utoák és a középületek kedvezményes világítása. A továbbfejlesztésre is vannak kikötései a városnak, a társaság azonban mindezeket akceptálja. Szó van asonkivül arrél is, hogy meg- llapodás esetén a tröszt által létesltsndő Sárospatak—hollóházi vasutat nem Sárospa­takon, hanem Ujhelyen kapcsolnák be a Máv. fővanalába. A megváltás perfektuálása tehát úgy n város, mint s megy* jövőjét illetőiig si i) villanygyár jelene ás jövője. Mit hozhat a villanytzlep megváltása ? Harisnya-Áruház (Sátoraljaújhely, Ftt-utcn 7. szám (a Kossuth-szoborral szemben.) Férfi- női- és gyermek-harisnyák minden színben nagy választékban. Úri b nSi bivat Jífilönlegességek. BuhaaiOTek) UŐ1 Bzabók«nékek . ^

Next

/
Thumbnails
Contents