Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-08-31 / 69. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Augusztas 3í. 69. (4980.) Negyvenegyedik évfolyam. ÄA2I Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 0 szám. Telefon: 42. szám. Zemplén Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Kéziratokat nem adnnk vissza. Njiltlérben minden garmond sor 10 fill. POLITIKAI HÍRLAP. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Levél a szerkesztőhöz. aug. 81. Meczner Gyula főispán ur a következő tartalmú levelet intézte felelős szerkesztőnkhöz: A „Zemplén“ szerkesztőjéhez Sátoraljaújhely. Tisztelt Barátom! Távollótemben a „Felsőmagyarországi Hirlap“-ban ellenem intézett támadásokra annyit tartok szükségesnek köztudomásra hozni, hogy: az 1905. évi kedvezményes vetőmag-ügyről tudomásom nem volt. Azon időben gyógyulást keresendő, Abbáziában tartózkodtam. Most utólag a megejtett vizsgálatból tudtam meg, hogy vöm, Waltherr László — épen úgy mint a város előkelő, legvagyonosabb polgárai: Kincsessy Péter, Jelenek Adám, Fuchs Jenő, a kegyesrendi ház és mások — szinte vett tengerit s ez tévesen az én nevemre lett bejegyezve. Az 1904. évben a földművelésügyi miniszter ur által engedélyezett városi szálerdő kihasználására nézve a városi pénzügyi bizottság elnökletem alatt dr. Hornyay Béla, dr. Búza Barna és Isépy István bizottsági tagok részvételével eszközölte a zárszámadás megvizsgálását, azt helyesnek találta s a képviselőtestületnek a számadás jóváhagyását s a felmentés megadását javasolta. A városi képviselőtestület ezen javaslatot elfogadta. Szives üdvölettel Sátoraljaújhely, 1910. aug. 28. Kész hived: Meczner Gyula. Ezen nyílt levelet, melyre a „Felsőmagyarországi Hirlap“-nak még a legélesebb politikai küzdelmek által sem igazolható kirohanásai szolgáltak alapul, a magunk részéről a lefolytatott hivatalos vizsgálat által megállapított alábbi tényekkel kommentáljuk : Meczner Gyula főispán azzal lett a Fm. H. által megtámadva, hogy a jóizléssel és erkölcscsel ellentétben, nem ugyan mint főispán, de előbb mint magánember, felhasználva Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületétől nyert városi pénzügyi bizottsági elnöki küldetését, Székely Elek volt polgármesterrel összejátszva, 1905. első hónapjaiban a kormány által a városi ínséges kisgazdák részére küldött kedvezményes áru vetőmagból 22 mm. tengerit vett 12 korona kedvezményes áron s ekként kapzsi módon az ínséges kisgazdák kárára magának jogtalan hasznot szerzett; továbbá, hogy 1904-ben, mint a vármegyei közigazgatási erdészeti bizottságnak az elnöke, javaslatba hozta a város erdejéből 2 és fél hold szálas erdő fájának a kivágatását, a fa megért 7500 koronát: a kivágalást a miniszter engedélyezte, ki is vágták, azonban elszámolás nem történt s mint a városi pénzügyi bizottság elnöke a zárszámadásokat ő vizsgálta felül, mégis Székely Elek polgármestert soha kérdőre nem vonta, pedig az akták szerint ez ügyről feltétlenül tudnia kellett (?) s igy meggyanúsította tehát azzal, hogy ez utón is hasznot hajtott magának, esetleg visszaélést segített elő. E két vád Búza Barnának és a Fm. H.-nak elegendő volt arra, hegy az őt jellemző kátói puritánsággal, mely szinte bűzlik a nemes bosszúvágytól, immár hat év múltán, Meczner Gyulát, mint főispánt ország-világ előtt meghurcolja. Tény az, hogy Meczner Gyula főispán 1900-tól 1905. év végéig Sátoraljaújhely város pénzügyi bizottságának elnöke volt. A r. t. városok képviselőtestületei által választott bizottságok azonban nem adminisztrálnak. Nem adminisztrál a pénzügyi bizottság sem. Ezen bizottság a tanács által beterjesztett költségelőirányzatok, zárszámadások s egyéb pénzügyi s gazdasági előterjesztések előkészítésével, véleményezésével foglalkozik. Véleménye és javaslata minden esetben csak a képviselőtestület elfogadó határozatával érvényesül és képezi végrehajtás tárgyát. A végrehajtás a polgármester, a tanács s a megbízott tisztviselők felelősségteljes hatásköréhez tartozik. A pénzügyi bizottság ellenőrzést is csak a zárszámadások megvizsgálása és véleményezése által gyakorol és pedig minden felelősség nélkül. A felelősség a végleg határozó képviselőtestületi közgyűlésre, illetőleg ennek tagjaira hárul. Tény, hogy az 1905. évi költségelőirányzatot 1904. dec. hó 8-án mint elnök Meczner Gyula irta alá, annak előkészítésében azonban, mint akkoron súlyos beteg, részt alig vehetett. Az 1904-ben készült költségvetésben az 1905-ben nyújtott állami kedvezményes vetőmag sem a bevételben, sem pedig a kiadásban felvehető nem volt, elszámolása pedig a zárszámadásnak tárgyát annyiban képezte, hogy utánvétel ezett vételi ára kiadási, majd kiosztás folytán visszafizetett ára bevételi pénztári napló tétel volt. A kedvezményes vetőmag ügyének kezelése tisztán adminisztratív teendő a megbízott tisztviselők feladata volt s mint ilyen a pénzügyi bizottság elébe nem tartozott. Ettől eltekintve az 1905. évi zárszámadás megvizsgálásában, melyhez a kedvezményes vetőmag elszámolásának megállapítása is tartozott, Meczner részt nem vett; mert ekkor már a pénzügyi bizottságnak ö sem elnöke, sem tagja nem volt, az 1905. évi zárszámadás megvizsgálása Haas Bertalan elnöksége alatt történt s az ő aláírásával lett a képviselőtestülethez beterjesztve. (L. p. ü. biz. jelentését az 1905. évi zárszámadások tárgyában. így bár tény, hogy Meczner Gyula a kérdéses időben, t. i. 1905. február, március és április hónapokban, mikor a kedvezményes vetőmag ügye lefolyt, a pénzügyi bizottságnak elnöke volt, tény az is, hogy ebbeli tisztében a kormány, a főispán, az alispán és a polgármester által intézett kedvezményes vetőmag ügyéhez egyáltalán köze nem volt, sőt arról mint az, az alábbiakból kitűnik, tudomással sem birt, miután egész télen súlyos betegen feküdt, márc. 6-tól pedig csak nem egész ápr. hó végéig orvosai tanácsára Abbáziába volt. Meczner Gyulának pü. biz. elnöki mivoltából folyólag tehát ellene gyanút, feltevéseket felhajtani ezekből kitetszőleg okszerűen nem lehet; nem lehet megbotránkoztatni, mint magánembert, annál kevésbbé lehet őt, mint főispánt vádolni. A Fm. H. által elkövetett igazságtalanságot csak élesebbé teszi azon körülmény, hogy egy embernek a távollétét használja fel arra, hogy meghurcolja olyan dolog miatt, amiről nem birt tudomással, mert a kedvezményes áron adott vetőmagból sem nem vett, sem nem vásárolt. Hogy mennyire tiszta ez az egész dolog a Meczner Gyula részéről és hogy azt csak a kvalifikálhatatlan rosszakarat tüntetheti fel olyan színben, mint ahogy a Fm. H. tette, annak illusztrálására szolgáljanak az alábbiak: Meczner Gyulával fürdőből való hazaérkezése alkalmával közöltük a Fm. H.-nak ezen panama izü támadásait. O azokat elolvasván, rögtön tájékoztatta magát a történtekről. — Átvizsgálva a vonatkozó iratokat, látta, hogy a szabadságon levő polgármestert helyettesitő Farkas Andor árvaszéki ülnök — Búza Barna és több politikai barátja kérelmére — Csoltkó József városi gazdasági felügyelő kihallgatását rendelte el. Csoltkó Józsefet a kérvény azzal vádolta, hogy bár a tengeri árát a városnak beszolgáltatta, az iratok közt nincs nyoma annak, hogy a tengerit kik közt, mi alapon és hogyan osztotta ki ? Már pedig a városban senki sem tud arról, hogy a tengeriből egyetlen városi polgár is kapott volna olyan, kiknek mint rendelőknek az küldve lett. Csoltkó József az augusztus 6 án megtörtént kihallgatása alkalmával azt mondotta be, hogy úgy emlékszik, miszerint a kimutatást annak idején beadta; emlékezete szerint a tengeriből rendeltek és kaptak Meczner Gyula, Székely Elek, Moskovszki, Takács Ferenc, Orehovszki József, Szakáll Péter és mások; valamennyi megrendelő részére azonban nem emlékszik ; majd aug. 10-én önként jelentkezve, a teDgeri kiosztásáról szóló két rendbeli részint tintával, részint ceruzával Írott felsoroló feljegyzését, melyekből kitűnik, hogy a kedvezményes áru vetőmagból kik vettek, — a jegykönyvhöz csatolta. Csoltkónak eként a legnagyobb felületességgel történt kihallgatása után Farkas Andor augusztus 10-én 10410. szám alatt kelt véghatározatával a további eljárást azon indokolással szüntette be, hogy Csoltkó a pénzt beszolgáltatta, eljárását felebbvalója jóváhagyólag tudomásul vette s a kiosztásról a kimutatásokat kihallgatásakor bemutatta, egyszersmind véghatározatát Búzának és Csoltkónak kézbesítette azzal, hogy az ellen 15 nap alatt felebbezhetnek. Búza Barnának természetesen eszeágában sem volt felebbezni; mert bár az, hogy kik voltak a megrendelők s ezek részére lett-e kiosztva, illetőleg ki nem osztva a tengeri, felvilágosítva épen nem lett, szóval az ügy érdeme ép úgy maradt, mint a kérvény benyújtásakor. De hát Búza Barnának nem is ez volt a célja, hanem a Meczner Gyula és Székely Elek nevére volt szüksége, hogy a nekik tulajdonított mandátum elvesztéséért kirohanását megtegye, ami augusztus 13-án a F. Hírlapban be is következett, elhallgatva, hogy Csoltkó jegyzékében a tengeri vevők között még oly kiváló egyéniségek is szerepelnek, mint Kincsessy Péter gyógyszerész, a függetlenségi kör elnöke, Jelenek Ádám, Fuchs Jenő, a városnak legkitűnőbb polgárai s a Búza pártnak mindannyian legoszloposabb tagjai, továbbá a főtisztelendő kegyes- rendiház és még több mások. Meczner Gyula a Csoltkó József kihallgatásának ezen egyoldalúságát és célzatos voltát rögtön felismerve, azonnal felhívta a város polgármesterét, hogy a vizsgálatot minden irányban egészítse ki s állapítsa meg azt is, hogy miként került ő a vevők közé. A polgármester a vizsgálatot tel. jesitette s ennek eredménye szerint: nem volt szó Ínséges segélyezésről, nem volt szó Ínséges kisgazda vagy polgárokról, mert bár a vonatkozó 4500/905. ein. sz. földm. miniszteri rendelet a vetőmag szükségek összeírására elébbi 9976/904. sz. rendeletében foglaltakat fenntartotta, de különben annak tartalma szerint szó volt arról, „hogy csak az vétessék fel az összeírásba, aki tényleg rászorul és csak oly mennyiségben, ameny- nyi az illetőnek vetőmagul tényleg kell.“ Ugyanazért Pataky Miklós városi főjegyző, mint előadó által készített előadói javaslat szerint, a polgármester által 1905. év február hó 15-én 2343/905. I. szám alatt kibocsátott „Hivatalos hirdetmény“ nem az ínséges kisgazdákhoz, vagy polgárokhoz van intézve, hanem „A város közönségéhez“, felhiva az érdekelteket, hogy vetőmag szükségleteiket a városi gazdasági felügyelőnél febr. 15-ig jelentsék be. A vetőmag késedelmesen április 17-én és 21-én érkezett meg, mikor a tengerinek már el kellett volna vetve lennie és pedig a város címére utánvétellel, idegen zsákokban, melyeket a legsürgősebben vissza kellett küldeni. A városi pénztárból lett kiutalva az utánvéti összeg 602 korona 10 fill, és 1200 kor. 6 fillérben. A gazdasági felügyelő a tengeri átvételére a megrendelőket felszólította, némelyek át is vették, a legtöbbnek azonban nem kellett, mert a küldött tengeri ezen a vidéken általában vetésre használni nem szokott, apró szemű csinkantin volt, vagy pedig ingyen akarták, vagy hitelbe kérték, különben pedig időközben a tengeri ára annyira leszállóit, hogy 50—60 krajcár árkülönbséggel az itteni piacon is vehettek. A gazdasági felügyelő a dolog ily állásáról jelentést téve, a polgár- mestertől azt az utasítást kapta, hogy a tengerit annak adja el, aki veszi, a t. szülők figyelmébe ajánljuk kitűnő szabású tiszta gyapjú kelmékből készült FIÚ- és GYERMEK- RUHÁINKAT a legolcsóbb szabott árak mellett. Az iskolai idény kezdetén SZÁNTÓ Mór ÉS 73^. Sátoraljaújhely, Széchényi-tép és Korona-utca saphán Lapunk mai száma 4 oldal.
